Az áruszállítás visszaesett, a személyszállítás teljesítménye nőtt 2023 végén

Az áruszállítás visszaesett, a személyszállítás teljesítménye nőtt 2023 végén
2024. 02. 28., 19:10

2023 IV. negyedévében hazánkban a helyközi személyszállítás teljesítménye 15 százalékkal nőtt, az áruszállításé 7,0 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Áruszállítás: 7 százalékos visszaesés

2023 IV. negyedévében az áruszállítás teljesítménye (11,7 milliárd árutonna-kilométer) 7,0 százalékkal elmaradt a 2022. IV. negyedévitől.

Belföldön 7,6 százalékkal nagyobb, nemzetközi viszonylatban 14 százalékkal kisebb volt az áruszállítási teljesítmény az egy évvel korábbihoz képest.

Belföldön a legnagyobb részarányt (81 százalék) kitevő közúti áruszállítás teljesítménye 12, a belvízi szállításé 24 százalékkal nőtt, a vasúti szállításé 14, a csővezetékes szállításé 3,0 százalékkal csökkent.

A nemzetközi szállításon belül a szintén legjelentősebb arányt (56 százalék) képviselő közúti áruszállítás teljesítménye 22, a belvízi szállításé 3,5, a vasúti szállításé 3,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a csővezetékes áruszállítás teljesítménye 7,4 százalékkal bővült.

A szállított áruk tömege (67 millió tonna) 0,2 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál. A közúti áruszállítás volumene 1,1, a csővezetékes szállításé 1,6 százalékkal nőtt, a vasúti szállításé 5,8, a belvízi szállításé 1,3 százalékkal csökkent.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér IV. negyedévi teherforgalma (45,8 ezer tonna) 37 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Személyszállítási teljesítmény: 15 százalékos növekedés

Előzetes adatok szerint a helyközi személyszállítás 2023. október–decemberi teljesítménye (7,6 milliárd utaskilométer) 15 százalékkal nőtt a 2022. IV. negyedévihez mérten.

A belföldi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye (5,3 milliárd utaskilométer) egy év alatt 8,9 százalékkal növekedett.2023. május 1-jétől bevezették az ország- és a vármegyebérleteket. A bérletek a helyközi közlekedésben a Volánbusz, a MÁV-START, a MÁV-HÉV és a GYSEV járatain egyaránt felhasználhatók. A szolgáltatók az ország- és a vármegyebérletek esetében a rájuk eső utasszám- és utaskilométer-értéket a 2022. évi teljesítményből kiindulva maguk határozzák meg. Az autóbuszos közlekedésben realizált teljesítmény 8,7 százalékkal kisebb, a vonattal történő személyszállításé 34 százalékkal nagyobb volt, mint 2022 IV. negyedévében.

A nemzetközi személyszállítás teljesítménye (2,3 milliárd utaskilométer) az egy évvel korábbihoz viszonyítva 33 százalékkal nőtt. A nemzetközi forgalom alakulását döntően a legnagyobb (89 százalékos) súlyt képviselő légi személyszállítás 35 százalékos növekedése befolyásolta. Az autóbuszos szállítás teljesítménye 54, a vasúti szállításé 2,0 százalékkal emelkedett 2022 azonos időszakához képest.

A helyközi forgalomban szállított utasok száma (174 millió fő) a IV. negyedévben 18 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A vonaton utazók száma egy év alatt 37, a légi utasoké 32, az autóbuszon közlekedőké 11 százalékkal bővült. Az utasszám mind a belföldi forgalomban (171 millió fő), mind a nemzetköziben (2,8 millió fő) 18 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér IV. negyedévi utasforgalma 3,7 millió fő volt, 18 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A 27 ezer darabos járatszám 11 százalékkal kevesebb a járvány előtti, 2019. IV. negyedévinél. Az előző évhez hasonlóan 2023 IV. negyedévében is az Egyesült Királyságot, Olaszországot és Németországot érintő utasforgalom volt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a legnagyobb.

A helyi személyszállítás utaskilométerben mért teljesítménye 5,9, az utazások száma 5,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-17 12:10:00
Egyre elterjedtebb utazásszervezési forma az utazási irodáktól független utazási tanácsadás. A hagyományosan ismert, utazási irodák által szervezett utazások és a független utazási tanácsadók tevékenysége között jelentős különbségek vannak, különösen az utazásért való felelősség tekintetében, ezért a Pest Vármegyei Főügyészség vizsgálatot tartott e területen.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS