Az építőipar stabilizációja irányába mutat az idei év első négy hónapjának gazdasági teljesítménye, a cégalapítási kedv azonban mélyponton van – írja közleményében az OPTEN.
A KSH áprilisi gyorsjelentése alapján az építőipar idén jobban teljesít, a volumen 2024. első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest 5,7 százalékkal nőtt. Jelentős volt az ugrás áprilisban, a volumen 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, és az előző hónaphoz képest is 11 százalékkal emelkedett. A jelenlegi gazdasági környezet úgy tűnik, hogy hozzájárul az építőipar stabilizációjához, és lehetőséget adhat a jövőbeni fellendüléséhez. A kamatok mérséklődése megkezdődött, az építőipar inflációs mértéke normalizálódni látszik, 2024. I. negyedévben 2,1 százalék, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke.
Az épületek és egyéb építmények ágazatában a volumen az idei első negyedévben elmaradt az elmúlt két év hasonló időszakától. Ezzel szemben a speciális szaképítés, mint az építőiparon belüli legnagyobb súlyú ágazat jól teljesített, és idén az elmúlt négy év legmagasabb első negyedévi volumenszintjét érte el.
„Az első negyedév még bizonytalan volt, de az áprilisi eredmények bizakodásra adnak okot. Úgy tűnik, hogy az építőiparon belül a speciális szaképítésé lesz a jövő, nemcsak azért, mert a legnagyobb súlyt képviseli és jelenleg jó növekedési tendenciát mutat, hanem azért is, mert az új, július 1-től indult otthonfelújítási program alapvetően ezt a szektort fogja érinteni a 108,24 milliárd forintos keretösszegével” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A cégtrendet továbbra is az óvatosság és a csökkenő cégszámok jellemzik. Az óvatosság a cégalapítási kedv alacsony szintjében mutatkozik meg, míg a magas, az újonnan alapított cégek számát meghaladó megszűnési értékek a cégszám csökkenéséhez járulnak hozzá.
Az OPTEN adatai szerint idén májusban 65,5 ezer vállalkozás volt jelen az építőipari szektorban, ami több mint 100 céggel kevesebb az áprilisi adathoz képest, és közel ezerrel kevesebb a 2023. december végi értéknél. A cégalapítási kedv mélyponton van, a 2024 első öt hónapjában alapított cégek száma a 2 ezret sem érte el. A májusi cégalapítások kismértékben haladták meg a 300-at, ami az elmúlt két év harmadik legalacsonyabb értéke. A megszűnések az első öt hónap viszonylatában jelentős növekedést mutatnak, az előző év hasonló időszakához képest 25 százalékkal emelkedtek, meghaladva a két és félezret.
Úgy tűnik, hogy a megszűnéseket megalapozó új cégbírósági eljárások száma májusban csökkent mind az előző hónaphoz, mind az előző év azonos időszakához képest. Időszaki összehasonlításban pozitívum, hogy az év elejétől májusig terjedő időszakban az újonnan indított felszámolások száma nem érte el a 2 ezret, és több mint 300-zal elmaradt az előző év azonos időszakától. A végelszámolások esetében hasonló trend figyelhető meg, számuk idén 500 alatt maradt.
„A KSH áprilisi gyorsjelentéséből kihallható pozitív eredmények hatásai a cégtrendben még nem mutatkoznak meg. Az új kényszertörlési eljárások idén májusig bekövetkezett magas száma, ami közel 1 700, továbbra is visszafoghatják a cégtrend pozitív irányú változását. Az építőipar stabilizációja azonban növelheti a cégalapítási kedvet, ami az év második felében a megszűnések és alakulások közötti olló szűkülését eredményezheti” – mondta Alföldi Csaba.
Az OPTEN – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) májusra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 21,48 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Békés, Veszprém és Somogy vármegye érte el.
OPTEN – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. május
*Újonnan indult eljárások
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.