„Együnk több nyúlhúst!”

2022. 03. 04., 14:51

Közel egy évtizedes kihagyás után öt hazai elismertséggel rendelkező húsnyúlfajta központi teljesítményvizsgálatát végezte el a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, az Agrárminisztérium támogatása és a Nébih szakmai felügyelete mellett. A 11 hétig tartó teszt során a legjelentősebb hazai húsnyúlfajták legfontosabb értékmérő tulajdonságait vizsgálták. Az eredmények bebizonyították, hogy a magyar fajták versenyképesek a világ nyúltenyésztésében.

A Magyarországon jelenleg működő 60–65 nagyüzemi nyúltelep kizárólag hazai nemesítésű és születésű tenyészállatokkal dolgozik. A hazai nyúlállomány 100-105 ezer anyanyulat, valamint azok szaporulatát jelenti. A két hazai nyúlvágóhíd, amely kizárólag Magyarországon hizlalt nyulat dolgoz fel, 2021-ben csaknem 4,3 millió nyulat vágott le, ami az Európában összesen levágott nyulak kb. 3,5 százaléka. Hazánk ezzel az értékkel – jelentősen lemaradva az első három helyezettől – Európa negyedik legnagyobb nyúlhús-előállító országa. 

Annak ellenére, hogy a nyúlhús megfelel a korszerű, egészséges táplálkozás elvárásainak – hiszen magas a fehérjetartalma és alacsony a zsír-, koleszterin- és nátriumtartalma – hazánkban az egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás mindösszesen évi 0,2 kg, ami a levágott nyulak kb. 12–13 százalékát teszi ki. A Magyarországon előállított nyúlhús jelentős részét exportáljuk, elsősorban az Európai Unióba, míg az unión kívülre irányuló export mennyisége a hazai fogyasztással közel azonos mértékű. 

Magyarországon jelenleg öt, állami elismeréssel rendelkező tenyésztőszervezet nyolc hazai húsnyúlfajtát (Danubia Alba, Debreceni Fehér, Hycole XXL, Hycole Medium, Pannon Ka, Pannon Fehér, Pannon Nagytestű, ZIKA) gondoz. Valamennyi tenyésztőszervezet célja, hogy fajtája megfeleljen a kor piaci elvárásainak. A teljesítményvizsgálatok alkalmával a nemesítő cégek képet kapnak a fajtájuk szaporasági, nevelési eredményeiről, továbbá a hízlalási és vágási paramétereinek alakulásáról is. Ez azért lényeges, mert a piacon ma már csak az a fajta számít versenyképesnek, amelynél a vágónyulak 5-10 hetes életkoruk között átlagosan naponta legalább 40-50 g-ot gyarapszanak, 10 hetes korban elérik a 2,6-2,8 kg élősúlyt és a vágási kitermelésük legalább 60 százalékos. 

A teljesítményvizsgálatban résztvevő öt fajta (Danubia Alba, Debreceni Fehér, Hycole XXL, Pannon Fehér, ZIKA) teszteredményei bizonyítják, hogy a magyar nemesítésű húsnyúlfajták felveszik a versenyt a világon tenyésztett más intenzív fajtákkal, tehát van helyük a globális nyúltenyésztésében. A Nébih honlapján is közzétett, a teszteredményeket tartalmazó jelentésben a fajták hizlalási és vágási eredményei mellett a teljesítményvizsgálat során alkalmazott nevelési körülmények, állategészségügyi beavatkozások és takarmányozási paraméterek is elérhetők.

A nyúlágazatot is érintő takarmányár-növekedés, az állatjóléti előírások szigorítása folyamatos kihívások elé állítja a hazai nyúltenyésztőket, és bár az elmúlt években több támogatási jogcím keretében jelentős segítséget kaptak, a talpon maradáshoz a hazai fogyasztók támogatására is szükség van. Együnk több nyúlhúst, ami mind egészségünkre, mind a hazai nyúltenyésztésre jótékonyan hat! – javasolja a Nébih.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS