A magyar háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. júliusi felméréséből.
A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak.
A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek. Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő
A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak. A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4%-a biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek.
Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés.
Ahogy korábban, úgy most is a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. A társasházi lakások lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg. A kisebb településeken, azaz a kisvárosokban és a községekben élők e téren jóval aktívabbak (mintegy harmaduk tervez felújtást), mint a nagyvárosokban lakók (itt csak alig minden hatodik háztartás gondol erre).
Az egyes generációk közül a legfiatalabbak (azaz a 31 év alatti háztartásfővel rendelkező) családok bizonyultak a legaktívabb tervezőnek (körükben csaknem 40 százalék a felújtást tervezők aránya). Az idősebb generációk, a háztartásfő életkorának előrehaladásával párhuzamosan egyre szerényebb kilátásokat jeleztek.
A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. (Erre a jelenleg hatályos szabályozás szerint idén év végig van lehetőségük.) Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők (68 százalék) és a 31 év alatti fiatalok esetében (66 százalék). Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel – a szükséges önerővel együtt így összesen 4,4 millió forint állhat rendelkezésükre.
A legnépszerűbb cél a fürdőszoba-felújítás, ez iránt 30 százalék érdeklődött. Sokan szeretnék a belső terek felújítását, és a fűtési rendszer korszerűsítését elvégeztetni (ezek említési gyakorisága 27-27 százalék). A külső nyílászárók cseréjét minden ötödik, hőszigetelési munkálatok elvégzését, illetve napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítését minden hatodik válaszadó tervezi.
Az Arany Sörpecsét Európa egyik legfontosabb sörversenye a csehországi Litomericében.
Június 6-án hajnalban a Zaporizzsjai Atomerőmű hűtővízellátására is szolgáló víztározó gátja megsérült. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint a nukleáris létesítmény biztonsága ennek ellenére nincs közvetlen veszélyben.