Az áruszállítás visszaesett, a személyszállítás teljesítménye nőtt 2023 végén

Az áruszállítás visszaesett, a személyszállítás teljesítménye nőtt 2023 végén
2024. 02. 28., 19:10

2023 IV. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 15 százalékkal nőtt, az áruszállításé 7,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Áruszállítás: 7 százalékos visszaesés

2023 IV. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (11,7 milliárd árutonna-kilométer) 7,0 százalékkal elmaradt a 2022. IV. negyedévitől.

Belföldön 7,6 százalékkal nagyobb, nemzetközi viszonylatban 14 százalékkal kisebb volt az áruszállítási teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.

Belföldön a legnagyobb részarányt (81 százalék) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 12, a belvízi szállításé 24 százalékkal nőtt, a vasúti szállításé 14, a csővezetékes szállításé 3,0 százalékkal csökkent.

A nemzetközi szállításon belül a szintén legjelentősebb arányt (56 százalék) képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 22, a belvízi szállításé 3,5, a vasúti szállításé 3,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a csővezetékes áruszállítás teljesítménye 7,4 százalékkal bővült.

A szállított áruk tömege (67 millió tonna) 0,2 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A közúti áruszállítás volumene 1,1, a csővezetékes szállításé 1,6 százalékkal nőtt, a vasúti szállításé 5,8, a belvízi szállításé 1,3 százalékkal csökkent.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér IV. negyedévi teherforgalma (45,8 ezer tonna) 37 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Személyszállítási teljesítmény: 15 százalékos növekedés

Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. október–decemberi teljesítménye (7,6 milliárd utaskilométer) 15 százalékkal nőtt a 2022. IV. negyedévihez mérten.

A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,3 milliárd utaskilométer) egy év alatt 8,9 százalékkal növekedett.2023. május 1-jétől bevezették az ország- és a vármegyebérleteket. A bérletek a helyközi közlekedésben a Volánbusz, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 8,7 százalékkal kisebb, a vonattal történő személyszállításé 34 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 IV. negyedévében.

A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,3 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbihoz viszonyítva 33 százalékkal nőtt. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a legnagyobb (89 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás 35 százalékos növekedése befolyásolta. Az autóbuszos szállítás teljesítménye 54, a vasúti szállításé 2,0 százalékkal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (174 millió fő) a IV. negyedévben 18 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A vonaton utazók száma egy év alatt 37, a légi utasoké 32, az autóbuszon közlekedőké 11 százalékkal bővült. Az utasszám mind a belföldi forgalomban (171 millió fő), mind a nemzetköziben (2,8 millió fő) 18 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér IV. negyedévi utasforgalma 3,7 millió fő volt, 18 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 27 ezer darabos járatszám 11 százalékkal kevesebb a járvány előtti, 2019. IV. negyedévinél. Az előző évhez hasonlóan 2023 IV. negyedévében is az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Németországot érintő utasforgalom volt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a legnagyobb.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 5,9, az utazások száma 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS