Megváltoztatta a Föld naptárát a koronavírus-járvány: az idén augusztus 22-én volt a túlfogyasztás világnapja, szemben a tavalyi július 29-i dátummal. A változás elsősorban a pandémiához köthető tavaszi gyárleállásokkal, visszafogott járműforgalommal, nem pedig a szemléletváltással magyarázható. Viszont előrelépés, hogy például Magyarországon népszerűbbé váltak a fenntartható fejlődésre fókuszáló megtakarítások.
Idén augusztus 22-én volt a túlfogyasztás napja a világ és a különböző országok ökológiai lábnyomát nyilvántartó Global Footprint Network szerint. Ez azt jelentette, hogy ezen a napon élte fel az emberiség a Föld egy év alatt megújuló tartalékait. Tavaly július 29-én volt a túlfogyasztás napja, vagyis az idén egy hónappal későbbre tolódott. Az ideihez hasonló eredmény legutóbb 2005-ben volt, akkor augusztus 25-re fogyasztotta túl a bolygót az emberiség.
Ez még kevés
A múlt évhez képest bekövetkezett javulás a koronavírus-járvánnyal magyarázható. A pandémia miatt tavasszal világszerte komoly korlátozásokat vezettek be az országok: gyárak álltak le, töredékére esett vissza a repülőforgalom, sokkal kevesebb jármű volt az utakon, azaz a járvány miatt jóval kisebb terhelésnek volt kitéve a Föld. Valójában kedvező, hogy a múlt évhez képest majdnem egy hónappal későbbi időpontban fogynak el az erőforrások, de ez nem elsősorban a szemléletváltással, hanem a pandémiához köthető kijárási korlátozás és egyéb intézkedések bevezetésével magyarázható.
Fenntarthatóbb megtakarítások
A túlfogyasztás napja már évek óta felhívja a figyelmet arra, hogy muszáj lesz vigyázni az erőforrásokra és visszafogni a környezetterhelést, valamint klímabarát megoldásokat választani az élet minden területén. Például a megtakarításokén is. A K&H legfrissebb összefoglalója szerint ezen a téren történt előrelépés, ugyanis a K&H Alapok kezelőjének kínálatában szereplő úgynevezett Fenntartható Fejlődés Befektetési (FFB) alapok iránti kereslet is növekedett.
Ezek a nemzetközi szinten egyre kedveltebb befektetési alapok olyan társaságok részvényeibe és országok államkötvényeibe fektetnek, amelyeknek van fenntarthatósági stratégiájuk. Törekszenek arra, hogy a lehető legkisebb terhet róják a környezetre, elkötelezettek a társadalmi felelősségvállalás terén, valamint a vezetőik is folyamatosan ezen célkitűzések mentén irányítják őket. Fontos azonban, hogy ezen befektetések alapvető célkitűzése a hozam elérése is, a klasszikus alapokhoz képest csupán annyi a különbség, hogy a profitszerzés közben kiemelt figyelmet kapnak a fenntarthatósági szempontok.
Szigor a fenntarthatóság érdekében
A K&H FFB alapjainál nagyon szigorú befektetési politika garantálja, hogy kizárólag a fenntarthatóságra figyelő cégek kerülhessenek a megtakarítások célpontjába, mindamellett, hogy a portfólióban szereplő vállalatok társadalmi szempontból sem lehetnek aggályosak. A K&H FFB alapjánál a vállalatok minősítése három pillér, a környezet, a társadalom és a vállalatirányítás szempontjai szerint történik. Pillérenként 50 (összesen 150) szempontot vizsgál a K&H, többek között az adott cég hulladékpolitikáját, vízfelhasználását, foglalkoztatási feltételeit, a munkaerő sokszínűségét, az igazgatók függetlenségét, a fizetések és adózás átláthatóságát. A szempontok alapján az adott szektor legjobban teljesítő cégeit választják ki.
A K&H alapkezelője szerint a FFB alapokon keresztül a megtakarítók hozzájárulhatnak ahhoz, hogy klímabarátabbá, fenntarthatóbbá váljon a környezet, s a következő években remélhetőleg még később legyen a túlfogyasztás napja.
A lista nemcsak a borszakma számára remek visszajelzés a jelenlegi borpiaci kínálat minőségét illetően, hanem kiváló iránymutatás az érdeklődő, minőségi borfogyasztásra nyitott fogyasztóknak is.
2024. szeptember 16. és 20. között tartják Bécsben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének 68., éves rendes ülését, amelyet követően 17–18-án tudományos fórumot is tartanak az élelmezésbiztonságról.