A vállalkozások húzták a beruházásokat a III. negyedévben

2021. 11. 26., 11:31

2021 III. negyedévében folytatódott a beruházások 2020 IV. negyedévében kezdődött bővülése, a Covid19-járvány által súlyosan érintett 2020. III. negyedévhez képest 12,4 százalékkal nőtt a volumen. Ehhez leginkább a feldolgozóipar járult hozzá. A fejlesztések folytatódó felfutása a vállalkozásoknak volt köszönhető, esetükben 22 százalékkal nőtt a volumen az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

A beruházásokon belül a teljesítményérték hat tizedét képviselő építési beruházásoké nagyobb mértékben, 14 százalékkal nőtt, a közel négy tizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig kisebb mértékben, 10 százalékkal. A gépberuházások mintegy harmadát kitevő belföldi gyártású gépek volumene jelentősebben bővült.

A beruházási teljesítmény 57 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – folytatva az előző negyedévben megkezdődött bővülést – számottevően gyarapodott (22 százalékkal). A növekedésben szerepet játszottak a Covid19-járvány tavalyi mélypontja után kezdődött új vállalati fejlesztések is. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegesen visszaestek (mínusz 12 százalék). Mind a helyi önkormányzatok, mind a központi szervek csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.

Beruházások nemzetgazdasági áganként

A beruházások tárgyidőszaki bővülése a nemzetgazdasági ágak túlnyomó többségét érintette. A nemzetgazdasági beruházások negyedét adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései 25 százalékkal nőttek. Az alágak túlnyomó többségében emelkedett a teljesítmény, köztük a három legnagyobb súlyú villamosberendezés-gyártásban, járműgyártásban és az élelmiszeriparban is.

A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítményének volumene 5,7 százalékkal nőtt, melyet a lakásépítések mérsékeltek, a bérbeadást szolgáló üzleti ingatlanfejlesztések (pl. irodák, üzlethelyiségek) pedig növeltek.

A szállítás, raktározás beruházási volumenében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött bővülés (+21 százalék), ahol az állami infrastruktúra-fejlesztések mellett a logisztikával, fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték a beruházásaikat.

A kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos volumennövekedést elsősorban a legnagyobb súlyt képviselő élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem kiugróan bővülő fejlesztései okozták.

A mezőgazdaság beruházási teljesítménye a korábbi negyedévek visszaesése után jelentősen nőtt (+37 százalék). Ehhez hozzájárultak az erdőgazdálkodással foglalkozó vállalkozások fejlesztései is.

A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ág fejlesztései közel harmadával visszaestek, miután az általános közigazgatással, az árvízvédelemmel és az igazságüggyel kapcsolatos fejlesztések csökkentek. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 06., 10:20
A februári időszak farsangi összejöveteleinek elmaradhatatlan és népszerű eseménye a tombolasorsolás. A tombolajáték azonban egyben szerencsejáték is, amelyet a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó előírások szerint előzetesen be kell jelenteni a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS