343 500 forint bruttó keresettel kezdte az évet „az átlag magyar”

2019. 03. 29., 09:25

2019. januárban a bruttó átlagkereset 343 500 forint, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 228 400 forint volt, mindkettő 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

2019. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 343 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 354 200 forint volt.

A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 228 400 forint volt, a kedvezményeket is figyelembe véve 235 500 forint.

A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiak körében 376 700 forintot, míg a nők körében 311 300 forintot ért el, amely a férfiak esetében 11,8, a nők esetében pedig 9,8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (634 200 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (230 900 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügy, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke 300 700 forint volt.

A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 267 700 forint, a 25–55 évesek esetében 356 300 forint, míg az 55 év felettieknél 337 200 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban 17,6 százalék, 11,2 százalék, illetve 10,0 százalék volt az előző évhez képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 327 000 forintra becsülhető, amely 10,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,7 százalékos növekedése mellett a reálkereset 7,7 százalékkal emelkedett. (KSH)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-07-21 16:25:00
Már elérhető a NAV új alkalmazása, az eÁFA Tool, valamint a használatát bemutató felhasználói kézikönyv. A program megkönnyíti az Excel-sablonban előkészített eÁFA-adatok feldolgozását, ellenőrzését, az XML-állományok előállítását és az eÁFA-M2M-exportfájlok elkészítését.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A vállalatvezetők szerepe ma már jóval túlmutat az üzleti eredményeken: a bizalom, az etikus működés és az értékalapú döntéshozatal egyre inkább a versenyképesség alapja. Ebben a környezetben választotta újra elnökévé a több mint harmincéves múltra visszatekintő, lassan jubiláló, száznál is több tagot számláló Hungarian Business Leaders Forum Istenesné Solti Andreát. A szervezetvezető ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen feladatok várnak rá a következő ciklusban, miért marad a HBLF fókuszában a sokszínűség, a felelős vállalatirányítás és az értékalapú vezetés, és hogy milyen küldetéssel kívánják folytatni a HBLF munkáját.
Az elmúlt időszakban bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya: március végére 13 278 milliárd forintra emelkedett, amivel a háztartások adóssága megelőzte a vállalatokét. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a növekedés mögött a reálkeresetek emelkedése, a fogyasztás bővülése, a csökkenő hitelkamatok és az Otthon Start megjelenése óta felpörgő lakáshitelpiac áll. Tóth Levente, a portál pénzügyi szakértője ebben az epizódban arról beszél, hogy milyen folyamatok gyorsították a hitelállomány bővülését, és mire érdemes figyelniük azoknak, akik a közeljövőben vennének fel hitelt: milyen változások jöhetnek, milyen lehetőségek nyílhatnak, sőt, meddig lehet érdemes kivárni, ha lehetséges.
Látványos fordulat zajlik a hazai lakáspiacon: egy év alatt csaknem 30 százalékkal emelkedett a panellakások átlagos négyzetméterára Nyugat-Magyarországon, amely előzi a tavaly még jobban teljesítő keleti régiót, és a legdinamikusabban dráguló panelpiaccá vált az országban. A háttérben a szűk kínálat, az erős kereslet és a jó állapotú lakások korlátozott elérhetősége áll. Az árrobbanás előzményeiről, következményeiről, várható hatásairól és további alakulásáról, valamint a vevői alku változásáról és a piaci kilátásokról Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője beszélt a BizniszPlusznak, és azt is elárulta, mennyivel kisebb mértékben drágultak a téglalakások, illetve – némi meglepetésre – mely régióban indultak tömeges eladások a választások után.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS