Egységes kérelmek: november végéig 262 milliárd forint előleget fizettek ki a gazdáknak

2021. 12. 06., 13:39

Az előlegfizetési időszak csaknem másfél hónapja alatt a Magyar Államkincstár mintegy 262 milliárd forint közvetlen és vidékfejlesztési támogatást fizetett ki a termelőknek, ezen felül pedig az átmeneti nemzeti támogatások folyósítása is megkezdődött – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az idén a gazdálkodók 166 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektár mezőgazdasági területre. Az előleg mértéke a közvetlen támogatásoknál a jogcímek becsült fajlagos összegét érintően maximum 70 százalék, a területalapú vidékfejlesztési támogatásoknál – mint például az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés vagy az ökológiai gazdálkodásra történő átállás támogatása – maximum 85 százalék lehetett.

A miniszter kiemelte, a 2021. október 18-ától december 1-ig tartó előlegfizetési időszakban a közvetlen támogatások keretében a területalapú támogatásra 157 milliárd, a zöldítésre pedig 46 milliárd forintot fizettek ki. Ezen felül a  termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatására 16 milliárd, az anyajuhtartásra 4,5 milliárd, míg a hízott bika igénylések után 0,8 milliárd forint utalása történt meg.

A kisgazdaságok egyszerűsített támogatása kapcsán 2,2 milliárd forint, a fiatal gazdák területalapú plusztámogatására 0,6 milliárd forint, az intenzív és az extenzív gyümölcsültetvények után pedig 1,4, illetve 2,1 milliárd forint kifizetése valósult meg – tette hozzá. Kifejtette, a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett agrár-környezetgazdálkodási program keretében 26 milliárd, az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan 6,3 milliárd forint kifizetésére került sor.

Nagy István kitért arra is, hogy a fentieken túl a 100%-ban nemzeti költségvetésből finanszírozott átmeneti nemzeti támogatások keretében is jelentős összegek folyósítása valósult meg. Október 18-ától a hízottbikák után 1,9 milliárd, a tejhasznú tehenek után 9,7 milliárd és az extenzív szarvasmarhák után 1,6 milliárd forint kifizetése történt meg. Az utalások ezzel nem fejeződtek be, várhatóan idén még további 40 milliárd forint folyósítására kerül sor és a legtöbb termelő már jövő év március végéig megkapja a számára megítélt támogatást – hangsúlyozta a tárcavezető. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS