2021-ben az országnak három olyan megyéje volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen nőtt – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2021” című kiadványában.
– Pest megye népessége 11,6 ezrelékkel (15,3 ezer fővel) növekedett, ebben a belföldi vándorlás játszott meghatározó szerepet.
– Győr-Moson-Sopron megye 2,1 ezrelékes (ezer fő) lakosságszám-növekedéséhez is főleg belföldi vándorlás járult hozzá.
– Vas megye népessége az előzőeknél jóval kisebb mértékben, 0,4 ezrelékkel (száz fő) gyarapodott, ez is elsősorban a nemzetközi vándorlás többletének köszönhető.
A legnagyobb belföldi vándorlási nyereséget ezer lakosra számítva Pest megye könyvelhette el (13,6 ezrelék), mellette Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt még jelentős belföldi vándorlási többlet (5,6, illetve 4,2 ezrelék). A legnagyobb mértékű belföldi elvándorlást Budapest mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szenvedte el, de kiemelkedő volt a belföldi elvándorlásból eredő népességcsökkenés Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyében is.
2021-ben a nemzetközi vándorlást tekintve a határ menti megyék bizonyultak a legvonzóbbnak: az országos átlagnál jobban növelte a népesség lélekszámát a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege Vas, Zala, Csongrád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
2021-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Tolna és Nógrád megye lakossága csökkent a legnagyobb mértékben, 10,0 ezrelék feletti értékkel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében főleg az belföldi elvándorlás, Békés, Tolna és Nógrád megyében a természetes fogyás, ezen belül is az átlagosnál jóval magasabb halálozás csökkentette a népesség lélekszámát. Budapest lélekszáma is jelentősen, 9,7 ezrelékkel csökkent, ebben főleg a főváros vonzáskörzetébe történő kivándorlás játszott meghatározó szerepet.
2021-ben a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében meghaladta a születésekét. Az ebből adódó természetes fogyás mértéke azonban eltérő volt:
– A 6,4 ezrelékes országos átlagnál jelentősen erőteljesebb – 9,2 és 10,9 ezrelék közötti – volt a népességcsökkenés Békés, Nógrád, Somogy és Tolna megyében, az ottani, alacsony születési és az átlagosnál magasabb halálozási ráták következtében.
– Pest, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében viszont – részben az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány, ezért itt volt a legkisebb – 3,3 és 4,5 ezrelék közötti – a természetes fogyás.
2022. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9 millió 689 ezer fő volt. A halálozások számának a születésekénél jóval nagyobb mértékű emelkedése 2021-ben jelentősen megnövelte a természetes fogyás mértékét. A nemzetközi vándorlás egyenlegének az előző évinél nagyobb többlete nagymértékben ellensúlyozni tudta a népesség természetes fogyását, így az ország lélekszáma ténylegesen 41,4, ezer fővel lett kisebb.
A népesség továbbra is öregszik. 2022. január 1-jén száz gyermekkorúra 141 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 139-cel.
A 2021. évi 93 ezer fős születésszám 0,7 százalékkal, mintegy 660-nal múlta felül az előző évit. A születésszám emelkedése mellett a teljes termékenységi arányszám az előző évi 1,56-ról 1,59-ra nőtt. Előbbit kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, a szülőképes korú nők létszámának hosszú távú csökkenése tovább folytatódott.
2021-ben a Covid19-járvány miatt tovább romló halandósági viszonyok nyomán 155 ezer személy hunyt el. A halálozások száma 14 ezer fővel, mintegy 10 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és 20 százalékkal múlta felül a – járvány előtti utolsó – 2019. év értékét.
Kutatás-fejlesztési (K+F) projektet indít Kecskeméten a Mercedes-Benz; a német autógyártó első alkalommal választotta Magyarországot ilyen típusú beruházás helyszínéül.
Orbán Viktor washingtoni sajtótájékoztatóján bejelentette: az amerikai szankciós akadályokat átadtuk a múltnak.