Folyamatosan csökken a GKI konjunktúra indexe

Folyamatosan csökken a GKI konjunktúra indexe
2022. 10. 25., 10:17

A GKI konjunktúraindexe októberben már fél éve csökken. Míg az előző hónapokban ez elsősorban a fogyasztói bizalmi index zuhanásának volt a következménye, októberben az üzleti várakozások minden ágazatra jellemző markáns esése volt a fő ok. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti várakozások a 2021 eleji covidos időszakban voltak hasonlóan negatívak. A fogyasztók pedig jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak, s az index értéke megközelítette a 2010 óta mért mélypontját. Az ipari és a szolgáltató cégeknél a kereslethiány bővülést akadályozó szerepe már kissé megelőzte a munkaerőhiányét.

Októberben az üzleti szférában minden ágazat lényegesen pesszimistább lett, immár az iparban is több a romlásra, mint javulásra számító cég. Az ipari bizalmi index októberben visszaesett tavaly márciusi szintjére. Szeptemberhez képest romlott a rendelésállományokról alkotott vélemény – ezen belül az exporté is –, és stagnált a készletek megítélése. Az építőipari bizalmi index harmadik hónapja romlik, októberben kétéves mélypontjára süllyedt.

A magasépítők kilátásai lényegesen rosszabbak lettek a szeptemberinél, a mélyépítőké kissé javultak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség és a rendelésállományok értékelése is romlott. Októberben a várakozások a legnagyobb mértékben a kereskedelemben lettek rosszabbak, jelenleg ez a legborúlátóbb ágazat. Egyaránt sokat romlott az eladási pozíció és a rendelések várható alakulásának megítélése, s kissé rosszabbodott a készleteké is. A szolgáltató vállalkozásokkörébengyengült az általános üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény. Az előző időszak forgalmának és létszámának megítélése is romlott.

Októberben folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, s másfél év után ismét több lett a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. Kivétel az ipar, ahol még kissé növekedett is a foglalkoztatás növelését tervező cégek aránya. Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés a szeptemberi megtorpanás után az építőipar kivételével ismét erősödött, az iparban és a kereskedelemben a cégek közel 70 százaléka készül áremelésre.

A fogyasztók inflációs várakozása is tovább fokozódott. A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése az üzleti szférában a szeptemberi, ugyancsak átmeneti szerény javulás után ismét drámai mértékben romlott, a pesszimizmus megközelíti a covid válság kezdeti pánikhangulatát. A fogyasztók ennél is borúlátóbbak.

A GKI fogyasztói bizalmi indexe legutóbb 2012 októberében volt ilyen alacsony. Folytatódott a lakosság saját pénzügyi helyzetéről alkotott véleményének egyre negatívabbá válása. Öt hónapos visszaesés után ez már kedvezőtlenebb, mint a koronavírus válság kezdetén volt. Az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességükről alkotott véleménye a februári, mindenkori rekordot jelentő szint óta jóformán egyenletes havi ütemben gyengül.A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenre vonatkozó vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozót kissé rosszabbnak érzékelte, mint szeptemberben.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS