Hogyan áll a bankkártyás meccs a magyar fiataloknál?

2021. 09. 15., 17:00

Azonos arányban használják a fiatalok a bankkártyát és a készpénzt vásárlásaik során: a bankkártyás fizetés 51 százalékkal, a készpénzes 49 százalékkal szerepelt a K&H ifjúsági index felmérésében. A fiatalok körében a nők inkább vevők az elektronikus megoldásokra, míg a férfiak többsége a készpénzben bízik. Az alapfokú végzettségűek a készpénzt részesítik előnyben, a diplomások pedig inkább kártyát használnak vásárláskor.

A készpénzt 49 százalékban, a bankkártyát 51 százalékban használják a fiatalok úgynevezett „fizikai”, azaz nem online üzletekben fizetőeszközként– derült ki a K&H ifjúsági indexének idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából.

„Sokszor halljuk, hogy a fiatalok ma már mindent telefonon intéznek és csak bankkártyával, okostelefonnal és okosórával fizetnek. A kutatás azt bizonyítja, hogy van még hova fejlődnie a digitálisan legaffinisabb korosztálynak is, a pénzintézeteknek pedig olyan fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megkönnyítik a fiatalok pénzügyeinek intézését is” – értékelte a felmérés legfontosabb adatait Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Innovatívabbak a nők?

A részletes adatokból látható, hogy a 19-29 éves korosztály 24 százaléka, ahol csak lehet, csak kártyát vagy egyéb készpénzmentes megoldást, például digitalizált bankkártyát, használ okosórás, vagy mobiltelefonos fizetéshez. 27 százalékuk – bár készpénzzel is fizet, – jobban kedveli az elektronikus tranzakciókat és szintén 27 százalékuk ennek a fordítottját vallja: szokott kártyával fizetni, de a készpénzt tartja jobbnak. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százaléka kizárólag készpénzt használ a szóban forgó fizikai üzletekben.

A nők nyitottabbak az elektronikus fizetési megoldásokra a K&H felmérése szerint: arányuk 58 százalék a férfiak 44 százalékához képest. Ez annak köszönhető, hogy körükben 33 százalék volt azok aránya, akik bár készpénzzel is gyakran fizetnek, de az elektronikus módokat preferálják vagy preferálnák jobban.

Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek láthatóak: az alapfokú végzettségűek túlnyomó része, 72 százaléka, inkább a készpénzre szavaz, ezen belül 43 százalékuk kizárólag azzal fizet az érintett boltokban. A diplomások táborában viszont éppen ellenkezőleg, 70 százalékos lett az elektronikus módokat preferálók aránya, és ezen belül is 47 százalékot tesznek ki azok, akik, ahol lehet, elektronikusan fizetnek.

Sokba kerülhet a készpénz

A K&H innovációs vezetője szerint az elektronikus fizetési megoldások kényelmesebbek és biztonságosabbak, a készpénzes fizetésnél. Németh Balázs hozzátette: „A készpénzhasználat költségei jelentősek nemzetgazdasági szinten, az elektronikus fizetés hosszabb távon sokkal olcsóbb megoldást jelent a gazdaságnak. Fontos azonban látni, hogy nem csak a mindennapokban jelentős a készpénz aránya, hanem sokan abban tartják a megtakarításaikat, amelyeket szintén érdemes lenne elektronikusan követhető, hozamot is nyújtó befektetésekbe, akár állampapírokba, befektetési alapokba tenni.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS