2019-hez képest idén 40 százalékkal többet, 80,6 millió forintot fizetnek átlagosan nagyobb ingatlanra Budapesten, vidéken ez az összeg közel 50 millió forint volt. A tranzakciók 70 százalékban családi házat vesznek az ügyfelek e célból a Duna House adatai szerint.
Hónapról hónapra az egyik leggyakoribb ok, amely ingatlanvásárlásra készteti a vásárlókat a Duna House Barométer adatai szerint, a család bővülése miatt kinőtt, vagy az igények és az életvitel változása miatt már túl kicsinek talált ingatlanok lecserélése volt. Budapesten az adásvételek 27 százalékban ez ösztönözte a vevőket, vidéken pedig 22 százalékban.
„Az augusztusi adatokkal ellentétben, arányaiban ritkábban fordul elő, hogy fővároson belül költöznek tágasabb otthonba a lakók, mint vidéken, hiszen sok esetben – különösen igaz ez a budapestiekre – a családalapítás során a zajos városokból inkább a zöldebb és csendesebb agglomerációs területekre, vagy vidékre költöznek a vásárlók” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
2019-ben és 2020-ban magas arányban, átlagosan a tranzakciók 21 százalékban döntöttek úgy a vevők, hogy a korábbinál nagyobb ingatlant vásárolnak a fővárosban, 2021-ben azonban csökkenni kezdett az arányuk. A rezsicsökkentés mérséklése és az energiaválság hatására azonban tovább enyhült a nagyobb ingatlanba költözők aktivitása, mindössze 18 százalékot ért el az arányuk az ügyletek között. A 2023-as ingatlanpiacon ismét fordult a trend.
Mára kevésbé kerül előtérbe a vevői szempontok között az ingatlanok energetikája, kevésbé tartanak az új tulajdonosok attól, hogy a nagyobb alapterület miatt magas lesz az ingatlanuk fenntartási költsége, ezért ismét mernek nagyobbra váltani. Ebben az évben különösen igaz a vevőkre, hogy a gazdasági helyzet, a financiális nehézségek miatt zömében azok döntenek ingatlanvásárlás mellett, akiknek élethelyzetükből adódóan (gyermek érkezése, válás) mindenképpen szükséges költözniük.
„A nagyobb ingatlanba költözők száma a jövő évtől várhatóan emelkedni fog, ugyanis jelenlegi ismereteink alapján a bővülő családok ingatlancseréjét segíti majd a jövő évtől induló csok Plusz támogatás is, amely az idén még elérhető „városi” csok helyébe lép majd. A pontos részletek még ismeretlenek, de valószínű, hogy meglévő gyermekre nem, csak vállalt gyermek után lesz igényelhető. Így ajánlatos mihamarabb lépni azoknak, akik még az idén szeretnének kalkulálni a támogatással” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Vidéken 2021-ben voltak a legaktívabbak a nagyobb ingatlanba költözők, éves átlag alapján 31 százalékban. A 2022-es év eseményei és a magas energiaárak a vidéki területeken a fővárosi visszaesésnél csekélyebb mértékben, a 2020-as átlaggal megegyező szintre, 27 százalékra csökkent az aktivitás. Az idei évben ugyanakkor mindössze 25 százalékos arányban vannak jelen.
A 2019-es átlagnál közel 40 százalékkal többet költöttek a fővároson belül a nagyobb ingatlanra váltók idén, ami 80,6 millió forintos átlagos kiadást jelentett számukra. Vidéken csekélyebb összeget, közel 50 millió forintot fordítottak átlagosan az idei évben a vásárlók nagyobb ingatlanra, ami 72 százalékos növekedést jelent a 2019-es év átlagához képest. 70 százalékban családi házat választottak a nagyobb ingatlant keresők.
Ingatlanméret tekintetében vidéken átlagosan 115 négyzetméteres otthonokra szerződtek idén, ami nagyjából megegyezik az előző évek átlagaival. Ezzel szemben a fővárosi vásárlók a 2019-es átlagnál – a 40 százalékos plusz kiadás ellenére is – 10 négyzetméterrel kisebb otthonokba költöznek, a korábbi 103 négyzetméteres ingatlanok helyett 93 négyzetméteres lakásokra, házakra váltottak.
100 millió forintot vagy ennél többet a vevők 11 százaléka fizetett nagyobb ingatlanért 2023-ban. A legtöbbet, 650 millió forintot szánt egy ügyfél vidéken egy 661 négyzetméteres házra. A második legnagyobb alapterületű ingatlan egy felújítandó, 500 négyzetméteres ház volt egy Sopron közeli településen, amelyért azonban csupán 32 millió forintot fizetett az ügyfél.
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.