A munkaerő ára: nettó 234 ezer cincogott az „átlag magyar” zsebében márciusban

2019. 05. 30., 16:55

2019. márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2019. január–márciusban a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt, mindkettő 11,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

Március

2019. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 367 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.

bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 10,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.

Első negyedév

Az első negyedévben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 352 200 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 362 600 forint volt.

nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 234 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 241 500 forint volt.

A bruttó és a nettó átlagkereset egyformán 11,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

bruttó átlagkereset az információ és kommunikáció gazdasági ágban volt a legmagasabb (632 300 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős  részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (232 300 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 299 200 forint volt.

bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 385 100 forintot, míg a nők körében 320 000 forintot ért el, ez a férfiak esetében 11,6, a nők esetében pedig 10,0 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 269 500 forint, a 25–54 évesek esetében 366 900 forint, míg az 54 év felettieknél 342 700 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 17,2 százalék, 11,2 százalék, illetve 10,3 százalék volt az előző évhez képest.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 330 000 forintra becsülhető, amely 10,7 százalékkal nőtt egy év alatt. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS