„Egyelőre nincs fék az áremelkedés vonatán”

„Ahogyan azt már az eddigi hónapokban megszokhattuk, novemberben is az élelmiszerárak jelentették az infláció fő motorját. Dacára a tojás és a burgonya árstopjának, a főcsoport árai további 3,6 százalékkal emelkedtek havi szinten, s az éves rátájuk elérte a 43,8 százalékot. Továbbra sem látszik lassulás az élelmiszerdrágulás frontján: az aszálykárok, a szektor alacsony termelékenysége, az árstopok okozta veszteségek más termékeken való kompenzálása, valamint a magas import és a gyenge forint a legfontosabb magyarázó tényezői a kiemelkedő élelmiszerdrágulásnak Magyarországon. Fordulatot itt valószínűleg a kereslet fékeződése hoz majd, aminek első jeleit már az októberi kiskereskedelmi forgalmi statisztikában is láthattuk.

Bár az élelmiszereknél kisebb mértékben, az egyéb fogyasztási főcsoportok árai is tovább nőttek – még mindig meglehetősen széles körű árnyomást jelezve a gazdaságban. A ruházati cikkek árai 1,6 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek ára 0,8 százalékkal emelkedtek havi szinten, ami leginkább a volatilis és gyenge forint kedvezőtlen hatását tükrözi. Kifejezetten negatív emellett, hogy a szolgáltatások árnövekedése novemberben 0,9 százalékra gyorsult hó/hó alapon.

A vártnál magasabb novemberi infláció, valamint az üzemanyagok árplafonjának a tervezettnél korábbi eltörlése eredményeként az infláció már decemberben elérheti éves szinten a 25 százalékot. Jövőre az első negyedévben várhatóan tovább emelkedik az infláció, a mérték azonban bizonytalan; a „szokásos” év eleji átárazások szerepe meghatározó lesz, főleg annak fényében, hogy a belső kereslet is várhatóan fordul ekkorra. Az inflációs csúcsot az első negyedévben érhetjük el. A második negyedévben már csökkenésnek indulhat az áremelkedés üteme, a folyamat azonban meglehetősen lassú lesz várakozásunk szerint. Az éves átlagos infláció 2023-ban könnyen elérheti, akár meg is haladhatja a 18 százalékot” – zárja kommentárját Nyeste Orsolya.