Beszédes adatok a statisztikai hivatal összefoglalójából.
A vállalkozások 29,3 százaléka volt innovatív 2018–2020-ban, ez a 2016–2018-as időszakhoz képest 3,8 százalékpontos növekedést jelent – derül ki a statisztikai hivatal „Helyzetkép, 2021 – Innováció” című kiadványából.
Innovatívnak tekint a KSH egy vállalkozást, ha a vizsgált időszakban egy vagy több innovációról tesz jelentést. 2018-ig az „innovatív szervezet” fogalom jelölte azon vállalkozásokat, amelyek a vizsgált időszakban innovációs tevékenységet folytattak, de a bevezetett innováció nem volt feltétel. A korábbi „innovatív szervezet” fogalomnak 2018-tól az „innovációs tevékenységet végző vállalkozás” fogalom felel meg. Az „innovációs tevékenységet végző vállalkozások” aránya így nagyobb, mint az innovatív vállalkozásoké: 2018–2020-ban 32,7 százalék volt.
Az alábbiakban a kiadvány megállapításaiból adunk ízelítőt.
– A termékinnovációt bevezető vállalkozások aránya alapvetően nem változott, minden ötödik vállalkozás vezetett be új vagy továbbfejlesztett terméket (árut vagy szolgáltatást), amiből 2020. évi árbevételük átlagosan 18 százaléka származott.
– Az üzleti folyamatok megújítása minden létszám-kategóriában gyakoribbá vált, átlagosan minden negyedik vállalkozás vezetett be üzletifolyamat-innovációt.
– A vállalkozások 16 százaléka üzletifolyamat- és termékinnovációt is bevezetett, az üzletifolyamat-innovációt bevezető vállalkozások átlagosan három üzleti funkciót újítottak meg.
– A Magyarországon innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya továbbra is elmarad a V4-országok átlagától, a különbség a 2016–2018-as 1,2 százalékpontról 6,6 százalékpontra nőtt.
– Továbbra is Budapest régióban a legmagasabb (38 százalék) az innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya.
– 2020-ban az innovációs tevékenységet végző vállalkozások 29 százaléka becsült olyan összegű K+F+I-kiadást, amely meghaladta az árbevételének 5 százalékát.
– A kisvállalkozások 2,9 százaléka, a közepes vállalkozások 4,5 százaléka számolt be abbamaradt vagy felfüggesztett innovációs tevékenységről.
– Az innovációt jelentősen akadályozó tényezőként a megfigyelt vállalkozások minden létszám-kategóriában a magas költségeket jelölték meg legnagyobb arányban (23 százalék). A kis- és közepes vállalkozások körében további fontos, innovációt akadályozó tényező volt az állami innovációs pályázatok vagy támogatások elnyerésének nehézsége, valamint a szakképzett munkaerő hiánya.
– 2018 és 2020 között az innovációs tevékenységet végző vállalkozások fele kapott pénzügyi támogatást valamely hazai kormányzati vagy EU-s intézménytől. 2018 és 2020 között minden ötödik innovációs tevékenységet végző vállalkozás vett igénybe adókedvezményt vagy adójóváírást, minden nyolcadik pedig K+F+I-célú adókedvezményt.
– A nagyvállalkozások körében minden másodiknak, a közepes, illetve a kisvállalkozások közül minden harmadiknak volt együttműködő partnere a K+F+I-tevékenység során, amely jellemzően egy másik magyar vállalkozás volt.
– 2020-ban az innovatív vállalkozások minden létszám-kategóriában nagyobb átlagos árbevételt könyveltek el, mint a nem innovatívak. Az innovatív vállalkozások árbevételén belül az export- és a belföldi értékesítésből származó árbevétel megoszlása kiegyensúlyozott (51 és 49 százalék). A nem innovatív kis-, illetve közepes vállalkozások árbevételében nagyobb szerepet játszik a belföldi értékesítés (67, illetve 65 százalék).
Forrás: KAVOSZ
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a paksi atomerőmű-beruházás során „az első beton öntéséhez szükséges előzetes biztonsági jelentést”, ami a projekt újabb fontos lépése – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
