Decemberben csaknem teljesen ledolgozta novemberi esését a GKI konjunktúraindexe

2020. 12. 21., 18:00

A GKI konjunktúraindexe decemberben sokat emelkedett: csaknem újra elérte októberi, egyébként a nyár eleje óta jellemző, az áprilisi mélypontnál sokkal kedvezőbb, de azért meglehetősen alacsony szintjét.

A GKI által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint decemberben a GKI konjunktúraindexe a novemberi mínusz 23,7 pontról mínusz 19,7 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index az előző havi mínusz 33,0 pontról mínusz 38,5 pontra romlott, míg az üzleti a novemberi mínusz 20,4 pontról mínusz 13,1 pontra javult decemberben.

A GKI szerint a konjunktúraindex javulása az üzleti várakozások kedvezőbbé válásának köszönhető, minden ágazat pesszimizmusa érezhetően csökkent.

A fogyasztói bizalmi index viszont a novemberi minimális emelkedés után decemberben nagyot zuhant. A fogyasztói és üzleti várakozások elmúlt két hónapban tapasztalt eltérő irányú alakulásában szerepe lehet, hogy a lakosság megkérdezésére mindig a hónap elején, a cégekére az egyes hónapok közepén kerül sor. Így a lakosság november elején még nem érzékelte a járvány okozta korlátozásokat, miközben a cégek jelentős része decemberben már az EU-val való megegyezés ismeretében válaszolt.

Az üzleti szférában az építőipari bizalmi index jelentősen, az ipari minimálisan meghaladta az októberi szintjét is, a szolgáltatói és főleg a kereskedelmi viszont elmaradt attól. Az iparban novemberhez képest kedvezőbb lett a rendelésállományok (az exporté is) és a termelési kilátások megítélése. Az elmúlt időszak termeléséről alkotott vélemény nem változott, a készleteké romlott. Decemberben az építőipari bizalmi index értéke novemberhez képest csak szerényen emelkedett, de így is kilenc havi csúcsára jutott. A magas- és a mélyépítők kilátásai is javultak. Az előző háromhavi termelés megítélése érezhetően javult, a rendelésállományoké nem változott.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése továbbra is nagyon alacsony szinten hullámzik (decemberben éppen nőtt), míg a rendelések várható alakulása a novemberi nagy zuhanást követően közel ilyen mértékben ugrott vissza. A készletekről alkotott vélemény kissé kedvezőbb lett. A szolgáltatói szférában az általános üzletmenet megítélése kissé, a várható forgalomé sokat javult.

Az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága decemberben minden ágazatban erősödött, lényegében ugyanannyi cég tervezi a létszám csökkentését, mint növelését. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont erősebb lett. Az áremelési törekvés az iparban és a kereskedelemben markánsan erősödött, az építőiparban és a szolgáltatók körében viszont kissé gyengült, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A vállalatok körében a magyar gazdaság jövőjének megítélése a novemberi brutális romlás után decemberben visszaemelkedett októberi szintjére. A lakosság viszont sokkal pesszimistább lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index trendje ötödik hónapja, július óta csökken. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és a nagyértékű cikkek vásárlási lehetőségét novemberhez képest közepesen romlónak, jövőbeli megtakarítási képességét változatlannak minősítette. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-13 13:10:00
Már nem az energia- vagy az alapanyagárak jelentik a fő nehézséget a hazai családi vállalatok számára. Az egyelőre még mérsékelten növekvő bevétel-várakozások mellett a magas infláció és a növekvő bérek kifizetése jelent egyre nagyobb kihívást – erről számoltak be a cégek a K&H családi vállalatok klub alkalmával.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS