Hároméves csúcsra ugrott a GKI konjunktúraindexe áprilisban

2022. 04. 25., 09:17

A GKI konjunktúraindexe áprilisban a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

Az üzleti szektorban leginkább a szolgáltató, legkevésbé a kereskedelmi cégek várakozása javult. Bár az ipari bizalmi index áprilisban még nem érte el a januári szintjét, úgy tűnik, hogy a szomszédban folyó háború a cégek szerint sem az elmúlt időszakban nem okozott megrázkódtatást, sem a kilátásokat nem rontotta. A termelési kilátások és a rendelésállományok – ezen belül az export – megítélése jobb lett a márciusinál, a készleteké viszont rosszabb.

Az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, a bizalmi index héthavi csúcsára jutott. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség alig, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően javult. A kereskedelmi várakozások idén kis lépésekben, de szinte folyamatosan javulnak. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban ledolgozta a koronavírus járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta visszaeséseket, s 2019 eleji szintjére emelkedett. Az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is jelentősen javult.

Áprilisban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága minden ágazatban jelentősen javult, utoljára 2019 elején volt ilyen kedvező. A legerősebb létszámbővítési szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél tapasztalható, de minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos erősödés után látványosan csökkent. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább fokozódott, mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. Az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes. A fogyasztók inflációs várakozása viszont a márciusi markáns erősödés után áprilisban kissé gyengült.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok áprilisban is nagyon pesszimistán látták, de ennek mértéke a márciusi hatalmas zuhanást követően érezhetően csökkent. Az építőiparban azonban még nőtt is az ország jövőjével kapcsolatos aggodalom. A lakosság véleménye e tekintetben is látványosan javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi jelentős emelkedése következtében a tavaly őszi-téli szintje közelében áll. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a márciusinál sokkal jobbnak, de a februárinál rosszabbnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont a februári, mindenkori rekordhoz képestmárciusban és áprilisban is gyengült. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknek mind a jelenre, mind a következő egy évre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak érzékelte márciushoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 15:20:00
A NAV-Mobilt azoknak is érdemes letölteni, akiknek gondot okoz a gépjárműadó egyösszegű befizetése. Az EU legegyszerűbb részletfizetési kedvezménye a NAV mobilapplikációjában érhető el: egy koppintással igényelhető az akár 5 havi pótlékmentes részlet. Annak ellenére, hogy a gépjárműadó fizetési határideje április 15-e, már 14 ezer részletfizetési kérelem érkezett a NAV-hoz az applikáción keresztül.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS