Gombamód szaporodnak a magyarországi fesztiválok, melyek népszerűsége töretlenül ível felfelé, idei elmaradásuk miatt pedig szinte egy ország szíve vérzik, mégis csak most először vizsgálták meg a fesztiválturizmus gazdasági jelentőségét.
Magyarországon mára évente több mint háromezer fesztivált rendeznek a Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint. Nem véletlen, hogy közönség, szereplők, szervezők és vállalkozások egyként húzták meg a vészcsengőt, amikor kiderült, hogy a koronavírus-járvány miatt idén a legtöbb rendezvényt egészségbiztonsági okokból le kell mondani. Ennek hatását nagyon sokan érzik, azonban eddig az ágazat méretéről, gazdasági jelentőségéről mindezek ellenére csak meglehetősen kevés és egymásnak ellentmondó információk voltak. A fesztiválturizmus ugyanis nem szerepel külön soron egyetlen hivatalos gazdaság statisztikában sem. Dr. Koppány Krisztián, a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) kutatóival – dr. Solt Katalinnal és Hunyadi Zsuzsannával – azonban júniusban megjelent, Fesztiválok gazdasági hatáselemzése című tanulmányukban megbecsülték a hazai fesztiválágazat nemzetgazdasági jelentőségét.
A koronavírus-járvány ennek a tanulmánynak különös, nem várt aktualitást kölcsönöz, hiszen a veszélyhelyzet közben számos rendezvény maradt vagy marad el, s esik ki emiatt a GDP egy része. Pont ennek a kieső gazdasági teljesítménynek a felmérésében segíthet a tanulmányunk a döntéshozók és a nemzetgazdasági válságmenedzsment számára. Tudományos anyagunkat az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó akciócsoport is felhasználta” – mondta el érdeklődésünkre a győri egyetem docense.
A Közgazdasági Szemle aktuális számában megjelent kutatás nyolc hazai fesztivál gazdasági hatásainak összehasonlító elemzését mutatja be. Az eredmények mögött pedig egy hároméves, összesen tizennégy fesztiválra kiterjedő projekt áll.
Amint azt a Széchenyi István Egyetem docensétől, dr. Koppány Krisztiántól megtudtuk, a nyolc fesztivál együttes országos hozzáadottérték-hatása számításaik alapján meghaladja az 1,6 milliárd forintot, teljes munkaidejű foglalkoztatási hatásuk 400-450 fő körüli, a szociális hozzájárulási adót és az egyéni járulékokat, a személyi jövedelemadót és a nettó termékadókat is magában foglaló adóhatásukat pedig 1,1–1,2 milliárd forintra becsülték.
Érdekesség, hogy a kutatók számításaikat kiterjesztették a Magyar Fesztivál Szövetségnél regisztrált, értelmezhető költségvetési adattal nyilvántartott fesztiválokra is. „Elmondható, hogy a közel 300 rendezvény együttes hozzáadottérték-hatása majdnem 29 milliárd forintot tesz ki, foglalkoztatási hatása pedig több mint 8600 fő. Ezeket számokat ráadásul úgy nyertük, hogy számításaink csak a szektor egy részére vonatkoznak. Sok fesztivál, köztük az önmagukban is jelentős hatású, rengeteg külföldi vendéget vonzó megafesztiválok nem tagjai a szövetségnek. Így a teljes fesztiválágazat gazdasági jelentősége minden bizonnyal jóval meghaladja az itt közölt mértéket” – ismertette az eredményeket a kutató.
S bár a nemzetgazdaság teljes éves hozzáadott értékének, valamint foglalkoztatotti létszámának a kapott eredmények csupán 0,1-0,2 százalékát adják, a fesztiválok néhány napos időtartamuk alatt is képesek a hivatalos gazdaságstatisztika által valóban számon tartott, kisebb ágazatok éves teljesítményével összemérhető hatásokat generálni. Ezek nagysága leginkább az utazásközvetítés, utazásszervezés ágazatéhoz hasonló.
Czeiner-Szücs Anita
Széchenyi István Egyetem
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”