Baleseti statisztika: ugyanaz a célja Magyarország és az EU-nak

2021. 09. 20., 19:30

Az Európai Uniónak és Magyarországnak is az a célja, hogy 2050-re eljussunk oda, hogy senki nem hal meg közlekedési balesetben – mondta az innovációért és technológiáért felelős miniszter hétfőn Budapesten.

Palkovics László a Biztonság hete országos rendezvénysorozat központi megnyitóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kifejtette: azért is kell a közlekedésbiztonság témájával foglalkozni, mert naponta 3500-an halnak meg közlekedési balesetben a világon, ez pedig a világ gazdaságának GDP-jét akár 3 százalékkal is csökkenti.

Magyarországon tavaly 500-nál kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Mivel a halálos balesetek 92–93 százalékát emberi hiba okozza, nagyon fontos a műszaki és infrastrukturális feltételek javítása mellett a közlekedők szemléletformálása, amely már az iskolában kezdődik, a tantervek része lett a közlekedésbiztonság ügye..

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke felidézte: öt éve indították el a Biztonság hete rendezvénysorozatot, amely szeptemberben hívja fel a gyermekek figyelmét a balesetmegelőzés és a közlekedésbiztonság fontosságára. Az országossá váló programban 2017 óta több mint 50 ezer gyerek vett részt. Mint mondta, a programokon az otthoni balesetek megelőzésével is foglalkoznak olyan játékokkal, amelyekkel a gyerekek saját kockázatvállalási hajlandóságukat is felmérhetik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Biztonság hetéhez kapcsolódóan idén először nyolc közép-európai ország is napirendjére tűzte a biztonság kérdését az iskolákban.

A Mabisz tájékoztatása szerint a Biztonság hete az ország csaknem háromtucat helyszínén várja a 9-14 éves gyerekeket. A szeptember 20–25. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége rendezi, húsznál is több szervezet közreműködésével.

Óberling József, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának (ORFK-OBB) ügyvezető elnöke kiemelte, a rendőrség nem kampányszerűen foglalkozik a balesetmegelőzéssel, az a mindennapjaik része. Mint mondta, tavaly mintegy 460-an haltak meg közlekedési balesetben, utoljára 1956-ban volt ilyen alacsony ez a szám, azonban a korlátozások megszűnését követően már látható, hogy magasabb lesz az éves adat, mert sokan semmibe veszik a közlekedési szabályokat. Beszélt arról is, hogy kedden országos ellenőrzést tartanak, hogy az úgynevezett EDWARD-Day-en (European Day Without a Road Death), senki ne veszítse életét Európa közútjain ezen a napon.

Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő elmondta: tavaly 6500 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, 900 szén-monoxid-mérgezéses esethez, tízezer közlekedési balesethez és 1500 autótűzhöz. Mint mondta, a lakástüzek megelőzésében kiemelt szerepe van az elektromos hálózat felülvizsgálatának, és annak, hogy csak biztonságos tüzelő-fűtő berendezéseket üzemeltessenek az emberek. Fontosnak nevezte a fűzési szezon kezdete előtt a kémények és tüzelőberendezések tisztíttatását, a szén-monoxid-mérgezések megelőzésében pedig az érzékelők szerepét emelte ki.

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, komplexen kell kezelni a háztartási és a közlekedési baleseteket, és jelezte, a kormány otthonfelújítási támogatását - amelyet eddig 40 ezer család vett igénybe - akár a lakások biztonságosabbá tételére is fel lehet használni.

Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy a családok 30 százalékának nincs biztosítva a lakóingatlana. Kiemelte a pénzügyi tudatosság erősítésének fontosságát a kiszámíthatóság érdekében, és megemlítette azt is, hogy a tudatos pénzügyi magatartás hosszútávon erősíti a nemzetgazdaság stabilitását is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS