2022 végére megállt a GKI konjunktúraindexének több mint féléves esése

2022. 12. 19., 10:17

Decemberben szerényen javultak az üzleti és fogyasztói várakozások. A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint az üzleti bizalmi index emelkedése kizárólag az ipari várakozások jelentős javulásának következménye, a többi ágazat ugyanis kisebb-nagyobb mértékben borúlátóbb lett. A fogyasztói bizalmi index, ha minimálisan is, de második hónapja emelkedik. Ugyanakkor a lakosság továbbra is pesszimistább még a 2020 tavaszán, a Covid-járvány okozta pánik idején tapasztaltnál is. A cégek és a lakosság véleménye a foglalkoztatási és inflációs helyzetről decemberben érdemben nem változott, a magyar gazdaság jövőbeli helyzetét viszont a vállalkozások és a fogyasztók is rosszabbnak látták, mint novemberben.

Decemberben az üzleti bizalmi index visszaemelkedett októberi szintjére. Ezzel együtt is az ötödik hónapja tartózkodik a negatív tartományban, vagyis több a ború-, mint a derűlátó cég. Ez utóbbi minden ágazatra igaz, a legkevésbé az ipar pesszimista.

Az ipari bizalmi index decemberben korrigálta novemberi visszaesését, sőt még az októberinél is valamivel magasabb értéket ért el. A termelési kilátások, a rendelésállományok és a készletek megítélése egyaránt javult, az elmúlt időszaki termelést és az exportrendeléseket viszont rosszabbnak látták a válaszadók.

Az építőipari bizalmi index hibahatáron belül romlott, de így is 28 havi mélypontjára került. Novemberhez képest javult az előző háromhavi termeléssel és a rendelésállománnyal kapcsolatos elégedettség.

A kereskedelmi várakozások a novemberi enyhe javulás után decemberben ennél kisebb mértékben csökkentek. Az eladási pozíció megítélése kissé, a várható rendeléseké sokkal rosszabb lett, a készleteké viszont javult.

A szolgáltatói bizalmi index decemberben elvesztette novemberi szerény növekményét. Romlott a forgalmi várakozások, az általános üzletmenet és az előző időszak forgalmának megítélése.

Decemberben hibahatáron belül javult az üzleti szféra foglalkoztatási hajlandósága, de így is valamivel több a létszám csökkentését, mint bővítését tervező cég. Az ipar kivételével – ahol a novemberi esés után jelentős a javulás – romlottak a foglakoztatási elképzelések. A lakosság munkanélküliségtől való félelme hat hónapos erősödést követően nagyon kis mértékben, de november után decemberben is csökkent.

Az üzleti szféra áremelési törekvése novemberben lefékeződött, ám decemberben összességében kissé ismét erősödött. Ezen belül a kereskedelmi cégek körében gyengültek, az iparban nem változtak, az építőipari és szolgáltató szektorban viszont markánsabbak lettek az áremelési tervek. A cégek nagyobb fele továbbra is minden ágazatban áremelésre készül. November után decemberben is kissé enyhült a fogyasztók inflációs várakozása.

A magyar gazdaság jövőbeli helyzetének megítélése a novemberi javulás után az ipar kivételével minden ágazatban romlott, s a fogyasztók körében is negatívabb lett.

A GKI fogyasztói bizalmi index a május-októberi jelentős romlást követően novemberben, majd hibahatáron belül, de decemberben is emelkedett. A pesszimizmus azonban így is nagyon erős. A lakosság decemberben a novemberinél is rosszabbnak érezte saját pénzügyi helyzetét, jövőbeli megtakarítási képességét viszont kissé jobbnak látta. Az emberek decemberben a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét novemberhez képest javulónak, míg a következő egy évre vonatkozóan romlónak érzékelték.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 17., 11:35
A magyarországi munkavállalók 53 százaléka kapott saját bevallása szerint fizetésemelést 2024-ben. Ez alacsonyabb arány a 2023-asnál (61 százalék), de meghaladja a 2022-est (44 százalék). A megkérdezettek idén optimistábbak: míg tavaly a válaszadók 74 százalék, addig idén már 81 százaléka számít valamilyen formában fizetési csomagjának bővülésére, a cégek viszont idén óvatosabbak, mint előző évben – derül ki a Profession.hu friss felméréséből.
2025-03-17 18:10:00
Az építőanyagok és kivitelezői kapacitások elérhetősége, a kiaknázható támogatási források, a kedvezményes finanszírozási lehetőségek és a várható ártrendek alapján a piacon most van a legjobb pillanat az építkezésre, felújításra az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint.
2025-03-17 10:05:00
A munkaviszonnyal összefüggésben több okból is szóba kerülhet a munkavállaló képzése, továbbképzése. Milyen szabályok vonatkoznak a kötelező képzésre? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-14 15:10:00
A NAV az idén több mint 5,6 millió adózónak készítette el az szja-bevallási tervezetét. Az adóbevalláshoz segítséget kapnak az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfás magánszemélyek is.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ben hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS