GKI: mintegy 800 ezer lakás újulhat meg az év végéig

2022. 08. 02., 10:23

A magyar háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. júliusi felméréséből.

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak.

A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek. Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak. A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4%-a biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek.

Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés.

Ahogy korábban, úgy most is a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. A társasházi lakások lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg. A kisebb településeken, azaz a kisvárosokban és a községekben élők e téren jóval aktívabbak (mintegy harmaduk tervez felújtást), mint a nagyvárosokban lakók (itt csak alig minden hatodik háztartás gondol erre).

Az egyes generációk közül a legfiatalabbak (azaz a 31 év alatti háztartásfővel rendelkező) családok bizonyultak a legaktívabb tervezőnek (körükben csaknem 40 százalék a felújtást tervezők aránya). Az idősebb generációk, a háztartásfő életkorának előrehaladásával párhuzamosan egyre szerényebb kilátásokat jeleztek.

A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. (Erre a jelenleg hatályos szabályozás szerint idén év végig van lehetőségük.) Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők (68 százalék) és a 31 év alatti fiatalok esetében (66 százalék). Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel – a szükséges önerővel együtt így összesen 4,4 millió forint állhat rendelkezésükre.

A legnépszerűbb cél a fürdőszoba-felújítás, ez iránt 30 százalék érdeklődött. Sokan szeretnék a belső terek felújítását, és a fűtési rendszer korszerűsítését elvégeztetni (ezek említési gyakorisága 27-27 százalék). A külső nyílászárók cseréjét minden ötödik, hőszigetelési munkálatok elvégzését, illetve napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítését minden hatodik válaszadó tervezi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS