Éles ellentétek láthatóak a világgazdaságban: a koronavírus-járvány okozta sokk után megindult az élénkülés, a fejlett országokban a szolgáltatások kaptak nagy lendületet, a fejlődő gazdaságok közül pedig az exportorientáltaknak kedvez a helyzet. Ugyanakkor a tempós növekedésnek gátat szabnak az ellátási és termelési láncokon belül kialakult problémák, melyek felhajtják az árakat, ezáltal megnehezítik az értékesítést – áll a Coface elemzésében. A hitelbiztosító felminősítette a magyar gazdaságot, így az eddigi A4 helyett mostantól A3-as kategóriába tartozik, csakúgy, mint Szlovákia, Csehország vagy Lengyelország.
Folytatódott a globális gazdaság talpra állása, a koronavírus-járvány okozta hanyatlás után az idei harmadik negyedévben. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában többek között az oltási programok segítettek elkerülni a szigorú kijárási korlátozások új hullámát, és várhatóan megelőzhető lesz a tavalyi lezárások megismétlődése.
Ennek ellenére a járvány még továbbra is kockázatot, bizonytalanságot okoz az alacsonyabb oltási arány miatt több fejlődő országban. Különösen az alacsonyabb jövedelemmel bíró országok tekintetében továbbra is fennáll annak a veszélye, hogy a jelenleg rendelkezésre álló oltóanyagokkal szemben ellenálló változatok jelennek meg, ez pedig visszafoghatja az ottani gazdasági fejlődést, s ezen keresztül a világgazdasági bővülésre is hatással lehet – olvasható a Coface hitelbiztosító legújabb, harmadik negyedéves világgazdasági elemzésében.
Ellentét a világgazdaságban
A globális gazdaság növekedést mutat, részben a feldolgozóipar élénkülése, az elektronikus eszközök és alapanyagok iránti kereslet felfutása miatt. Az ágazati tendenciákat tekintve azokban az országokban, ahol a legmagasabb az oltási arány, a korlátozások enyhítése magával hozta, hogy a lakossági fogyasztás olyan fizikai érintkezést igénylő szolgáltatások felé tolódik el, mint a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szabadidős tevékenységek. A turisztikai ágazat ugyanakkor továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe.
Az elektronikai eszközök piacának bővülése elsősorban Dél-Koreának és Tajvannak kedvez. Szintén jó helyzetben vannak a kulcsfontosságú nyersanyagokat exportáló országok, köztük Oroszország, Ukrajna, Dél-Afrika, Chile, Algéria, amelyek a nyersanyagok globális drágulásából is hasznot húznak. Pont ez a drágulás, azaz a nyers- és alapanyagok árának jelentős emelkedése viszont a kínálati oldalon komoly kockázatot jelent a világgazdaság számára.
A gazdagabb háztartások a pandémia első hullámainak lecsengése után megtakarításaikból vásárolni kezdtek, ez a lakossági fogyasztás gyors fellendülését eredményezte, ám a hirtelen megnőtt kereslet hiányt okozott a termelési és ellátási láncban, ami rontja az üzleti hatékonyságot. Az alapanyagokért és a termeléshez szükséges árukért folytatott verseny erős, globális szinten korlátozza az ipari termelést, és bizonyos esetekben hatással van az eladásokra is. Különösen igaz ez a félvezetőhiányra, amely a fejlett és a fejlődő gazdaságokban az iparágak széles skáláját érinti az autóipartól az információs és kommunikációs szektorig.
A globális szinten látható áremelkedés eredményeként világszerte felgyorsult az infláció. Az eurózónában 13 éve nem látott szintre, 3,4 százalékra nőtt, az Egyesült Államokban ugyancsak 13 éves szintre, 5,4 százalékra emelkedett az árindex. A Coface szakértői szerint a fejlett országokban várhatóan hamarosan a csúcsára ér az infláció, de a kockázatok várhatóan tovább növekednek majd.
Az inflációs helyzetet bonyolíthatják a munkaerőhiányról szóló jelentések, mivel a vállalkozások kénytelenek magasabb fizetést kínálni az üres álláshelyek betöltésére, a munkaerőköltségek növekedése pedig további inflációs nyomást jelenthet. A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy a költségvetési politika a fejlett országokban vállalkozásbarát marad, emellett a különböző országokban kormányzati programok támogatják a vállalkozásokat.
Az Egyesült Államokban a további fiskális lépések még bizonytalanok, mivel Joe Biden elnök gazdasági menetrendjének kulcsfontosságú részeit a kongresszus még nem hagyta jóvá. A globális gazdaság szempontjából fontos, hogy Kína gazdasága 2021 második felére a lassulás jeleit mutatta. A harmadik negyedévben a GDP mindössze 4,9 százalékkal nőtt éves szinten, ez pedig a leglassabb ütem 2020 harmadik negyedéve óta. Negyedéves viszonylatban az aktivitás mindössze 0,2 százalékkal emelkedett és a Coface szerint továbbra is visszafogott marad a kínai gazdaság.
Felminősítés Magyarországnak
A Coface-elemzés szerint Magyarország tekintetében egyértelműen párhuzam vonható a világban látható pozitív és negatív tényezőkkel. A szinte egy időben zajló folyamatok is mutatják a világgazdaságra jelenleg jellemző hektikus kilengéseket. Továbbra is erősödő kereslet jellemző a gazdaságra, de a kínálati oldal ezzel sok területen nem tud lépést tartani – jó példa a járműipar. A világgazdaságban tapasztalható áremelkedés pedig a magyarországi inflációt is felpörgette, s felfelé húzza az árindexet a munkaerőhiány, a béremelkedések, valamint az üzemanyagárak drasztikus drágulása.
A hitelbiztosító szakértői úgy vélik, hogy a nemzetközi energiaválság, amelynek eredményeként a gáz és a villamos energia ára rövid időn belül a többszörösére emelkedett, a legtöbb gyártó cég anyagköltségeit jelentősen megnövelte. Emiatt több cég akár azonnali leállásra is kényszerülhetett, amely első körben magában hordozhatja a késve fizetések elszaporodását, később pedig csődközeli helyzetekhez, csődhullámhoz vezethet.
„Egy biztos, aligha van olyan szektor, amelyet ne érintene, s ebben a helyzetben az ipari szereplők is, akár átmeneti támogatásra szorulhatnak. Az ellátási láncban kialakult problémákra a monetáris, azaz a jegybanki eszközök kevésbé hatékonyak, így szakmai egyeztetések szükségesek ahhoz, hogy továbbra is tempós növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság” – mondta Ficsor Dezső, a Coface Magyarország vezető elemzője. Hozzátette: a folyamatos növekedésnek tehát ára van, s, hogy ezt az árat a fogyasztók meddig hajlandóak, meddig tudják megfizetni szintén kulcskérdése az elkövetkező időszaknak.
Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó.
Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól.
A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez.
A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz.
Nukleáris hatósági találkozót tartottak Csehországban, amelynek fókuszban az új atomerőművi blokkok, a kis moduláris reaktorok, valamint a hosszú távú üzemeltetés volt.