A statisztikai hivatal legfrissebb adatai.
2021. december 1-jén a szarvasmarhák száma 3,3, a sertéseké 4,4, a juhoké 6,0 százalékkal csökkent egy év alatt, viszont tyúkból az egy évvel korábbinál 11 százalékkal többet tartottak hazánkban.
A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége emelkedett, a felvásárlási átlagár a marhák esetében nőtt, a sertéseknél viszont csökkent.
Az árak emelkedése mellett a kacsa- és libaállomány, valamint azok felvásárolt vágóállat-mennyisége a 2020. évi mélypont után jelentősen nőtt, a pulykáé viszont kevesebb lett.
2021. december 1-jén a szarvasmarha-állomány 902 ezer volt, 31 ezerrel csökkent egy év alatt. A 420 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt több mint 6 ezerrel, öt év alatt összességében 38 ezerrel gyarapodott.
2021-ben 59 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 18 százalékkal többet. A kilogrammonkénti 483 forintos felvásárlási átlagár 13 százalékkal volt magasabb az előző évinél.
A tehéntej felvásárolt mennyisége 4,6, felvásárlási átlagára 7,4 százalékkal haladta meg 2021-ben az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 114 forintot fizettek a tejért.
2021-ben összesen több mint 115 ezer szarvasmarhát vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban, ami 4 ezer darabbal (3,6 százalékkal) volt több, mint 2020-ban. Az összes vágás 60 százalékát adó tehenek száma nem változott. A levágott borjak és fiatal szarvasmarhák száma ugyanakkor összességében 30 százalékkal nőtt 2020-hoz képest.
2021 első 11 hónapjában az élőszarvasmarha-export 22 százalékkal, 69,7 ezer tonnára emelkedett 2020 hasonló időszakához képest. A főbb partnerek Ausztria, Koszovó, Horvátország és Törökország voltak, a kivitel 55 százaléka került ebbe a négy országba. Az élőállat-import 2,7 százalékkal kevesebb lett. Az élő szarvasmarha több mint 60 százaléka Németországból, Lettországból, Hollandiából és Romániából származott.
A kivitt marhahús mennyisége 2021. január és november között 12, míg a húsimport 18 százalékkal csökkent 2020 első tizenegy hónapjához viszonyítva.
Összességében a növekvő felvásárlás, a nagyobb exportmennyiség és a növekvő vágásszám ahhoz vezetett, hogy a szarvasmarhák száma az elmúlt évtizedben bekövetkezett folyamatos bővülés után csökkent.
A sertések száma 2021. december 1-jén 2,7 millió volt, a 2020. decemberihez képest 4,4 százalékkal mérséklődött. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 4,1 százalékkal, 157 ezerre csökkent.
2021-ben a vágósertés felvásárlási ára 386 forint volt, ami 12 százalékkal kisebb a 2020. évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. A vágósertés felvásárlási ára lényegében a németországi árakkal együtt mozgott. Az alacsony átvételi ár ugyanakkor magasabb előállítási költségekkel is párosult, elsősorban a takarmányok és az energia jelentős drágulása következtében. Miután az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól, a termelők egyre kevésbé tudják saját forrásból megoldani a takarmányozást. Az állománycsökkenésben az alacsony jövedelmezőség mellett szerepet játszott, hogy a két nagy állománnyal bíró Hajdú-Bihar és Békés megyében 2021 végéig tartott a PRSS- (sertések reprodukciós és légzőszervi szindrómája) mentesítés.
A felvásárolt vágósertések száma (3,9 millió) 2020-hoz képest 3,5 százalékkal nőtt, az átlagos tömegük 117 kilogramm volt.
2021-ben közel ötmillió sertést vágtak le a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban összesen, ami 195 ezerrel (4,1 százalékkal) nőtt 2020-hoz képest. Az állományok felszámolását mutatja, hogy a vágóhidakon levágott anyakocák száma 17 százalékkal több (89 ezer darab) volt, mint egy évvel korábban.
Magyarországról 2021. január és november között 30,1 ezer tonna élősertést exportáltak, ami 8,8 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A legfontosabb célországok közé továbbra is Románia, Hollandia és Ausztria tartozik, az export 86 százaléka ment ebbe a három országba. Az élőállat-import (66,3 ezer tonna) 3,3 százalékkal kevesebb volt a 2020. első tizenegy havinál. Behozatal szempontjából a legfontosabb partnereink Szlovákia, Horvátország és Németország, az import 91 százaléka ebből a három országból érkezett 2021 januárja és novembere között.
A sertéshús kivitele 8,5 százalékkal, 149,4 ezer tonnára nőtt 2021 első tizenegy hónapjában a megelőző év azonos időszakához képest. A legtöbb húst Romániába, Olaszországba és Horvátországba vitték ki az országból, e három országba irányult a kivitel 49 százaléka. A növekvő export mellett az import is 7,4 százalékkal emelkedett, 129,9 ezer tonna volt, így a sertéshús esetében továbbra is nettó exportőrök vagyunk. Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából érkezett a sertéshús háromnegyede.
A tyúkok száma 2021. december 1-jén 32,1 millió volt, egy év alatt 11 százalékkal emelkedett. A 9,1 milliós tojóállomány lényegében megegyezett a 2020. decemberivel.
2021-ben a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 13 százalékkal emelkedett, kilogrammonkénti ára elérte a 291 forintot. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (174 millió darab) 5,0 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál.
2021-ben a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznosítású tyúkféléknél 5,3 százalékkal, 295 millió darabra csökkent az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a tyúkféléknél nem változott, 269 millió volt.
Az étkezési tyúktojás darabonkénti 21 forintos felvásárlási ára 5,2 százalékkal magasabb volt a 2020. évinél.
Hazánkban 2021-ben a kacsaállomány 43 százalékkal, 4,2 millióra, a lúdállomány 19 százalékkal, 952 ezerre emelkedett a 2020. évi mélypont után.
A pulykaállomány 2,6 millió volt, ami 3,8 százalékos csökkenést jelent 2020 decemberéhez viszonyítva.
2021-ben a keltetésre berakott tojások száma a kacsáknál 56,7 millió, a ludaknál 7,2 millió, a pulykáknál 9,0 millió volt, ami 18, 8,9, illetve 11 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest.
Az állomány további növekedését vetíti előre, hogy a tyúk kivételével valamennyi baromfifaj esetében növekedett a kikelt tojások száma: 2021-ben a kacsánál 38,6 millió, a ludaknál 4,1 millió, a pulykánál 6,8 millió darab volt, ami egy év alatt 29, 6,0, és 5,3 százalékos növekedést jelent.
2021-ben a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 352, a vágólúdé 728, a vágópulykáé 414 forintot ért el, ami 10, 16, és 9,0 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ugyanekkor vágókacsából 5,8 millióval (38 százalékkal), vágólúdból 274 ezerrel (14 százalékkal) többet, vágópulykából 447 ezerrel (7,6 százalékkal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.
2021. december 1-jén a juhállomány 887 ezer, az anyajuhok száma 720 ezer volt, előbbieké 6,0, utóbbiaké 4,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány több éve tartó csökkenése tovább folytatódott.
2021-ben a vágójuh kilogrammonkénti 1159 forintos felvásárlási átlagára 21, míg a felvásárolt mennyisége (258 ezer darab), 3,8 százalékkal magasabb volt az előző évinél.
2021. december 1-jén az ország kecskeállománya egy év alatt 2 ezerrel csökkent, számuk 46 ezret tett ki.
Az 1,2 milliós házinyúlállomány 20 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32 százalékkal emelkedett 2020-hoz viszonyítva. (KSH)
A HIPA támogatásával megvalósuló 1,9 millió eurós beruházás révén az amerikai NI egyebek mellett új generációs tesztelési megoldásokat fejleszt.
Elkezdődött a 6. blokki munkagödör tervezési szintig történő kiemelése, a munkakezdésre harminc egységből álló géppark vonult fel.