Hároméves csúcsra ugrott a GKI konjunktúraindexe áprilisban

2022. 04. 25., 09:17

A GKI konjunktúraindexe áprilisban a 2019 tavaszi, vagyis jóval a Covid-válság előtti szintjére ugrott. Ezt a szintet a válság óta csak egyetlen hónapban, 2021 októberében sikerült megközelítenie. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is jelentősen javult. Áprilisban az Ukrajna elleni orosz támadást követő aggodalmakra már szinte csak a magyar gazdaság jövőjével kapcsolatos, csökkenő, de még mindig nagy pesszimizmus emlékeztet.

Az üzleti szektorban leginkább a szolgáltató, legkevésbé a kereskedelmi cégek várakozása javult. Bár az ipari bizalmi index áprilisban még nem érte el a januári szintjét, úgy tűnik, hogy a szomszédban folyó háború a cégek szerint sem az elmúlt időszakban nem okozott megrázkódtatást, sem a kilátásokat nem rontotta. A termelési kilátások és a rendelésállományok – ezen belül az export – megítélése jobb lett a márciusinál, a készleteké viszont rosszabb.

Az építőipari termelők hangulata több hónapos visszafogottság után áprilisban érdemben javult, a bizalmi index héthavi csúcsára jutott. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség alig, a rendelésállományok értékelése viszont érezhetően javult. A kereskedelmi várakozások idén kis lépésekben, de szinte folyamatosan javulnak. A szolgáltatói bizalmi index áprilisban ledolgozta a koronavírus járvány és az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta visszaeséseket, s 2019 eleji szintjére emelkedett. Az általános üzletmenet és a várható forgalom megítélése is jelentősen javult.

Áprilisban az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága minden ágazatban jelentősen javult, utoljára 2019 elején volt ilyen kedvező. A legerősebb létszámbővítési szándék az iparban és a szolgáltató cégeknél tapasztalható, de minden ágazatban érezhetően több a bővítést, mint a csökkentést tervező cég. A lakosság munkanélküliségtől való félelme két hónapos erősödés után látványosan csökkent. A cégek áremelési törekvése jelentősen tovább fokozódott, mintegy kétharmaduk, de a kereskedelemben több mint háromnegyedük készül erre. Az építőipari cégek áremelési törekvése az elmúlt negyedszázadban még sohasem volt ilyen erőteljes. A fogyasztók inflációs várakozása viszont a márciusi markáns erősödés után áprilisban kissé gyengült.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét a vállalatok áprilisban is nagyon pesszimistán látták, de ennek mértéke a márciusi hatalmas zuhanást követően érezhetően csökkent. Az építőiparban azonban még nőtt is az ország jövőjével kapcsolatos aggodalom. A lakosság véleménye e tekintetben is látványosan javult.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisi jelentős emelkedése következtében a tavaly őszi-téli szintje közelében áll. A lakosság saját pénzügyi helyzetét a márciusinál sokkal jobbnak, de a februárinál rosszabbnak érezte. A saját jövőbeli megtakarítási képesség megítélése viszont a februári, mindenkori rekordhoz képestmárciusban és áprilisban is gyengült. A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkeknek mind a jelenre, mind a következő egy évre vonatkozó vásárlási lehetőségét javulónak érzékelte márciushoz képest.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS