Elszálltak a hazai ingatlanárak – De mégis mennyire?

2020. 01. 27., 16:46

Az elmúlt években hatalmas lendületett vett ingatlanpiaci árak országszerte az egekbe emelkedtek. Egyre több ingatlan kerül ki a piacra magas árszintű címkével. Az egyes esetekben megfizethetetlennek tűnő eladási árakat a lakáspiac szemlélteti legjobban. 2019 decemberében a 19 megyeszékhelyünk lakáspiaci átlagára közül 10 is megugrotta a 400 ezer Ft/m²-t.

Borsos árú családi fészkek

Amennyiben a fővárosban családi ház vásárlásában gondokozunk, bizony mélyre kell nyúlnunk a zsebünkben. Itthon Budapest büszkélkedhet a legmagasabb négyzetméter árakkal. Tavaly decemberben a fővárosi házakat négyzetméterenként átlagosan 530 ezer forintért kínálták. Budapest mellett nem találunk másik megyeszékhelyet az 500 ezer forintos tartományban, sőt a második helyezett még a 400 ezer forintos négyzetméter árat sem üti meg.

Viszont tavaly decemberben több megyeszékhelyünk, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét, Győr, Szombathely és Veszprém eladó házait is 330-380 ezer Ft/m² átlagár jellemezte. Szeged családi házai pedig csak éppen, de elérték a 300 ezer Ft/m²-es lélektani határt. Így az árak versenyében nyolcadik helyre kerülő napfény városában sem juthattunk túlságosan olcsón családi házhoz 2019 végén.

Egekben a lakásárak

Az elmúlt években nem csak a budapesti lakáspiac lendült fel, hanem a vidéki városoké is. Viszont fővárosunk után óriási szakadék tátong. A téglalakások esetén 2019 decemberében a második legdrágább megyeszékhelyünk Debrecen volt, mely átlagosan 300 ezer forinttal maradt el a fővárosi téglalakások 830 ezer Ft/m²-es átlagárától.

Vizsgálatunk szerint a bronzérmes Szeged, ahol tavaly decemberben egy téglaépítésű lakás átlagos négyzetméter ára 510 ezer Ft/m² volt. Ezt szorosan követi Veszprém és Székesfehérvár téglalakásai, a csaknem fél millió forintos átlagárukkal. Tőlük a győri és kecskeméti lakások sem maradtak le sokkal, átlagos áruk 470 ezer Ft/m² volt.

A fővárosi és a vidéki ingatlanpiac közötti hajmeresztő különbség jól látszik abból, hogy míg egy 60 négyzetméter alapterületű lakást Budapesten átlagosan 50 millió forintos kínálati áron kapnánk meg, addig a harmadik legdrágább megyeszékhelyen, Szegeden, 30 millió forintért.

Megéri az ingatlanbefektetés?

Igen, továbbra is kedvező lehetőségnek számít ingatlanba fektetni a pénzünket. A lassabb ütemben, de továbbra is növekvő árak, valamint az ingatlanpiac kismértékű inflációérzékenysége miatt vonzó az ingatlanvásárlás a befektetők számára. Azonban jól megalapozott döntésre van szükség, fontos tisztában lenni az ingatlantípusokhoz és lokációkhoz kötődő aktuális tendenciákkal.

Ugyanis a kiadási célú lakásvásárlás, illetve az ingatlanok adás-vétele csak egyes helyeken jelent még jó üzletet. Például ezek közé tartozik Pécs, Szeged és Kecskemét is, ahol a befektetők nagy örömére egy ingatlan 6–8 százalék közötti bérleti hozamot is generálhat. Ezzel szemben Budapesten, a válságot követő időszak 11 százalék feletti tiszta bérleti hozama, mára 4–5 százalékra apadt.

Ingatlannet.hu

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 06., 14:30
Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Nagy Elek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntő beszédet a 26. alkalommal megrendezett Magyar Vállalkozók Napja ünnepségen Budapesten, a Művészetek Palotájában december 5-én.
2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.
2025. 12. 05., 12:10
2025. november folyamán a Magyar Közlönyben megjelentek az adótörvényeket érintő módosítások. A társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslathoz képest több ponton változott a csomag, a legfontosabbakat a PwC Magyarország szakértői foglalták össze.
2025-12-05 18:20:00
Az üzleti életben a szerződő felek gyakran alkalmaznak teljességi záradékot, teljességi nyilatkozatot a szerződéseikben. Mire jó a teljességi záradék? Miként segíti, hogy a felek szerződésének tartalma egyértelműen megállapítható legyen? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS