2022 végére megállt a GKI konjunktúraindexének több mint féléves esése

2022. 12. 19., 10:17

Decemberben szerényen javultak az üzleti és fogyasztói várakozások. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index emelkedése kizárólag az ipari várakozások jelentős javulásának következménye, a többi ágazat ugyanis kisebb-nagyobb mértékben borúlátóbb lett. A fogyasztói bizalmi index, ha minimálisan is, de második hónapja emelkedik. Ugyanakkor a lakosság továbbra is pesszimistább még a 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején tapasztaltnál is. A cégek és a lakosság véleménye a foglalkoztatási és inflációs helyzetről decemberben érdemben nem változott, a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét viszont a vállalkozások és a fogyasztók is rosszabbnak látták, mint novemberben.

Decemberben az üzleti bizalmi index visszaemelkedett októberi szintjére. Ezzel együtt is az ötödik hónapja tartózkodik a negatív tartományban, vagyis több a ború-, mint a derűlátó cég. Ez utóbbi minden ágazatra igaz, a legkevésbé az ipar pesszimista.

Az ipari bizalmi index decemberben korrigálta novemberi visszaesését, sőt még az októberinél is valamivel magasabb értéket ért el. A termelési kilátások, a rendelésállományok és a készletek megítélése egyaránt javult, az elmúlt időszaki termelést és az exportrendeléseket viszont rosszabbnak látták a válaszadók.

Az építőipari bizalmi index hibahatáron belül romlott, de így is 28 havi mélypontjára került. Novemberhez képest javult az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség.

A kereskedelmi várakozások a novemberi enyhe javulás után decemberben ennél kisebb mértékben csökkentek. Az eladási pozíció megítélése kissé, a várható rendeléseké sokkal rosszabb lett, a készleteké viszont javult.

A szolgáltatói bizalmi index decemberben elvesztette novemberi szerény növekményét. Romlott a forgalmi várakozások, az általános üzletmenet és az előző időszak forgalmának megítélése.

Decemberben hibahatáron belül javult az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága, de így is valamivel több a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. Az ipar kivételével – ahol a novemberi esés után jelentős a javulás – romlottak a foglakoztatási elképzelések. A lakosság munkanélküliségtől való félelme hat hónapos erősödést követően nagyon kis mértékben, de november után decemberben is csökkent.

Az üzleti szféra áremelési törekvése novemberben lefékeződött, ám decemberben összességében kissé ismét erősödött. Ezen belül a kereskedelmi cégek körében gyengültek, az iparban nem változtak, az építőipari és szolgáltató szektorban viszont markánsabbak lettek az áremelési tervek. A cégek nagyobb fele továbbra is minden ágazatban áremelésre készül. November után decemberben is kissé enyhült a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése a novemberi javulás után az ipar kivételével minden ágazatban romlott, s a fogyasztók körében is negatívabb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-októberi jelentős romlást követően novemberben, majd hibahatáron belül, de decemberben is emelkedett. A pesszimizmus azonban így is nagyon erős. A lakosság decemberben a novemberinél is rosszabbnak érezte saját pénzügyi helyzetét, jövőbeli megtakarítási képességét viszont kissé jobbnak látta. Az emberek decemberben a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét novemberhez képest javulónak, míg a következő egy évre vonatkozóan romlónak érzékelték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.