Az újságírókban és a politikusokban bízik legkevésbé a világ

2021. 01. 22., 16:00

A koronavírus-járvány és az annak következményeként kialakult gazdasági válság, illetve a fokozódó politikai instabilitás nyomán világszerte jelentősen megrendült az intézményekbe és kormányzati döntéshozókba vetett bizalom tavaly. Meglepő módon az emberek leginkább a saját munkaadójuk által közölt információban bíznak – derül ki a 28 országban elvégzett Edelman Trust Barometer kutatás idei eredményeiből. A közbizalmat aláásó hatásokat tovább erősíti az álhírek rendkívül gyors, szinte akadály nélküli terjedése, amely fokozza például az oltásokkal szembeni bizalmatlanságot, s így a járványhelyzet eredményes kezelését is hátráltatja.

A világ több mint nyolcvan országában jelenlévő Edelman kommunikációs ügynökség – amelynek magyarországi képviselője 2011 óta a FLOW PR – immár huszadik éve vizsgálja a társadalmi intézmények (a kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média) iránti bizalom alakulását az Edelman Trust Barometer kutatás keretében. A 28 országban, több mint 33 ezer ember megkérdezésével végzett felméréslegfrissebb adatai aggasztó jelenségre hívják fel a figyelmet: világszerte nagymértékben felgyorsította a bizalomvesztést a 2 millió emberéletet követelő COVID-19-járvány, amelynek munkanélküliségre gyakorolt negatív hatása csak az 1929-es gazdasági világválságéhoz mérhető.

2020 első felében, januártól májusig még gyors ütemben nőtt a kormányokba vetett bizalom a vizsgált országokban, ám az ezt követő időszakban megfordult a trend, s így az elmúlt hónapokban a kormányok az első helyről az utolsó előttire szorultak vissza a társadalmi intézmények iránti bizalmat mérő listán. Meglepő módon mostanra a vállalatok kerültek az első helyre, ezeket követik a civil szervezetek, a kormányoknál pedig csak a médiában bíznak kevésbé az emberek a kutatás eredményei alapján. Ebben az időszakban a kormányok iránti bizalom Dél-Koreában és az Egyesült Királyságban mutatta a legnagyobb kilengést, előbbi esetén a 2020. májusig regisztrált, 16 százalékpontos növekedést 17 pontos visszaesés követte, míg a szigetországban egy kiugróan magas, 24 százalékpontos emelkedést követően 15 ponttal csökkent a vizsgált mutató az év második felében.

Bizalmi válság a vezetőkkel szemben – Inkább a szakértőkben bízunk

A megkérdezettek kifejezetten kritikussá váltak a politikai vezetőkkel szemben, s ez a bizalmi deficit a társadalmi intézmények mindegyikét érinti: a kormányzati vezetők mellett a civil szervezetek és a különböző médiafelületek első emberei, de még a vallási vezetők szavában is kevésbé bíznak az emberek, mint korábban. A leghitelesebb nyilatkozóknak a válaszadók többsége a tudományos szakértőket (59%) és a vállalatok szakértőit (59%) tekinti, bár még ez a két csoport is számottevő (8, illetve 10 százalékpontos) bizalomvesztést szenvedett el az elmúlt év során.

A hírforrások iránti bizalom visszaesése

A politikai vezetők iránti bizalom csökkenése nyomán egyre többen bizonytalanodnak el a megfelelő, hitelesnek tekinthető információforrás kiválasztásában. A globális járványhelyzet nyomán így a különböző hírforrásokba vetett bizalom kivétel nélkül rekord alacsony lett. A közösségi médiát mindössze a megkérdezettek harmada tekinti megbízhatónak, de a legnagyobb mértékben a klasszikus médiafelületek hitelessége csökkent, így már csak minden második ember bízik meg az innen származó információkban. Ennek következtében ma már kismértékben, de magasabb azok aránya, akik a különböző keresőfelületekre bízzák magukat a tájékozódás során a hagyományos média csatornái helyett: a két információforrásba vetett bizalmat összevetve 2019 óta egy olló kinyílása figyelhető meg.

Az álhírek terjedése és a bizalom visszaesése miatt jelentős bizonytalanság, sőt, gyanakvás övezi a vírushelyzet eredményes kezeléséhez nélkülözhetetlen védőoltásokat. Ez a probléma elsősorban azokat érinti, akik nem ügyelnek kellőképp az “információs higiéniára”, vagyis nem hiteles és megbízható forrásokból tájékozódnak.

Az e csoportba sorolható emberek körében számottevő mértékben alacsonyabb az oltás iránti hajlandóság (59%). A hírforrásaikat gondosan megválasztók ennél jóval magasabb arányban (70%) nyilatkoztak úgy, hogy egy éven belül be fogják adatni a koronavírus ellen védelmet nyújtó vakcinát.

Ezek a félelmek a munkavégzés korábban megszokott rendjének helyreállását is lassíthatják, mivel a válaszadók többsége, mintegy 58% nyilatkozott úgy, hogy a fertőzés veszélyétől tartva a jövőben is szívesebben dolgozik majd otthonról.

Vállalati szféra és a munkaadók: az utolsó reménysugár?

Az álhírek terjedése és a bizonytalanság fokozódása nyomán a különböző intézmények és szervezetek közül a vállalatokban (61%), azon belül is saját munkaadóikban (76%) bíznak meg a legtöbben, és az üzleti szférát tekintik nemcsak a legetikusabbnak, de a leginkább hozzáértőnek is egyben. Mivel a kormányokba vetett bizalom jelentősen megrendült, az emberek többsége a cégektől várja az elmúlt év során kialakult helyzet megoldását. Ez pedig egy új elvárást támaszt a vállalatvezetőkkel szemben: a megkérdezettek 86%-a ért egyet azzal, hogy a cégek első embereinek fel kell vállalniuk egy, de akár több társadalmi ügy képviseletét, és rendszeresen meg is kell szólalniuk ezekben a témákban.

Még inkább figyelemreméltó, hogy a válaszadók több mint kétharmada (68%) úgy látja, hogy a vezérigazgatóknak, cégtulajdonosoknak részben át kell venniük azoknak a problémáknak a megoldását, amelyekre a kormányok mostanáig - a közvélemény nagy része szerint - nem tudtak hatásos válaszokat adni.

A megkérdezettek többsége (56%) arra számít, hogy a járványhelyzet hatására fel fog gyorsulni a mesterséges intelligencián és a robotikán alapuló megoldások terjedése a vállalatok működésében, és egyre több területen helyettesítik majd ilyen technológiák a humán munkaerőt.

A kutatás eredményei alapján az emberek kitüntetett szerepet szánnak a vállalatoknak a hiteles és megbízható információáramlás helyreállításában – ez a munkavállalóik és a közvélemény tájékoztatására, vagyis a belső és külső kommunikációra egyaránt vonatkozik. Minden második megkérdezett (53%) úgy látja, hogy az álhírek visszaszorításában a hagyományos média mellett fontos szerep jut a vállalatoknak.

Kiút a bizalmi válságból

A bizalom továbbra is az intézmények működésének legfontosabb alapja, amely nélkülözhetetlen a közösségek egyben tartásához, illetve a gazdasági fellendüléshez. A kormányok, a civil szektor, az üzleti szféra és a média együttműködése egyaránt nélkülözhetetlen a kihívások kezelésében és a válságot követő építkezésben:

  • A vállalatoknak a fokozott elvárásoknak megfelelően az eddiginél több ügy képviseletére kell felkészülniük, és társadalmi ügyekben is aktív szerepet kell vállalniuk. A kommunikáció önmagában nem elég: az új szerepkör betöltése a tényleges cselekvéssel kezdődik, s csak ezt követheti az erről szóló tájékoztatás
  • A vezetők részéről tényeken alapuló, de empatikus döntéseket igényel a válság eredményes kezelése. Kellő bátorságot kell mutatniuk az őszinte beszédre, de az emberek félelmeinek eloszlatásához empátiára is szükség van.
  • Elengedhetetlen a hiteles, világos, elfogulatlan és megbízható tájékoztatás.
  • Kulcsfontosságú a társadalmi intézmények közötti együttműködés, ennek érdekében a kormányoknak, a vállalatoknak, a civil szervezeteknek és a médiának közös célokat kell meghatározni, majd ezek teljesítése érdekében egymást segítve kell dolgozni.

A felmérésről

A felmérés online kérdőíves adatfelvétellel készült, 28 országból összesen 33 ezer ember megkérdezésével. Minden országban 1150 általános és 200 felső középosztálybeli (25-64 év közötti, felsőfokú végzettségű, jövedelme alapján a felső 25%-ba tartozó) válaszadó részvételével végezték el a kutatást, ez alól kivételt jelent az Egyesült Államok és Kína, ahol az utóbbi csoportba tartozók száma elérte az 500-at, illetve Nigéria, ahol összesen 100 felső középosztálybeli személyt kérdeztek meg. A mintavétel időpontja: 2020. október 19. – november 18. A felmérésben résztvevő országok: Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, Dél-Korea, Egyesült Államok, Egyesült Arab Emirátus, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, India, Indonézia, Írország, Japán, Kanada, Kenya, Kína, Kolumbia, Malajzia, Mexikó, Németország, Nigéria, Olaszország, Oroszország, Spanyolország, Szaúd-Arábia, Szingapúr, Thaiföld.Az Edelman Trust Barometer 2021 teljes kutatási anyaga (angol nyelven) innen tölthető le. A kutatás hátteréről részletes információk itt érhetőek el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 12. 06., 14:00
Magyarország első kkv-fókuszú neobankjánál a számlanyitás és a számlavezetés ingyenes, a kimenő utalások díja pedig összegtől függetlenül 199 forint. A BinX felhasználók egymás közötti utalásai ingyenesek, csakúgy, mint a számlavezetés és – egyelőre – a prémium üzleti bankkártyák.
2024-12-07 08:07:00
Az utazási kedv 2024-ben csúcsra járatja az utasbiztosításokat, és az egészségüket, nyugdíjukat is jóval többen igyekeznek bebiztosítani. Megtörtént az is, amire másfél évtizede nem volt példa: újra növekszik az életbiztosítások száma – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
2024-12-06 18:05:00
Sághi Attila lett az Év Projektmenedzsere, aki a hagyományokat a funkcionalitással ötvöző Magyarország Háza Brüsszelben projekttel nyerte el a hazai projektmenedzsment szakma egyik legrangosabb elismerését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 12. 04., 12:30
epizód: 2024 / 23   |   hossz: 20:22
A PwC Magyarország által, a Publicis Groupe Hungary megrendelésére készült kutatás szerint a Black Friday a korábbi 1–2 napról mára hosszabb kampányidőszakká nőtte ki magát. A vásárlók jelentős részét ennek ellenére nem befolyásolja az akciókkal teli esemény, az emberek egyre jobban hajlanak a tervezett vásárlásra, ahelyett, hogy hirtelen ingerek hatására költenének. Horváth Rita, a Publicis Groupe Hungary Chief Media Officere részletesen bemutatja, hogy mennyire elégedettek a vásárlók a promóciókkal, mennyire népszerűek a körükben a külföldi webshopok vagy éppen maga az online vásárlás, és hogy milyen körülmények miatt maradhatnak távol az év végi akcióktól.
A nyugdíjpénztárak vagyona nem várt mértékben gyarapodott az idén – jelezte az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ), amely szerint az öngondoskodók korábban egyetlen esztendő harmadik negyedében sem tettek félre olyan magas összeget egészségügyi és nyugdíjcélra, mint 2024-ben. Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára ebben az epizódban vezeti le a kedvező tendencia okait, azt, hogy milyen motivációs tényezők vezettek a remek eredményhez, valamint azt is, hogy milyen módon és melyik korosztály pénzügyi tudatosságát lehetne még növelni.
2024. 11. 06., 09:35
epizód: 2024 / 21   |   hossz: 28:39
Az I. Nyílt Magyar Sommelier Bajnokság „Best Young Sommelier” kategóriájának idei győztese, Novák Dávid örömmel kampányol a borfogyasztás mint kulináris élmény mellett, hiszen egy jól kiválasztott ital új dimenzióval gazdagítja az étkezést. Az ízek és aromák összjátékának ismeretéhez hatalmas elméleti tudás kell, de az igazi kihívás az, hogy ráérezzen a vendég személyes preferenciáira. A VIRTU Restaurant sommelier-je cukrász múltjából és külföldi tapasztalataiból merítve vált profivá, pedig még csak a húszas éveit tapossa. Ebben az epizódban e különleges szakma szépségeiről és a borfogyasztás szertartásáról is mesél.

  Rovathírek: GUSTO

Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS