Átlag 80 millióért vesznek nagyobb ingatlant a fővárosban, vidéken kijönnek 50 millióból

2023. 10. 06., 13:40

2019-hez képest idén 40 százalékkal többet, 80,6 millió forintot fizetnek átlagosan nagyobb ingatlanra Budapesten, vidéken ez az összeg közel 50 millió forint volt. A tranzakciók 70 százalékban családi házat vesznek az ügyfelek e célból a Duna House adatai szerint.

Hónapról hónapra az egyik leggyakoribb ok, amely ingatlanvásárlásra készteti a vásárlókat a Duna House Barométer adatai szerint, a család bővülése miatt kinőtt, vagy az igények és az életvitel változása miatt már túl kicsinek talált ingatlanok lecserélése volt. Budapesten az adásvételek 27 százalékban ez ösztönözte a vevőket, vidéken pedig 22 százalékban.

„Az augusztusi adatokkal ellentétben, arányaiban ritkábban fordul elő, hogy fővároson belül költöznek tágasabb otthonba a lakók, mint vidéken, hiszen sok esetben – különösen igaz ez a budapestiekre – a családalapítás során a zajos városokból inkább a zöldebb és csendesebb agglomerációs területekre, vagy vidékre költöznek a vásárlók” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.

2019-ben és 2020-ban magas arányban, átlagosan a tranzakciók 21 százalékban döntöttek úgy a vevők, hogy a korábbinál nagyobb ingatlant vásárolnak a fővárosban, 2021-ben azonban csökkenni kezdett az arányuk. A rezsicsökkentés mérséklése és az energiaválság hatására azonban tovább enyhült a nagyobb ingatlanba költözők aktivitása, mindössze 18 százalékot ért el az arányuk az ügyletek között. A 2023-as ingatlanpiacon ismét fordult a trend.

Mára kevésbé kerül előtérbe a vevői szempontok között az ingatlanok energetikája, kevésbé tartanak az új tulajdonosok attól, hogy a nagyobb alapterület miatt magas lesz az ingatlanuk fenntartási költsége, ezért ismét mernek nagyobbra váltani. Ebben az évben különösen igaz a vevőkre, hogy a gazdasági helyzet, a financiális nehézségek miatt zömében azok döntenek ingatlanvásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan (gyermek érkezése, válás) mindenképpen szükséges költözniük.

„A nagyobb ingatlanba költözők száma a jövő évtől várhatóan emelkedni fog, ugyanis jelenlegi ismereteink alapján a bővülő családok ingatlancseréjét segíti majd a jövő évtől induló csok Plusz támogatás is, amely az idén még elérhető „városi” csok helyébe lép majd. A pontos részletek még ismeretlenek, de valószínű, hogy meglévő gyermekre nem, csak vállalt gyermek után lesz igényelhető. Így ajánlatos mihamarabb lépni azoknak, akik még az idén szeretnének kalkulálni a támogatással” – hívta fel a figyelmet a szakértő.

Vidéken 2021-ben voltak a legaktívabbak a nagyobb ingatlanba költözők, éves átlag alapján 31 százalékban. A 2022-es év eseményei és a magas energiaárak a vidéki területeken a fővárosi visszaesésnél csekélyebb mértékben, a 2020-as átlaggal megegyező szintre, 27 százalékra csökkent az aktivitás. Az idei évben ugyanakkor mindössze 25 százalékos arányban vannak jelen.

A 2019-es átlagnál közel 40 százalékkal többet költöttek a fővároson belül a nagyobb ingatlanra váltók idén, ami 80,6 millió forintos átlagos kiadást jelentett számukra. Vidéken csekélyebb összeget, közel 50 millió forintot fordítottak átlagosan az idei évben a vásárlók nagyobb ingatlanra, ami 72 százalékos növekedést jelent a 2019-es év átlagához képest. 70 százalékban családi házat választottak a nagyobb ingatlant keresők.

Ingatlanméret tekintetében vidéken átlagosan 115 négyzetméteres otthonokra szerződtek idén, ami nagyjából megegyezik az előző évek átlagaival. Ezzel szemben a fővárosi vásárlók a 2019-es átlagnál – a 40 százalékos plusz kiadás ellenére is – 10 négyzetméterrel kisebb otthonokba költöznek, a korábbi 103 négyzetméteres ingatlanok helyett 93 négyzetméteres lakásokra, házakra váltottak.

100 millió forintot vagy ennél többet a vevők 11 százaléka fizetett nagyobb ingatlanért 2023-ban. A legtöbbet, 650 millió forintot szánt egy ügyfél vidéken egy 661 négyzetméteres házra. A második legnagyobb alapterületű ingatlan egy felújítandó, 500 négyzetméteres ház volt egy Sopron közeli településen, amelyért azonban csupán 32 millió forintot fizetett az ügyfél.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS