Magyarországon augusztusban már négy hónapja tartott az üzleti és fogyasztói várakozások romlása. A fogyasztói várakozások esetében ez szeptemberben is folytatódott, az üzleti bizalmi index viszont kis mértékben emelkedett, bár érezhetően elmaradt a júliusi szintjétől – közölte a GKI Gazdaságkutató.
A GKI-nak az EU támogatásával készített felmérése szerint a GKI konjunktúraindex értéke az előző havi mínusz 14,3 pontról mínusz 14,5 pontra romlott. Az üzleti bizalmi index értéke mínusz 2,1 pontról mínusz 1,1 pontra változott, a fogyasztói bizalmi index az augusztusban mért mínusz 49,2 pontról mínusz 52,6 pontra romlott szeptemberben.
A GKI felmérése szerint a fogyasztók jelenleg pesszimistábbak, mint 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején voltak. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég.
Szeptemberben az üzleti szférában – az építőipar kivételével, ahol az előző hónaphoz képest jelentősen esett a bizalmi index – minden ágazat kisebb-nagyobb mértékben optimistább lett, de egyik sem lett derűlátóbb, mint júliusban. A legoptimistább ágazat az ipar, a legkevésbé az építőipar és a kereskedelem. Az iparban javult a készletek és a teljes rendelésállomány megítélése, de ezen belül az exporté nem. Az elmúlt időszaki termelésről alkotott vélemény és a termelési várakozások viszont romlottak.
Az építőiparban szeptemberben a magasépítők kilátásai kissé, az amúgy is pesszimistább mélyépítőké számottevően rosszabbak lettek. Kedvezőtlenebb lett az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség is.
A kereskedelemben az eladási pozíció megítélése kissé rosszabb lett, a rendeléseké viszont sokkal kedvezőbb. A szolgáltatói bizalmi index szeptemberi javulásában főleg az általános üzletmenet és a várható forgalom javuló megítélésének volt szerepe.
Szeptemberben folytatódott az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandóságának romlása, de összességében még mindig minimálisan több a létszám bővítését, mint csökkentését tervező cég. Tovább erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Az áremelési törekvés nagyon erős, bár szeptemberben a kereskedelemben és az építőiparban érezhetően gyengült. Így is e cégek mintegy 60 százaléka tervez áremelést. A fogyasztók inflációs várakozása viszont tovább erősödött.
A magyar gazdaság jövőbeli helyzetét az elmúlt hónapokban a vállalatok és az emberek egyaránt egyre drámaibbnak látták, szeptemberben a fogyasztók körében ez tovább erősödött, az üzleti szférában azonban az ipar kivételével jelentős javulás történt, bár az aggodalom továbbra is nagyon erős.
A GKI fogyasztói bizalmi index április óta nagyon jelentősen, több mint 30 ponttal esett. Legutóbb mintegy tíz éve, a Széll Kálmán terv idején volt pesszimistább a lakosság.
Szeptemberben a lakosság saját pénzügyi helyzetét az előző havinál rosszabbnak érezte, véleménye lényegesen pesszimistább a koronavírus válság kezdetekor kialakult pánik idején tapasztaltnál. A felmérések története során az emberek saját jövőbeli megtakarítási képességüket idén februárban érezték a legkedvezőbbnek, azóta minden hónapban, egyenletes ütemben gyengül ez a remény. A fogyasztók a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeit jelentősen, míg a következő egy évre vonatkozókat kissé romlónak érzékelték az augusztusihoz képest. Akkor fordított volt a helyzet, a következő időszak vásárlási lehetőségének a megítélése romlott nagyon jelentősen. (GKI)
Minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházás jellemezte a Magyarországra áramló külföldi működőtőke szerkezetét 2025-ben a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint, amelyek azt is megmutatják, hogy a kormányzati beruházásösztönzés szigorú feltételrendszerének egyre több hazai cég is megfelel.
Első alkalommal mutatkozott be Magyarország és a Paks II. Zrt. a franciaországi Nukleáris Világkiállításon.