Elszálltak a hazai ingatlanárak – De mégis mennyire?

2020. 01. 27., 16:46

Az elmúlt években hatalmas lendületett vett ingatlanpiaci árak országszerte az egekbe emelkedtek. Egyre több ingatlan kerül ki a piacra magas árszintű címkével. Az egyes esetekben megfizethetetlennek tűnő eladási árakat a lakáspiac szemlélteti legjobban. 2019 decemberében a 19 megyeszékhelyünk lakáspiaci átlagára közül 10 is megugrotta a 400 ezer Ft/m²-t.

Borsos árú családi fészkek

Amennyiben a fővárosban családi ház vásárlásában gondokozunk, bizony mélyre kell nyúlnunk a zsebünkben. Itthon Budapest büszkélkedhet a legmagasabb négyzetméter árakkal. Tavaly decemberben a fővárosi házakat négyzetméterenként átlagosan 530 ezer forintért kínálták. Budapest mellett nem találunk másik megyeszékhelyet az 500 ezer forintos tartományban, sőt a második helyezett még a 400 ezer forintos négyzetméter árat sem üti meg.

Viszont tavaly decemberben több megyeszékhelyünk, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Győr, Szombathely és Veszprém eladó házait is 330-380 ezer Ft/m² átlagár jellemezte. Szeged családi házai pedig csak éppen, de elérték a 300 ezer Ft/m²-es lélektani határt. Így az árak versenyében nyolcadik helyre kerülő napfény városában sem juthattunk túlságosan olcsón családi házhoz 2019 végén.

Egekben a lakásárak

Az elmúlt években nem csak a budapesti lakáspiac lendült fel, hanem a vidéki városoké is. Viszont fővárosunk után óriási szakadék tátong. A téglalakások esetén 2019 decemberében a második legdrágább megyeszékhelyünk Debrecen volt, mely átlagosan 300 ezer forinttal maradt el a fővárosi téglalakások 830 ezer Ft/m²-es átlagárától.

Vizsgálatunk szerint a bronzérmes Szeged, ahol tavaly decemberben egy téglaépítésű lakás átlagos négyzetméter ára 510 ezer Ft/m² volt. Ezt szorosan követi Veszprém és Székesfehérvár téglalakásai, a csaknem fél millió forintos átlagárukkal. Tőlük a győri és kecskeméti lakások sem maradtak le sokkal, átlagos áruk 470 ezer Ft/m² volt.

A fővárosi és a vidéki ingatlanpiac közötti hajmeresztő különbség jól látszik abból, hogy míg egy 60 négyzetméter alapterületű lakást Budapesten átlagosan 50 millió forintos kínálati áron kapnánk meg, addig a harmadik legdrágább megyeszékhelyen, Szegeden, 30 millió forintért.

Megéri az ingatlanbefektetés?

Igen, továbbra is kedvező lehetőségnek számít ingatlanba fektetni a pénzünket. A lassabb ütemben, de továbbra is növekvő árak, valamint az ingatlanpiac kismértékű inflációérzékenysége miatt vonzó az ingatlanvásárlás a befektetők számára. Azonban jól megalapozott döntésre van szükség, fontos tisztában lenni az ingatlantípusokhoz és lokációkhoz kötődő aktuális tendenciákkal.

Ugyanis a kiadási célú lakásvásárlás, illetve az ingatlanok adás-vétele csak egyes helyeken jelent még jó üzletet. Például ezek közé tartozik Pécs, Szeged és Kecskemét is, ahol a befektetők nagy örömére egy ingatlan 6–8 százalék közötti bérleti hozamot is generálhat. Ezzel szemben Budapesten, a válságot követő időszak 11 százalék feletti tiszta bérleti hozama, mára 4–5 százalékra apadt.

Ingatlannet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS