Bizakodók a közép-európai ingatlanpiaci szereplők

2019. 07. 12., 12:30

Bizakodók a jövőre nézve a közép-európai ingatlanpiaci szereplők a Deloitte és a CEEQUA legfrissebb közös felmérése szerint. Az ingatlanfejlesztők legnagyobb kihívásként a beépíthető telkek felkutatását és az e-kereskedelem növekvő szerepét nevezték meg.

A Deloitte első alkalommal jelentette meg a közép-európai régióra vonatkozó ingatlanpiaci bizalmi felmérését, a CEEQUA-vel (a CEEQUA a közép-európai ingatlanfejlesztési projektek minősítője) együttműködésben.

A felmérés első kiadása szerint a legnagyobb közép-európai ingatlanpiaci szereplők optimisták a jövőre nézve és növekedést várnak a közép-európai ingatlanpiacon. A tanulmány rávilágít arra, hogy a befektetők a lakóingatlanoktól az üzleti ingatlanok felé fordulnak, jelentős üzleti piaci potenciált látnak a diákotthonokban. A hazai kereskedelmi ingatlanpiaci hozamok pedig valószínűleg már elérték a hosszabb távon fenntartható szintet.

Politikai bizonytalanság és növekvő költségek

A válaszadók a régió ingatlanipari szereplői, azaz befektetők, fejlesztők és ingatlan-tranzakciós tanácsadói voltak, akik a globális piacokat leginkább befolyásoló tényezők közül a politikai bizonytalanságot és a hitelfinanszírozás növekvő költségeit emelték ki. Annak ellenére, hogy 2019-ben a globális gazdasági növekedés lassulni látszik, a felmérés a közép-európai gazdaságok számára az év második felére is pozitív kilátásokat jelez, a válaszadók többsége (62 százalék) szerint az általános gazdasági környezet stabil marad.

Az elmúlt három évben a Közép-Európában megvalósult tranzakciók volumene kiemelkedő volt: 2018 végére 13,8 milliárd eurót fektettek be üzleti ingatlanokba. A felmérés résztvevőinek várakozása szerint az ingatlanügyletek volumene a tavalyi szinthez hasonló lehet idén is. A felmérés alapján a válaszadók 45 százaléka tervez új beruházást, 41 százaléka idén egyenlő arányban tervez ingatlan vásárlást és értékesítést, míg a megkérdezettek harmada (38 százalék) inkább az értékesítésre kíván koncentrálni.

Nagy kihívás a fejlesztőknek a beépíthető telkek megszerzése

A fejlesztők 63 százaléka számára a legnagyobb kihívás a fejlesztésre alkalmas földterületek megszerzése, a növekvő árak és a megfelelő telkek hiánya miatt. „Az új telkek korlátozott hozzáférhetősége arra kényszeríti a befektetőket, hogy átgondolják meglévő stratégiáikat. Az új helyzet egyik következménye, hogy jelentősen nőtt a már meglévő épületek átépítésére irányuló projektek száma” – mondta Kohári Gábor, MRICS, a Deloitte Magyarország ingatlantanácsadási szakértője.

A válaszadók többsége idén az irodapiacra összpontosít, a lakóingatlanok fejlesztése iránt kevesebb fejlesztő érdeklődik. Az ingatlanbefektetők jelentős üzleti kockázatnak tekintik az e-kereskedelem növekvő szerepét.

Üzleti szállodák és diákszállások

A régió gyors gazdasági növekedése ösztönzően hatott az üzleti turizmusra fókuszáló szállodák iránti keresletre. Az olyan városok, mint Prága és Budapest ismert és vonzó turisztikai célpontok, így nem meglepő módon a befektetők ezekben a városokban a turisztikai szektorhoz kapcsolódó ingatlanok iránt is fokozottan érdeklődnek. A felmérés résztvevői külön kiemelték a diákszállásokba történő beruházásokat, mint magas hozamot biztosító ún. niche piacot. „A diákszállások piaca még mindig elég kicsi, de nagy potenciál van az egyre növekvő számú diákokban, ezért számos kollégiumi épület valósult már meg Budapesten, Varsóban és Prágában is” – tette hozzá Kohári Gábor.

A lakóingatlan szektor fő kihívása az, hogy a lakosság vásárlóereje és az emelkedő piaci árak közötti olló tovább nyílik, amely következtében egyre kevesebb mozgástér marad a további áremelkedésre. A beépíthető telkek számának csökkenése és az emelkedő építési és munkaerőköltségek pedig csökkenthetik a fejlesztők nyereségét és lassítják az áremelkedést.

Itthon az ingatlanpiaci hozamok már rekord alacsonyak

A 2019-es évet nézve a magyar gazdaság gyors ütemű növekedése folytatódhat, ennek egyik hatásaként pedig az ingatlanpiac iránti erőteljes befektetői érdeklődés élénk maradhat az év második felében is; a szakértők ugyanakkor óvatosságra intenek. „Az elmúlt években tapasztalt dinamikus árnövekedés után úgy véljük, hogy a hazai kereskedelmi ingatlanpiaci hozamok már valószínűleg elérték a hosszú távon fenntartható hozamszintet” – hangsúlyozta Kohári Gábor.

Hazai és regionális ingatlanpiaci tranzakciók

A hazai és regionális ingatlan- és cégtranzakciós folyamatokról a nemrég megjelent Deloitte M&A tranzakciós kitekintőben további részletek olvashatóak.

A vállalati fúziók és felvásárlások piacának egyik vezető elemzője, a Mergermarket adatai szerint2019 első felében a vezető M&A tanácsadó – megőrizve a 2018-ban kivívott helyét – ismételten Deloitte lett azáltal, hogy Kelet-Közép-Európában és világszinten is a legtöbb M&A tranzakcióban vett részt.

A Deloitte Central Europe Real Estate Confidence Survey ITT érhető el teljes terjedelmében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS