Normál tempóra váltott májusban a hazai ingatlanpiac, míg a jelzáloghitel-piacon további erősödést mutatnak a cégcsoport nemzetközi pénzügyi márkájának, a Credipass-nak a magyarországi adatai. A Duna House által becsült 10 969 tranzakció 2 százalékos enyhülést jelez, azonban az előző év azonos időszakához mérten még mindig több mint 7,5 százalékkal teljesített jobban a szegmens idén májusban. Az év első 5 hónapjában már több mint 50 ezer lakóingatlan cserélt tulajdonost, amely éves szinten megfelelő ütemet jelent az ingatlanközvetítő által előre jelzett 110-130 ezer várt tranzakció megvalósulásához.
A tranzakciószámokkal együtt enyhülést mutat a hazai ingatlanpiaci kereslet is, ugyanis az áprilisban tapasztalt érdeklődésnél 6 ponttal mérsékeltebb szinten, 78 ponton áll jelenleg a Duna House Keresletindexe. A korábbi évek görbéjét tekintve május-június tájékán szokványosnak mondható az ingatlanok iránti figyelem apadása, a jelenlegi érték azonban az azonos időszakra vonatkozó 2023-as, de még a 2022-es aktivitásnál is magasabb szintre tehető idén májusban.
A főváros budai oldalán értékesített téglaépítésű lakások és a hazánk keleti felén található házgyári lakások kivételével országszerte a négyzetméterárak emelkedését mutatják az értékesítési adatok. Míg az előző év azonos időszakához viszonyítva változatlan négyzetméterárak (469 ezer forint/négyzetméter) láthatóak a kelet-magyarországi panellakásokat illetően, addig a nyugati országrészben 16 százalékkal magasabb, 573 ezer forintos egységáron lehetett lakótelepi lakáshoz jutni.
Emelkedtek az átlagos négyzetméterárak a fővárosi panellakásokat illetően is, Budán 971 ezer forintra, Pesten 757 ezer forintra nőtt az ár az előző év azonos időszakához képest idén májusban. Irányár-változásra a pesti oldalon 1 százalékos arányban volt példa, míg a budai panelek esetében voltak olyan tulajdonosok is, akik felfelé módosítottak a meghirdetett áron.
A vidéki téglaépítésűek esetében keleten érezhető nagyobb áremelkedés a tavalyi év azonos időszakához képest, míg nyugaton enyhébb mértékben nőttek csak a négyzetméterárak. A téglaépítésű lakásoknál a fővárosban a budai oldal kerületei kivételével mindenütt nőtt idén májusban az átlagos négyzetméterár. Budán 2 százalékkal csökkentették, Pesten 4 százalékban enyhítették a tulajdonosok a hirdetési árat, míg a belvárosban mindössze 2 százalék volt ez az érték. A vevői alku a budai kerületekben 6 százalék volt, Pesten és a belvárosi területeken 3-3 százalékot engedtek az eladók a 2024. májusi tranzakciók alapján.
A budai kerületeké volt a főszerep az elmúlt hónapban a fővárosi ingatlanpiacon, bár a vevői érdeklődés erősségében rekorder XIII. kerületet ezúttal sem sikerült megelőzniük. A fővárosi ingatlanvásárlók közül a legtöbben (17,2 százalék), Angyalföldet jelölték meg preferált kerületként az ingatlankeresés során, a második helyen az előző hónaphoz hasonlóan Újbuda végzett. A belvárosi kerületek helyett azonban ezúttal a budai II. kerület került a dobogó legalsó fokára a Duna House kerületek közötti népszerűséget vizsgáló felmérése alapján.
A vevők 39 százalékát a befektetési cél motiválta a fővárosban, emellett magas 21 százalékos volt a nagyobb ingatlanba költözők aránya is. Befektetési céllal 48,5 millió forintot, nagyobb lakásra 88,8 millió forintot költöttek átlagosan az ügyfelek. A vidéki szerződéskötések alapján a 30-40 évesek vásárlói csoportja volt a legaktívabb idén májusban. A vevők többsége, 31 százaléka első lakására szerződött, ők átlagosan 33,3 millió forintot fordítottak otthonteremtésre.
Az ingatlanközvetítő közreműködését kérő eladók zöme országszerte a 60 év feletti korosztályból került ki, a májusi értékesítési adatok szerint a legfőbb eladási okok között 31 százalékkal a korábbi befektetés értékesítése állt a fővárosban, míg a leggyakoribb eladói motiváció vidéken az örökölt ingatlan értékesítése volt 31 százalékkal.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.