GKI: mintegy 800 ezer lakás újulhat meg az év végéig

2022. 08. 02., 10:23

A magyar háztartások 4 százaléka biztosan, 15,7 százaléka valószínűleg nagyobb összeget fog költeni lakóingatlanára a következő egy évben, és ha ezek a tervek mind megvalósulnak, akkor mintegy 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat 2022 végéig – derül ki a GKI és a Masterplast Nyrt. júliusi felméréséből.

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak.

A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek. Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő

A lakásukra nagyobb összeget költeni kívánó háztartások számában 2018 elejétől az idei első negyedévig egyértelmű emelkedő tendencia volt érzékelhető. Ezt a folyamatot a kormányzati támogatások és a kedvezményes hitelkonstrukciók is támogatták. Ugyanakkor az idei második és harmadik negyedévi felmérés eredményei is a lakásfelújítási és -korszerűsítési szándékok némi csökkenésére utaltak. A 2022. júliusi megkérdezés adatai szerint a háztartások 4%-a biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 15,7 százalékuk valószínűleg teszi ugyanezt. Ha e tervek mind megvalósulnak, akkor – a felmérési eredményeket a teljes magyarországi népességre vetítve – közel 800 ezer lakáson végezhetnek el kisebb-nagyobb munkálatokat a következő egy évben. Ez a szám az egy évvel ezelőttinél 100 ezerrel magasabb, tehát éves összevetésben a felújítási tervek erősödtek.

Mivel a felmérés a rezsiszabályok változását bejelentő kormányzati közlés előtt készült, valószínű, hogy elsősorban az energia-hatékonyságot növelő akciók iránt a közeljövőben erősen nőhet az érdeklődés.

Ahogy korábban, úgy most is a családi házak lakói körében a legerőteljesebb felújítási-korszerűsítési szándék. A társasházi lakások lakói némileg visszafogottabb terveket fogalmaztak meg. A kisebb településeken, azaz a kisvárosokban és a községekben élők e téren jóval aktívabbak (mintegy harmaduk tervez felújtást), mint a nagyvárosokban lakók (itt csak alig minden hatodik háztartás gondol erre).

Az egyes generációk közül a legfiatalabbak (azaz a 31 év alatti háztartásfővel rendelkező) családok bizonyultak a legaktívabb tervezőnek (körükben csaknem 40 százalék a felújtást tervezők aránya). Az idősebb generációk, a háztartásfő életkorának előrehaladásával párhuzamosan egyre szerényebb kilátásokat jeleztek.

A lakásfelújítást vagy korszerűsítést fontolgató családok 47 százaléka az Otthonfelújítási program által biztosított állami támogatást is igénybe venné. (Erre a jelenleg hatályos szabályozás szerint idén év végig van lehetőségük.) Kiemelkedőan magas arányú a támogatás reménybeli igénybevétele a községekben élők (68 százalék) és a 31 év alatti fiatalok esetében (66 százalék). Az állami forrásra számítók átlagosan 2,2 millió forint összegű támogatást vennének fel – a szükséges önerővel együtt így összesen 4,4 millió forint állhat rendelkezésükre.

A legnépszerűbb cél a fürdőszoba-felújítás, ez iránt 30 százalék érdeklődött. Sokan szeretnék a belső terek felújítását, és a fűtési rendszer korszerűsítését elvégeztetni (ezek említési gyakorisága 27-27 százalék). A külső nyílászárók cseréjét minden ötödik, hőszigetelési munkálatok elvégzését, illetve napkollektor vagy napelemes rendszer kiépítését minden hatodik válaszadó tervezi.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS