Ennyit költünk az egészségünkre a saját pénztárcából

2021. 11. 08., 14:32

A fogorvosi ellátásnál, szűrővizsgálatoknál és szakorvosi ellátásoknál veszik a legtöbben igénybe a magánegészségügyi rendszert. A 35 év alattiak jelentős része pedig csak a magánegészségügyben keresi a megoldást. A nem egészségpénztári tagok közül a legtöbben, a háztartások 23 és 23 százaléka úgy számolja, hogy évi 20 ezer forint alatti vagy 20-50 ezer forintból megússza az egészségügyi kiadásokat – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak felméréséből. A költségeket azonban alábecsülik: a pénztár összeállításából kiderül, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarországon egy háztartás átlagosan több mint 200 ezer forintot költött 2019-ben erre a célra.

Számtalan területen írta át a mindennapi forgatókönyvet a koronavírus-járvány, ez különösen igaz az egészségügyi ellátásokra. A pandémia felerősítette a magánegészségügyi szolgáltatások iránti, egyébként évek óta fokozódó keresletet – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak reprezentatív kutatásából.

Lényegesen többet költenek, mint gondolnák

A kutatás eredményei szerint az egészségpénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül a legtöbben – 23 és 23 százalék – úgy gondolják, évi kevesebb mint 20 ezer forintot vagy 20 ezer és 50 ezer forint közötti összeget költenek a maguk és a velük együtt élők egészségére. Ebbe beleszámolják a gyógyszerre, gyógyászati segédeszközökre és a magánegészégügyre fordított forintokat is.

Évi 100 és 200 ezer forint közötti összeggel csak a háztartások 13 százaléka számol, és mindössze 8 százalék gondolja úgy, hogy akár 200-750 ezer forintot is elköltene. Ez átlagosan háztartásonként 96 ezer forintot jelent. A hivatalos KSH-adatok azonban merően mást mutatnak, 2019-ben egy átlagos magyar háztartás több mint 200 ezer forintot költött az egészségére.

Váradi Péter, a Prémium Önkéntes Pénztárak igazgatótanácsának elnöke szerint még a tudatos egészségpénztári tagok is jellemzően alábecsülik a saját egészségügyi kiadásaikat. A pénztár saját tagjai között végzett felmérése szerint, azok, akik szintén azt jelölték, hogy évente kevesebb mint 20 ezret vagy 20 és 50 ezer forint közötti összeget költenek egy háztartásban, ennél a valóságban sokkal többet, évi 120 és 140 ezer forint közötti összeget adnak ki csak az egészségpénztári számlájukat használva.

4,3 millió egy kezelésre

A tagok egyébként 2021 első félévében az egészségszámláikról alkalmaként átlagosan 96 ezer forint értékben fizettek a különböző szolgáltatásokért vagy termékekért. A legmagasabb kifizetés pedig 4,3 millió forint volt egy fogászati kezelésért.

 „A koronavírus-járvány miatt 2020-ban sok egészségügyi intézmény és az orvosok is korlátozottan voltak elérhetőek, emiatt még nagyobb szerepet kaptak a magánegészségügyi szolgáltatók, amelyek nagy része együttműködik az egészségpénztárakkal. Az idei első félévben a magyarországi egészségpénztárak - a hivatalos MNB-adatok szerint - 9,3 milliárd forintértékben finanszíroztak olyan szolgáltatásokat (jellemzően magán szakorvosi és fogászati ellátásokat) a tagoknak, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokat helyettesítette, kiegészítette. Ez rekordot jelent, 2016 és 2020 között az első félévben még csak 5,7-7,7 milliárd forint között volt ez az összeg” – mondta Váradi Péter.

Fogászat, járóbeteg-ellátás és szűrővizsgálatok: magánúton mennek a fiatalok

A felmérés szerint a legnagyobb arányban fogászati problémák esetében fordultak magánorvoshoz az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők az elmúlt egy évben: mindössze 43 százalék hagyatkozott az állami ellátásra. 48 százalék inkább magánúton intézte a fogászati kérdéseket, és 9 százalék állami és magánorvosnál is járt. A magánellátás igénybevételének aránya a szűrővizsgálatoknál a második legmagasabb (29 százalék), míg szakorvosi ellátásért 27 százalék fordul magánorvoshoz. A több napos kórházi ellátásokat 20 százalék már magánúton intézte, míg az egynapos kórházi ellátást igényló beavatkozások esetében még többen, 25 százalék fordult a magán ellátórendszerhez.

Még beszédesebbek a kutatás részeredményei: az egészségpénztári tagsággal nem rendelkezők közül magánellátást egyébként leginkább a fiatal korosztály tagjai veszik igénybe: a 25-34 évesek közül majdnem kétszer annyian fordulnak magánorvoshoz, mint az 55-64 évesek közül. Az elmúlt egy évben a valamilyen egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő 18-24 évesek 54 százaléka tett így, ez az arány a 25-34 évesek körében már 59 százalékos, míg az 55-64 évesek körében a legalacsonyabb, 32 százalékos. Leginkább egyébként a laborvizsgálatokat (79 százalék), a különböző képalkotó vizsgálatokat – röntgen, MR, CT vagy PET – (78 százalék) végeztették az állami rendszeren belül a dolgozó magyarok.

Sokkal olcsóbb lehetne

Váradi Péter elmondta, hogy az egészségpénztári tagság előnyei a koronavírus-járvány miatt felértékelődtek, a kasszatagok ugyanis széles szolgáltatói kört érhetnek el. Emellett a tagság mellé állami támogatás – a befizetésekre 20 százalék adó-visszatérítés – jár. Összességében tehát az egészségügyi kiadások, legyen szó vizsgálatról vagy épp gyógyszervásárlásról 20 százalékkal mérsékelhetőek. Akik még nem léptek be valamelyik egészségpénztárba, azok számára az év utolsó hetei jó lehetőséget nyújtanak, ugyanis az idei befizetésekre az arra jogosultaknak már jövő év első felében igénybe vehető a 20 százalékos adó-visszatérítés.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS