507 500 forint volt a bruttó átlagkereset áprilisban Magyarországon

2022. 06. 24., 09:17

2022 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 507 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 349 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 15,9 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.

Az átlagkereset emelkedéséhez elsősorban a már részben előre ütemezett béremelések, a magas nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás), valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése járultak hozzá. A rendszeres bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, 14,1 százalékkal meghaladta az előző év áprilisit.

2022. április:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 507 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 518 500 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot ért el.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 15,2 százalékkal nőtt. A kedvezmények (valamint az adó- és járulékmentességek) figyelembevételével számított nettó kereset 15,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 457 300 forintra becsülhető, ez 14,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

bruttó kereset mediánértéke 396 800 forintot ért el, amely 14,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 275 300 forint volt, 15,8 százalékkal felülmúlta az előző év áprilisit.

2022. január–április:

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 508 100, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 519 400 forint volt.

nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 337 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 349 700 forintot tett ki.

bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 19,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 20,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A kiemelkedő növekedést elsősorban a honvédelmi és a rendvédelemi hivatásos állomány hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatásának februári kifizetése (úgynevezett fegyverpénz), az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum-emelése magyarázzák.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző ágban volt a legmagasabb (874 700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (311 200 forint).

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 559 800, a nők esetében 456 000 forint volt, ez a férfiaknál 20,6, a nőknél 17,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 449 900 forintra becsülhető, 14,2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 451 500, a költségvetésben 435 300, a nonprofit szektorban 486 800 forintot ért el, ami 12,3, 14,7, illetve 34,3 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva. A nonprofit szektor átlagot meghaladó rendszereskereset-növekedéséhez hozzájárult, hogy 2021. augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott, így az év első felében még jelentős bázishatás érvényesül.

reálkereset 10,0 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 8,5 százalékos növekedése mellett.

bruttó kereset mediánértéke 385 700 forint volt, ez 14,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 267 800 forintot tett ki, 15,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Központi Statisztikai Hivatal

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 11. 12., 16:05
A fizikai munkavállalók megbízhatósága ma a magyar munkaerőpiac egyik legégetőbb kérdése – derül ki a Jobtain kutatásából, amely több mint száz HR-szakember és vezető részvételével készült. A válaszadók 88 százaléka a megbízhatóságot nevezte meg a legfontosabb kiválasztási szempontként, megelőzve a fizikai állóképességet (60 százalék) és a szakmai tapasztalatot (54 százalék).
2025-11-11 11:10:00
A munkavállaló alapvető kötelezettsége, hogy a munkáját a munkáltatói utasítások szerint végezze. Felmerülhetnek azonban olyan helyzetek, amikor kérdésessé válik, hogy az utasítást a munkavállaló köteles-e követni. Milyen esetben tagadható meg a munkáltatói utasítás végrehajtása? Milyen következményekkel járhat, ha a munkavállaló megtagadja a teljesítést? A kérdésekre dr. Szabó Gergely ügyvéd válaszol.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.
Tudatos otthonteremtési stratégia újabb állomásának tartja a jelentős kamatkedvezménnyel igényelhető Otthon Start bevezetését a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára. Panyi Miklós az „albérletből otthonba logika” mentén ajánlja a hitellehetőség kihasználását, és hangsúlyozza: olyan albérletárak alakultak ki, hogy a 3 százalékos kölcsön érdemi segítség, hiszen a fiatalok a lakhatás finanszírozása helyett ugyanannyiért, vagy kevesebbért kezdhetik el kifizetni a saját otthonukat. A politikus úgy látja, a program serkenti az új lakások építését is, ami közép-hosszútávon egyensúlyba hozhatja az ingatlanárak emelkedését.
2025. 10. 05., 22:05
epizód: 2025 / 20   |   hossz: 36:31
Az ingatlan.com mérései szerint az albérletszezon első hónapjában lassult a drágulás: országosan 1,1, Budapesten csak 0,7 százalékkal nőttek az árak, éves szinten pedig 7,5, illetve 7,2 százalékos az emelkedés. A kínálat négyéves csúcson van (több mint 18 ezer kiadó ingatlannal), ami egyre erősebb versenyhelyzetet teremt a bérbeadók között. A fővárosban több kerületben csökkentek az albérletárak, vidéken pedig stagnálás, kisebb visszaesés, illetve felzárkózás is tapasztalható. A portál vezető gazdasági szakértője, Balogh László ebben az epizódban elárulja, hogy ez a jelenség hogyan áll összefüggésben az Otthon Start programmal, és milyen tendenciák jellemzik az átalakuló albérletpiacot.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS