A koronavírus-járvány elején sem voltunk ennyire pesszimisták

2022. 09. 26., 10:21

Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt a júliusi szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató.

A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 14,3 pontról mínusz 14,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 2,1 pontról mínusz 1,1 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index az augusztusban mért mínusz 49,2 pontról mínusz 52,6 pontra romlott szeptemberben.

A GKI felmérése szerint a fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég.

Szeptemberben az üzleti szférában – az építőipar kivételével, ahol az előző hónaphoz képest jelentősen esett a bizalmi index – minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett, de egyik sem lett derűlátóbb, mint júliusban. A legoptimistább ágazat az ipar, a legkevésbé az építőipar és a kereskedelem. Az iparban javult a készletek és a teljes rendelésállomány megítélése, de ezen belül az exporté nem. Az elmúlt időszaki termelésről alkotott vélemény és a termelési várakozások viszont romlottak.

Az építőiparban szeptemberben a magasépítők kilátásai kissé, az amúgy is pesszimistább mélyépítőké számottevően rosszabbak lettek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is.

A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése kissé rosszabb lett, a rendeléseké viszont sokkal kedvezőbb. A szolgáltatói bizalmi index szeptemberi javulásában főleg az általános üzletmenet és a várható forgalom javuló megítélésének volt szerepe.

Szeptemberben folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de összességében még mindig minimálisan több a létszám bővítését, mint csökkentését tervező cég. Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés nagyon erős, bár szeptemberben a kereskedelemben és az építőiparban érezhetően gyengült. Így is e cégek mintegy 60 százaléka tervez áremelést. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták, szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban az ipar kivételével jelentős javulás történt, bár az aggodalom továbbra is nagyon erős.

A GKI fogyasztói bizalmi index április óta nagyon jelentősen, több mint 30 ponttal esett. Legutóbb mintegy tíz éve, a Széll Kálmán terv idején volt pesszimistább a lakosság.

Szeptemberben a lakosság saját pénzügyi helyzetét az előző havinál rosszabbnak érezte, véleménye lényegesen pesszimistább a koronavírus válság kezdetekor kialakult pánik idején tapasztaltnál. A felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül ez a remény. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozókat kissé romlónak érzékelték az augusztusihoz képest. Akkor fordított volt a helyzet, a következő időszak vásárlási lehetőségének a megítélése romlott nagyon jelentősen. (GKI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-04-16 14:10:00
A Miniszterelnökség Monitoring és Értékelési Főosztálya megbízásából elkészült a „Zöldinfrastruktúra útmutató”, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson a támogatást igénylőknek (elsősorban önkormányzatoknak) a területükön jelentkező környezeti és klímakockázatok azonosításában, és a problémák természetalapú, zöld és kékinfrastruktúra létrehozásával történő megoldásában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS