566 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések idén

2019. 12. 18., 17:15

2019-ben 566 milliárd forintból valósultak meg útépítések és fejlesztések Magyarországon, ami rekordnak számít – mondta el az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára szerdán Rajkán, ahol átadták az M15-ös autóút kétszer kétsávos autópályává bővített szakaszát.

Schanda Tamás elmondta, hogy ez a beruházási összeg az évek óta kiemelkedően jó, az európai uniós átlagot is meghaladó gazdasági teljesítménynek köszönhető.

Mint hozzátette, a kormány kiemelt feladata, hogy 2016 és 2024 között mintegy 5 ezer milliárd forintból fejlessze a közúti és a vasúti közlekedést. Az összegből közúti fejlesztésre 3200 milliárd forintot fordítanak, amiből 1800 milliárd forint belföldi forrás.

A megfelelő úthálózat meghatározó jelentőségű a gazdasági versenyképesség szempontjából, mert a fenntartható gazdasági fejlődést csak színvonalas infrastruktúrával lehet elérni - mondta az államtitkár.

Emlékeztetett: a kormánynak az a terve, hogy bekapcsolja a gyorsforgalmi úthálózatba a megyei jogú városokat és kiemelt gazdasági területeket, elvezesse az autópályákat és autóutakat az országhatárokig, valamint az, hogy harminc percen belül az ország bármely pontjáról elérhető legyen egy négy sávos út.

Az útfejlesztéseknek azonban a fontosabb célja az, hogy az adott térségekben élő emberek gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban közlekedhessenek. Ez szolgálja a kormány azon célját, hogy Magyarország 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé tartozzon - jelentette ki.

Az M15-ös autópályáról azt mondta, hogy ez egy régi és nagy adóssága volt a kormánynak. A tavaszi befejezési határidő előtt elkészült bővítéssel teljes értékű autópálya összeköttetés jött létre Budapest és Pozsony között, amelynek nemzetstratégiai jelentősége van - hangsúlyozta.

Hozzátette, hogy az M1-es autópálya és a rajkai országhatár közötti 14,5 kilométeres szakaszt kétszer két sávra bővítették ki, akadálymentesítették a határátkelőt, hét felüljárót építettek, 19 műtárgyat újítottak fel és két külön szintű csomópontot építettek át Rajkánál és Hegyeshalomnál.

Az országban összesen 15 helyszínen zajlik gyorsforgalmi útépítés, amelyek legkésőbb 2022-ig elkészülnek, emellett a Felvidék felé 2020-ban adják át a komáromi Duna-hidat, 2021-ben pedig elkészül az M30-as befejező szakasza, amellyel Budapest felől Miskolc érintésével Kassáig lesz kiépült sztrádakapcsolat.

Széles Sándor Győr-Moson-Sopron megyei kormánymegbízott azt emelte ki, hogy a térség az elmúlt két évben felértékelődött az ország gazdasági életében, Bezenye és Hegyeshalom között olyan gazdasági terület nyílt meg, ahol a következő négy-öt évben egy egymilliárd eurót érő beruházás valósulhat meg.

Kiss Vince Rajka polgármestere a sztráda gazdasági előnyein túl azt hangoztatta, hogy a felvidéki településekkel könnyebbé válik a kapcsolattartás.

A sztráda mindegyik sávja tejes hosszában várhatóan szerda estétől lesz járható. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS