A következő hónapokban az átárazások, a forintgyengülés, az adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése miatt idén 11,7 százalékra emelkedhet, jövő évben pedig 7,6 százalékra csökkenhet az infláció – derül ki a Magyar Bankholding makroelemzőinek második negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Suppan Gergely az idei évre 5,7 százalékos, 2023-ra pedig 2,7 százalékos GDP növekedést jelez előre az elhúzódó háború, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok miatt.
„Az ukrajnai háború kitörése számos, döntően közvetett hatáson keresztül rontja a hazai növekedési kilátásokat. A közvetett hatások leginkább az ellátási láncok zavarain, és ezzel szoros összefüggésben a külföldről begyűrűző árnyomáson keresztül érvényesülhetnek. Jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a háború időtartama, végkimenetele, a szankciók további fokozása, vagy kedvező esetben enyhítése továbbra sem ismert. Ezek hatása a termelési láncokra, energia-, nyersanyag- és élelmiszerellátásra kiszámíthatatlan” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője.
A globális gazdaság várható lassulása – az egyes vezető gazdaságok fokozódó recessziós kilátása, a fokozódó infláció és az ez ellen hozott erősödő monetáris szigorítások következtében – beárnyékolja a növekedési kilátásokat. A növekedésre a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése is negatív hatással van, illetve a rendkívül súlyos aszály következtében visszaeső mezőgazdasági termelés is kissé visszahúzza.
A hazai kilátások nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor kedvezőek, mivel az idei évre várható kétszámjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.
Mindezek alapján a Magyar Bankholding szakértői alapesetben nem számítanak recesszióra, azonban a második félévben a negyedéves alapú növekedés közel kerülhet a stagnáláshoz. A növekedésre mindazonáltal érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges leállítása az európai országok irányába, mivel számos ágazatot leállásra kényszeríthet, ami a hazai termelést is meredeken visszafogná.
„Az infláció a következő hónapokban jelentős mértékben emelkedhet tovább, elsősorban az átárazások, a forintgyengülés, a fogyasztást terhelő adóemelések, valamint az átlagosnál nagyobb fogyasztók energiaszámláinak növekedése révén, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18-20 százalékot is. A vártnál jóval szélesebb körű, és meredekebb áremelkedések hatására az idei inflációs várakozásunkat 11,7 százalékra, a jövő évit pedig 7,6 százalékra emeljük, de az infláció ennél magasabb is lehet, amit a globális alapanyag-, nyersanyag-, alkatrészhiány, a nemzetközi szállítási árak elszállása és a globális energiaválság okoz” – tette hozzá Suppan Gergely.
Nyár közepére a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, a globális recessziós félelmek, a kamatemelési verseny és elszabaduló inflációs folyamatok miatt a 400-410 közötti sávba került fel a hazai deviza az euróval szemben. A forintot jelenleg az EU-s forrásokkal kapcsolatos megállapodás megszületése vagy a régiós háború fejleményei mozdíthatják ki ebből a sávból, és amennyiben pozitív hírek érkeznének, akkor egy 20 forintos pozitív irányú korrekció sem elképzelhetetlen.
2022-ben jelentősen erősödhet a bérdinamika, a Magyar Bankholding szakértőinek várakozásai alapján az egyszeri extra kifizetésekkel számított 16,1 százalékos bruttó átlagbér-növekedés, a minimálbér és garantált bérminimum 20 százalékos emelése, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi illetménye következtében. 2022-ben fokozódhat a munkaerőhiány, ezáltal a nem minimálbért keresők esetében is magasabb bérdinamika várható. A feszes munkaerőpiaci kondíciók 2023-ban is fennmaradhatnak, azonban nemzetgazdasági szinten a bérek növekedése 7,5 százalékra lassulhat, döntően bázishatások miatt.
A várakozások alapján 2022-ben 0,8 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma az előző évhez képest, a várható kedvező tendenciát a továbbra is intenzív gazdasági teljesítmény támogatja. 2023-tól a dinamika csillapodása várható, illetve ezzel párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat a következő években (2022: 3,2 százalék; 2023: 3,1 százalék).
A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások (pl. családokat érintő SZJA-visszatérítés) hozzájárultak a fogyasztás dinamikus bővüléséhez, azonban a következő negyedévekben érdemben lassulhat a fogyasztás növekedése (a várakozások szerint 2022-ben 6,8 százalékkal, 2023-ban 2,7 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása).
Az orosz-ukrán háború miatt az idén igen jelentős bizonytalanság övezi a folyó fizetési mérleg alakulását. Idén 6-6,5 milliárd, jövőre pedig 3,3 milliárd euró hiányra számítanak a folyó fizetési mérleg esetén az elemzők, azonban a következő években újra többletet mutathat.
A gazdaság helyreállásával a következő években fokozatosan újra a 3 százalékos kritérium alá süllyedhet az államháztartás hiánya, amelyre számottevő kockázatot jelentettek a megugró piaci gáz-, és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások.
Ezek ellensúlyozása érdekében a kormány extraprofit adót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be, elsősorban állami beruházásokat és működési kiadásokat érintve.
Jeong Kwan szeptember 25-én 15:00-17:30 között tart előadást a templomi konyha művészetéről, az egészségmegőrzésről és szót ejt a fenntarthatóság fontosságáról is.
Minden akadály elhárult a Paks II. beruházás megvalósítása elől, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az építkezés megfelelő ütemben haladjon – mondta Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója.