Baleseti statisztika: ugyanaz a célja Magyarország és az EU-nak

2021. 09. 20., 19:30

Az Európai Uniónak és Magyarországnak is az a célja, hogy 2050-re eljussunk oda, hogy senki nem hal meg közlekedési balesetben – mondta az innovációért és technológiáért felelős miniszter hétfőn Budapesten.

Palkovics László a Biztonság hete országos rendezvénysorozat központi megnyitóján, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen kifejtette: azért is kell a közlekedésbiztonság témájával foglalkozni, mert naponta 3500-an halnak meg közlekedési balesetben a világon, ez pedig a világ gazdaságának GDP-jét akár 3 százalékkal is csökkenti.

Magyarországon tavaly 500-nál kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Mivel a halálos balesetek 92–93 százalékát emberi hiba okozza, nagyon fontos a műszaki és infrastrukturális feltételek javítása mellett a közlekedők szemléletformálása, amely már az iskolában kezdődik, a tantervek része lett a közlekedésbiztonság ügye..

Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke felidézte: öt éve indították el a Biztonság hete rendezvénysorozatot, amely szeptemberben hívja fel a gyermekek figyelmét a balesetmegelőzés és a közlekedésbiztonság fontosságára. Az országossá váló programban 2017 óta több mint 50 ezer gyerek vett részt. Mint mondta, a programokon az otthoni balesetek megelőzésével is foglalkoznak olyan játékokkal, amelyekkel a gyerekek saját kockázatvállalási hajlandóságukat is felmérhetik. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a Biztonság hetéhez kapcsolódóan idén először nyolc közép-európai ország is napirendjére tűzte a biztonság kérdését az iskolákban.

A Mabisz tájékoztatása szerint a Biztonság hete az ország csaknem háromtucat helyszínén várja a 9-14 éves gyerekeket. A szeptember 20–25. között, hétfőtől szombatig tartó rendezvénysorozatot az Országos Rendőr-főkapitányság Országos Baleset-megelőzési Bizottsága és a Magyar Biztosítók Szövetsége rendezi, húsznál is több szervezet közreműködésével.

Óberling József, Országos Rendőr-főkapitányság Országos Balesetmegelőzési Bizottságának (ORFK-OBB) ügyvezető elnöke kiemelte, a rendőrség nem kampányszerűen foglalkozik a balesetmegelőzéssel, az a mindennapjaik része. Mint mondta, tavaly mintegy 460-an haltak meg közlekedési balesetben, utoljára 1956-ban volt ilyen alacsony ez a szám, azonban a korlátozások megszűnését követően már látható, hogy magasabb lesz az éves adat, mert sokan semmibe veszik a közlekedési szabályokat. Beszélt arról is, hogy kedden országos ellenőrzést tartanak, hogy az úgynevezett EDWARD-Day-en (European Day Without a Road Death), senki ne veszítse életét Európa közútjain ezen a napon.

Bérczi László országos tűzoltósági főfelügyelő elmondta: tavaly 6500 lakástűzhöz riasztották a tűzoltókat, 900 szén-monoxid-mérgezéses esethez, tízezer közlekedési balesethez és 1500 autótűzhöz. Mint mondta, a lakástüzek megelőzésében kiemelt szerepe van az elektromos hálózat felülvizsgálatának, és annak, hogy csak biztonságos tüzelő-fűtő berendezéseket üzemeltessenek az emberek. Fontosnak nevezte a fűzési szezon kezdete előtt a kémények és tüzelőberendezések tisztíttatását, a szén-monoxid-mérgezések megelőzésében pedig az érzékelők szerepét emelte ki.

Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, komplexen kell kezelni a háztartási és a közlekedési baleseteket, és jelezte, a kormány otthonfelújítási támogatását - amelyet eddig 40 ezer család vett igénybe - akár a lakások biztonságosabbá tételére is fel lehet használni.

Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy a családok 30 százalékának nincs biztosítva a lakóingatlana. Kiemelte a pénzügyi tudatosság erősítésének fontosságát a kiszámíthatóság érdekében, és megemlítette azt is, hogy a tudatos pénzügyi magatartás hosszútávon erősíti a nemzetgazdaság stabilitását is. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.
2024-03-28 16:10:00
A NAV a digitális megoldásaival szinte azonnal lát mindent, és szinte azonnal közbe is tud avatkozni. Az adóhatóság beavatkozásának két iránya van: vasszigorral fellépni a tudatos adókijátszók ellen, illetőleg támogatni a nem szándékosan tévesztő, alapvetően jogkövető adózókat.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS