Bár az első félév pozitív teljesítményt mutatott az építőiparban, a cégtrendben egyértelműen megjelent a cégszámcsökkenés. Idén az első félévben 1,1 ezerrel lett kevesebb a cég. Az új cégbírósági eljárások 2024 első félévében is megközelítették az 5 ezret – olvasható az OPTEN friss elemzésében.
A KSH legfrissebb gyorsjelentése szerint az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest 7,2 százalékkal nőtt, míg az előző hónaphoz képest 3,8 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként 2024 első öt hónapjában az építőipari termelés volumene összességében 6,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az építőipar három ágazata közül az egyéb építmények ágazata rontotta a volumen mutatót az előző év azonos hónapjához képest, itt ugyanis 9 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ez nem meglepő, hiszen ebbe a kategóriába tartoznak például az utak, vasutak, autópályák és közműépítések, amelyek a 2022 őszén leállított, mintegy 5 000 milliárd forint értékű állami beruházások részei voltak. Tudvalevő, hogy az állam nem tért vissza az építőiparba. Úgy tűnik, a magánberuházások, különösen a gyárépítések, jelentős növekedést mutatnak.
Bár a KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint az építőipar az előző évhez képest pozitív eredményeket ért el, felmerül a kérdés: mindez mire elég?
Szemmel láthatóan a volumennövekedés még nem elegendő ahhoz, hogy ugyanannyi vállalkozást tartson el, mint 2022-ben vagy akár 2023 elején. Az OPTEN adatai szerint a cégtrendben tavaly még nem voltak jelentős elmozdulások, közel ugyanannyi cég alakult, mint amennyi megszűnt, éves szinten a számuk 4,5 ezer körül mozgott. Ez a tendencia jellemezte a tavalyi első fél évet is, ahol az alapítási és megszűnési értékek 2,5 ezer körül alakultak. Azonban idén fordulat következett be, és a tartósan alacsonyabb teljesítmény a cégtrendben is kiütközött.
„Az idei első félévben az építőiparban egyértelműen megmutatkozott a cégtrendben az elmúlt évek teljesítménycsökkenése, amelyet kétséget kizáróan a cégmegszűnések irányítanak. Jogos a kérdés: Miért csak most? A válasz: A kifutó projektek és a cégbírósági eljárások időigénye csak mostanra tette nyilvánvalóvá a negatív tendenciát. Ehhez a képhez a jövőben az új cégbírósági eljárások adják majd hozzá a különféle színárnyalatokat, amelyek inkább a zord, semmint az örömteli színeket festik meg” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
Az új cégbírósági eljárások száma – felszámolási, kényszertörlési, végelszámolási – idén az első fél évben újra megközelítette az ötezres nagyságrendet, kismértékben elmaradva a tavalyi év hasonló időszakától, de az elmúlt hat év viszonylatában a második legmagasabb értéket hozta. Az idei első félév növekedést mutatott a pályát elhagyók számában, közel 300-zal többen voltak az előző év azonos időszakához képest, feltételezve, hogy a kényszertörlés és a végelszámolás alá esők már nem folytatják tevékenységüket. A felszámolási eljárások jellemzően már a második lépcsőt jelentik a tevékenységüket befejezőknél, mivel a felszámolási eljárások 80-90 százalékánál az előzmény már kényszertörlési eljárás volt.
Az egyéni vállalkozók körében is megfigyelhető az aktív állomány csökkenése. Míg tavaly június végén az aktívan működő egyéni vállalkozók száma meghaladta a 74 ezret – a tevékenységüket szüneteltető vállalkozókat nem számítva –, addig idén ez alig haladta meg a 72 ezret.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.