Hogyan áll a bankkártyás meccs a magyar fiataloknál?

2021. 09. 15., 17:00

Azonos arányban használják a fiatalok a bankkártyát és a készpénzt vásárlásaik során: a bankkártyás fizetés 51 százalékkal, a készpénzes 49 százalékkal szerepelt a K&H ifjúsági index felmérésében. A fiatalok körében a nők inkább vevők az elektronikus megoldásokra, míg a férfiak többsége a készpénzben bízik. Az alapfokú végzettségűek a készpénzt részesítik előnyben, a diplomások pedig inkább kártyát használnak vásárláskor.

A készpénzt 49 százalékban, a bankkártyát 51 százalékban használják a fiatalok úgynevezett „fizikai”, azaz nem online üzletekben fizetőeszközként– derült ki a K&H ifjúsági indexének idei második negyedévben készült reprezentatív kutatásából.

„Sokszor halljuk, hogy a fiatalok ma már mindent telefonon intéznek és csak bankkártyával, okostelefonnal és okosórával fizetnek. A kutatás azt bizonyítja, hogy van még hova fejlődnie a digitálisan legaffinisabb korosztálynak is, a pénzintézeteknek pedig olyan fejlesztéseket kell végrehajtaniuk, amelyek megkönnyítik a fiatalok pénzügyeinek intézését is” – értékelte a felmérés legfontosabb adatait Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Innovatívabbak a nők?

A részletes adatokból látható, hogy a 19-29 éves korosztály 24 százaléka, ahol csak lehet, csak kártyát vagy egyéb készpénzmentes megoldást, például digitalizált bankkártyát, használ okosórás, vagy mobiltelefonos fizetéshez. 27 százalékuk – bár készpénzzel is fizet, – jobban kedveli az elektronikus tranzakciókat és szintén 27 százalékuk ennek a fordítottját vallja: szokott kártyával fizetni, de a készpénzt tartja jobbnak. Ugyanakkor a megkérdezettek 22 százaléka kizárólag készpénzt használ a szóban forgó fizikai üzletekben.

A nők nyitottabbak az elektronikus fizetési megoldásokra a K&H felmérése szerint: arányuk 58 százalék a férfiak 44 százalékához képest. Ez annak köszönhető, hogy körükben 33 százalék volt azok aránya, akik bár készpénzzel is gyakran fizetnek, de az elektronikus módokat preferálják vagy preferálnák jobban.

Az iskolai végzettség alapján is jelentős különbségek láthatóak: az alapfokú végzettségűek túlnyomó része, 72 százaléka, inkább a készpénzre szavaz, ezen belül 43 százalékuk kizárólag azzal fizet az érintett boltokban. A diplomások táborában viszont éppen ellenkezőleg, 70 százalékos lett az elektronikus módokat preferálók aránya, és ezen belül is 47 százalékot tesznek ki azok, akik, ahol lehet, elektronikusan fizetnek.

Sokba kerülhet a készpénz

A K&H innovációs vezetője szerint az elektronikus fizetési megoldások kényelmesebbek és biztonságosabbak, a készpénzes fizetésnél. Németh Balázs hozzátette: „A készpénzhasználat költségei jelentősek nemzetgazdasági szinten, az elektronikus fizetés hosszabb távon sokkal olcsóbb megoldást jelent a gazdaságnak. Fontos azonban látni, hogy nem csak a mindennapokban jelentős a készpénz aránya, hanem sokan abban tartják a megtakarításaikat, amelyeket szintén érdemes lenne elektronikusan követhető, hozamot is nyújtó befektetésekbe, akár állampapírokba, befektetési alapokba tenni.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-11 10:30:00
46 milliós forintos forgalmat tárt fel a NAV egy privát Facebook-csoportban, amelynek adminisztrátora márkás (Calvin Klein, Gucci, Nike stb.) ruhákat, kiegészítőket árult, csak éppen az adózásról „feledkezett meg” (adószáma sem volt).
2026-09-10 11:40:00
Szeptember 10-től „Pénztárgép Portál” néven érhető el a NAV korábbi KOBAK-portálja. Az új név egyértelműbben jelzi a felület szerepét: itt intézhetők az online és az e-pénztárgépekhez kapcsolódó ügyek és itt lehet kézzel teljesíteni a szeptember 1-jén elindult nyugtaadat-szolgáltatást is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS