Három megyében nőtt 2021-ben a lakosság lélekszáma

2022. 06. 28., 15:37

2021-ben az országnak három olyan megyéje volt, ahol a természetes fogyás ellenére a belföldi és a nemzetközi vándorlás együttes hatásának köszönhetően a lakosság lélekszáma ténylegesen nőtt – olvasható a statisztikai hivatal „Népmozgalom, 2021” című kiadványában.

– Pest megye népessége 11,6 ezrelékkel (15,3 ezer fővel) növekedett, ebben a belföldi vándorlás játszott meghatározó szerepet.

– Győr-Moson-Sopron megye 2,1 ezrelékes (ezer fő) lakosságszám-növekedéséhez is főleg belföldi vándorlás járult hozzá.

– Vas megye népessége az előzőeknél jóval kisebb mértékben, 0,4 ezrelékkel (száz fő) gyarapodott, ez is elsősorban a nemzetközi vándorlás többletének köszönhető.

Belföldi és nemzetközi vándorlás

A legnagyobb belföldi vándorlási nyereséget ezer lakosra számítva Pest megye könyvelhette el (13,6 ezrelék), mellette Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt még jelentős belföldi vándorlási többlet (5,6, illetve 4,2 ezrelék). A legnagyobb mértékű belföldi elvándorlást Budapest mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye szenvedte el, de kiemelkedő volt a belföldi elvándorlásból eredő népességcsökkenés Hajdú-Bihar, Csongrád és Békés megyében is.

2021-ben a nemzetközi vándorlást tekintve a határ menti megyék bizonyultak a legvonzóbbnak: az országos átlagnál jobban növelte a népesség lélekszámát a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege Vas, Zala, Csongrád, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Természetes fogyás

2021-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés, Tolna és Nógrád megye lakossága csökkent a legnagyobb mértékben, 10,0 ezrelék feletti értékkel. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében főleg az belföldi elvándorlás, Békés, Tolna és Nógrád megyében a természetes fogyás, ezen belül is az átlagosnál jóval magasabb halálozás csökkentette a népesség lélekszámát. Budapest lélekszáma is jelentősen, 9,7 ezrelékkel csökkent, ebben főleg a főváros vonzáskörzetébe történő kivándorlás játszott meghatározó szerepet.

2021-ben a halálozások száma az ország valamennyi megyéjében meghaladta a születésekét. Az ebből adódó természetes fogyás mértéke azonban eltérő volt:

– A 6,4 ezrelékes országos átlagnál jelentősen erőteljesebb – 9,2 és 10,9 ezrelék közötti – volt a népességcsökkenés Békés, Nógrád, Somogy és Tolna megyében, az ottani, alacsony születési és az átlagosnál magasabb halálozási ráták következtében.

– Pest, Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében viszont – részben az országosnál fiatalabb korösszetételből adódóan – viszonylag magas a születési és alacsony a halálozási arány, ezért itt volt a legkisebb – 3,3 és 4,5 ezrelék közötti – a természetes fogyás.

Országos adatok

2022. január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9 millió 689 ezer fő volt. A halálozások számának a születésekénél jóval nagyobb mértékű emelkedése 2021-ben jelentősen megnövelte a természetes fogyás mértékét. A nemzetközi vándorlás egyenlegének az előző évinél nagyobb többlete nagymértékben ellensúlyozni tudta a népesség természetes fogyását, így az ország lélekszáma ténylegesen 41,4, ezer fővel lett kisebb.

A népesség továbbra is öregszik. 2022. január 1-jén száz gyermekkorúra 141 időskorú lakos jutott, szemben az előző évi 139-cel.

A 2021. évi 93 ezer fős születésszám 0,7 százalékkal, mintegy 660-nal múlta felül az előző évit. A születésszám emelkedése mellett a teljes termékenységi arányszám az előző évi 1,56-ról 1,59-ra nőtt. Előbbit kizárólag a gyermekvállalási kedv növekedése eredményezte, a szülőképes korú nők létszámának hosszú távú csökkenése tovább folytatódott.

2021-ben a Covid19-járvány miatt tovább romló halandósági viszonyok nyomán 155 ezer személy hunyt el. A halálozások száma 14 ezer fővel, mintegy 10 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit és 20 százalékkal múlta felül a – járvány előtti utolsó – 2019. év értékét.

KSH

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS