Turcsán Tamás Péter: Szívesen elkészíteném a Kárpát-régió tehetségtérképét

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 03. 05., 10:15

Már a középiskolában el kell kezdeni a vállalkozói és innovációs kultúra oktatását – mondja az Üzletemnek adott interjúban Turcsán Tamás Péter. Magyarország egyik leg(el)ismertebb startup szakértője tudatosan készül az új kihívásra, a blockhain és kriptovaluták világára.

Turcsán Tamás Péter startup szakértő – egy kertészmérnöki diplomával a kezében vágott neki a világnak, ma 30 éves vállalkozói múlttal a fiatal tehetségeket segíti a projektjük megvalósításában. Barátai csak „Shy”-nak becézik. Az utóbbi 10 évben több ezer ötletgazdával dolgozott együtt, miközben új könyvében azt állítja, hogy a tehetség, mint olyan, nem is létezik. És hogy mi mindent gondol még? Olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának legújabb interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Mindig az aktuális feladatot, mert minden csúcsra fel kell menni. Az a helyzet, hogy akármit is csinálok, akármit is érek el, mindig elém sodor az élet egy következő megmászható csúcsot. Az elmúlt 30 évem tele volt megmászható csúcsokkal. Ott voltam társaimmal 1991 környékén az első trendváltásnál, és jelentősen alakítottam a kisszámítógépes kultúra megszületését Magyarországon néhány számítógépes lap (Guru PC-GURU, PC-X) megalapításával. Az internet megjelenésekor valahogy annak is a közepén sikerült landolni. Készítettem internet oktató CD-t és Antik Irodalom oktató multimédiát. Fejlesztettem mobiljátékot, és 40 éves koromban kiadtam egy verseskötetet. 10 éve a hazai startup világot építem, 41 egyetemi és nagyvállalati ötletversennyel az innováció utánpótlását generáljuk itthon és a határon túli magyarság körében. Oktatok és folyamatosan tanulok. Jön az újabb trendváltás: a blockhain és kriptovaluták világa. Ideje felkészülni rá. Egyébként aktuálisan éppen a Startupbook@me: Elveszett Recept című könyvemet rendezem kiadható formába.

Milyen távra tervez?

– Holnapra és évtizedekre. Alig látszom ki a feladatokból, tervekből, álmokból. Van két kicsi fiam, őket kell ellátni kellő motivációval. Az életem egy nagy utazás az ismeretlenbe, ahol a távlatok mindig messze vannak. Így azt gondolom, hogy folyamatosan kell megoldani az úton szembejövő feladatokat.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Jó ideje szeretném elkészíteni a Kárpát-régió tehetségtérképét, de eddig nem igazán találtam hozzá lelkes finanszírozót. Vannak koncepcióim a startupok sikeresélyeinek növelésére, ezeket igyekszem validálni, ezért hidakat építek nagyvállalati és nemzetközi irányokba. Szeretnék hasznos csavarja lenni egy igazán nagy dolgokat megvalósító gépezetnek, ahol végre mindenki tudja a dolgát, és a legjobb tudása szerint el is végzi.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A legtöbbet azoktól tanultam, akiket évek óta segítek. A startupok folyamatosan tanítanak. Legutóbb pont középiskolásokkal dolgoztunk egy ötletversenyen, ahol új inspirációkat kaptam arra, hogy már a középiskolában el kell kezdeni a vállalkozói és innovációs kultúra oktatását. Ha egy személyt kell megneveznem, akkor Steve Blank lenne az, akinek a Stanford professzoraként elképesztő érdemei vannak a modern vállalkozói kultúra fejlődésében. Hatalmas tudását folyamatos tanulással érte el, lenyűgöző az a látásmód, amit hozzáadott a startupok világához.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Magam számára itthon, a projektek számára globálisan. Ez egyértelműen piaci kérdés. A matematika amellett szól, hogy a magyar alapítású startupok csak nemzetközi piacon érhetnek el olyan sikereket, amelyek elismerést váltanak ki a nemzetközi ökoszisztémából. A lokális gondolkodású cégeket nem nevezném startupoknak.

Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Egy nemzetközi inkubátorba/akcelerátorba szívesen belevágnék. Csináltam már hasonlót, de ma már sokkal többet tudnék hozzátenni, mint korábban. Állandóan új vállalkozásokon gondolkodom, mivel a sajátom működik és ez a munkám, folyamatosan mások vállalkozásain gondolkodom.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– Rendszeresen eljárok rendezvényekre, véleményvezérként aktív vagyok a LinkedInen és a Facebookon. Mintegy 7000 kapcsolatom van a LinkedInen, aminek már az átlátása is elég nagy feladat. Az aktivitás egyébként referenciaként is szolgál a leendő ügyfeleimnél.

Mire sajnálja az idejét?

– Értelmetlen ötletekre, fejlődésképtelen emberekre. Sajnos a munkám mellékhatása az ilyesmi. A startup világ egy tömegsport, amibe mostanában nagyon sokan vágtak bele, sajnos olyanok is, akiknek a motivációja nem feltétlenül a világmegváltó ötlet megvalósítása.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Nem igazán központi kérdés a pénz az életemben. Általában nem sajnálom a pénzt utazásra, mert nincs annál inspirálóbb, mint új helyeket, embereket, kultúrákat megismerni. Nagyon szeretek utazni, bármikor kapható vagyok rá.

Mivel lehet felbosszantani?

– Az értelmetlen butasággal, a felesleges és logikátlan döntésekkel és a lehetőségeink elpazarlásával. Egykori újságíróként a projektek esetében az igazi eredmények nélküli sztárolás, a „Vanity metrics” kifejezetten zavar, hiszen azt a látszatot kelti, hogy valami sikeres, miközben a hozzáértők pontosan tudják, hogy az egész csak PR.

Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Egyértelműen a környezetvédelem és a fiatalok segítése területén.

Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Egy időben a munkám volt, de ma is szívesen játszom számítógépes játékokkal. Ma leginkább a kényelmes fotelemben töltök időt a kedvenc játékaimmal, ha a gyerekeim ki nem cibálják a kezemből a tabletemet. Amúgy is sokat társasjátékozunk családilag. A legjobban egyébként a családommal eltöltött egy-két kellemes nyári nap kapcsol ki Zamárdi felsőn, a gyerekkorom árnyékában.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS