Sztaniszláv András: Nem kell egyetérteni, elfogadni a másikat, de megismerni jó

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 05. 19., 10:00

A munkában erősen megkövetelem a hatékonyságot, és minden szervezetben, ahol dolgozom, sok energiát fordítunk a csapatépítésre – mondta az Üzletemnek Sztaniszláv András, a Magyar PR Szövetség elnöke.

Sztaniszláv András nagy tervező gurunak tartja magát, 15 évre előre képes célokat meghatározni. Mérlegként mindig olyan témák vonzották, ahol egyszerre van szükség kreativitásra és álmodozásra, ugyanakkor tényekre, érvekre és számokra is, hogy a megvalósítás biztos lábakon álljon. Egyetemistaként építésznek készült, de váltott, később aztán éveken át foglalkozott élhető-zöld városokkal foglalkozó programokkal is. Hogy mi minden érdekli még Andrást, az kiderül az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 172. interjújából.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Hiszem, hogy sosem szül jót, ha a pozíciók célként és nem eszközként jelennek meg. Ráadásul az ember életében a prioritások is sokszor változnak (kor, családi és mentális állapot), és az a jó, ha ilyenkor tudja a szakmai pályát is ennek megfelelően mozgatni. Az én szakmai múltam a kommunikációs piac köré rendeződött és ebben nyilván a siker az, hogy nem csak projecteket, csapatokat, vállalkozásokat vezetek, hanem az egész szakmáért sokat tehetek. A Magyar PR Szövetség elnökeként, az egyesült királyságbeli Chartered Institute of Public Relations nemzetközi tagozatának elnökeként és az International Communication Consultancy Organisation igazgatósági tagjaként ez mind lehetőség, hogy többet tegyek az üzleti sikereknél.  Számomra nagy kihívás, hogy a kommunikációs piacon sokat tudjak adni, nagy hatást érjek el; de aki jobban ismer, az tudja, hogy vannak más ötleteim is a tarsolyban a következő évtizedre.

– Milyen távra tervez?

– Huuu, nagy tervező guru vagyok (nevet). Van 5, 10 és 15 éves tervem is, és ezekkel egész jól állok. Ezt nagyon fontosnak tartom, mert a tervekben szereplő célok általában nem konkrét számok, hanem mérföldkövek, így időről-időre látom, hogy ahol tartok, az hogyan viszonyul az elképzeléseimhez. A jól meghatározott célok pedig segítenek abban is, hogy a jelen kihívásait és lehetőségeit kifejezetten rugalmasan kezeljük, könnyedén eldöntsük, mibe állunk bele és mit engedünk el – akár a megérzésekre hagyatkozva. Ez a kettőség ad tartást és spontaneitást egyszerre. Az általam irányított szervezetekben általában 3 és 1 éves tervek vannak, negyedévente, havonta értékelünk és heti sprintekben dolgozunk.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Egyértelműen a párbeszéd elősegítése. Többször kérnek fel előadónak, tanárnak, de sosem éreztem, hogy az én feladatom lenne „okos dolgokat mondani”. Mindig abban hittem, hogy az én szerepem a beszélgetés, annak megteremtése, hogy különböző érvek, értékek egy asztalra kerüljenek, hogy megértsük egymást. Nem kell egyetérteni, elfogadni a másikat, de megismerni jó. A PR szakmai szervezetekben is ezért szervezünk – most online – eseményeket, a vállalkozásaimban is a kétirányú kommunikációt erősítjük (megbízó-megbízott és ügyfél-felhasználó viszonylatban is). A volt üzlettársam mondta sokszor: „A másikban mindig a szándékot, magadban mindig a hatást keresd.” Ha a párbeszéd és ez a szemlélet a mindennapok része lesz, akkor kihúzhatom a bakancslistáról.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Tőle, a volt üzlettársamtól, akit több szempontból is mentoromnak tartottam. Kisgyerek korom óta ismert, látta a tinédzser lázadásaimat, az egyetemi lelkesedéseimet, a rengeteg ötletemet, az első üzleti szárnypróbálgatásaimat és végül úgy döntött 15 éve, hogy segít nekem a tanácsadó cégem alapításában kapcsolataival és iránymutatással. A napi munkába, életembe sosem szólt bele, de jól érezte, hogy mikor és milyen formában tud támogatni.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Igyekszem önállóságot adni, és úgy látom, hogy ez sokaknak már eleve motiváló. Törekszem arra, hogy mindenki számára elérhető legyek, ha tanácsra, beszélgetésre vágyik – nagyon fontos, hogy tudjam és érezzem, ki, mikor, milyen állapotban van, mert ez befolyásolja a teljesítőképességét és ehhez egy felelős vezetőnek egy bizonyos pontig alkalmazkodnia kell. Emellett rendszeresen szervezünk négyszemközti és csoportos értékeléseket, amiben nem csak az elmúlt időszakról, hanem a jövőbeli tervekről is egyeztetünk – egy kapcsolat csak akkor lesz gyümölcsöző, ha mindenki megtalálja benne a számítását. A munkában általában erősen megkövetelem a hatékonyságot, de minden szervezetben, ahol dolgozom, sok energiát fordítunk a csapatépítésre, közös élmények szerzésére és ápolására.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Egyetemista koromban építész akartam lenni, el is kezdtem tanulni, de úgy éreztem, az akkori környezet nem az, amiben építésszé, urbanistává akartam volna válni. Volt pár év, amíg az élhető-zöld városokkal foglalkoztam (Bristolban, amikor Európa Zöld Fővárosa lett, később Magyarországon a DesignTerminal City Lab programban mentorként): nagyon érdekelt, hogy a kommunikáció különböző formája milyen módon tudja segíteni az épületek, a terek, a benne élők, a szolgáltatásokat nyújtók életét. Az érdeklődés nem múlt el, a fókusz azonban egyelőre lekerült erről. A másik nagy terület a fenntarthatóság: klímaváltozás-, üzleti- és társadalmi értelemben is. Mivel Mérleg vagyok, mindig az olyan témák vonzottak, ahol egyszerre van szükség kreativitásra és álmodozásra, ugyanakkor tényekre, érvekre, számokra is, hogy a megvalósítás biztos lábakon álljon. Azok a szakmák, feladatok, ahol erre van szükség, az mindig érdekel.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Ajánlásokon, ismerősökön, partnereken keresztül leginkább és ebben sokat hagyatkozom a sorsra, kivel hoz össze az élet. Nem mindig lesz együttműködés, de sokszor marad meg jó emberi kapcsolat és egy adott ponton számíthatunk egymásra. A felszínes kapcsolattartásban (amit itthon „networking-nek” szoktak nevezni) nem vagyok jó, egy eseményen tudom úgy is jól érezni magam, hogy figyelem a dinamikát, de akár egy szót sem beszélek senkivel. Viszont általában gond nélkül kezdeményezek kapcsolatot akár teljesen ismeretlen emberekkel, ha van egy olyan ötletem, ami mindkettőnk számára előnyös lehet. A LinkedIn például rengeteget segít ebben.

– Mire sajnálja az idejét?

– Adminisztrációs dolgokra. Nagyon fontos nekem, hogy körülöttem rend legyen, de egyszerűen nem tudok koncentrálni a makró dolgok mellett a mikró ügyekre. Igyekszem ehhez minden területen dolgozni olyanokkal, akik segítenek és jók ebben.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Ha mégis adminisztrációval kell foglalkoznom (nevet). Viccet félretéve: ha valaki nem tartja a szavát. Nem az zavar, ha valaki nem tudja valamiért betartani, amit megígért, hanem ha nem szól és időről-időre nekem kell rá figyelmeztetnem. Ezt tiszteletlenségnek tartom.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– A PR szakmai szövetségi munkát mindenhol önkéntes alapon végzem és többször szoktam mentorálni is.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Utazásra. Nekem az fontos a munka miatt és kikapcsolódást, feltöltődést is jelenthet, attól függően, hogy mi a célom vele. Tavaly 20 feletti külföldi utam volt és tudom, hogy ez mennyire káros a környezetre, ezért nem sajnálom a pénzt carbon offsetting-re sem.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A természet és a kerti munka. Olyankor órákon, vagy akár napokon keresztül észre sem veszem, hogy nincs nálam a telefon. Ez mindig jó program a fizikai és a mentális állapot megőrzéséhez.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 16., 14:10
Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS