Hiszem azt, hogy az élethosszig tartó tanulás megújult erőt és ötleteket ad a haladáshoz – mondta az Üzletemnek Székely Viola, a CoronEXIT Leader – KoronEXIT Vezető Program társalapítója.
Székely Viola szeret meglepetést okozni, maradandó élményt nyújtani az embereknek a tanulás terén. Végtelenül izgalmasnak találja a tudomány világát. Ő maga a LEGO ® Robotics Coach és a LEGO ® Serious Play módszertan képviselője. Pályafutása során sokféle csúcsot elért már a szakmában, de a szakmán kívül egy 3 ezres hegycsúcs meghódítása még vár rá – persze ahhoz bőven kell tréningezni. Talán egyszer még egy egyetem katedráján vagy egy elit gimnázium tanárai között is találkozhatunk vele. Hogy mit tanítana? Az is kiderül az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 176. interjújából.
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Nem tudnék egyetlen csúcsot definiálni, hiszen minden életszakasznak megvannak a sajátos igényei és megélései. Bármilyen feladatot szánt nekem a sors, megpróbáltam megtalálni benne a kihívást, ami engem motivál és kihozni belőle a legtöbbet. Többször is sikerült. Volt, amikor sokat kellet utazni és működtetni rendszereket. Akkor az volt a csúcs. Volt, amikor egy konferencián vagy egy izgalmas tréningen vettem részt. Ez volt a csúcs. És volt, amikor oktattam és a csapatom dobogós lett. Nos, talán ez a csúcs…
– Milyen távra tervez?
– Inkább újratervezek. Többször is. Ahogy bővülnek a fejlődő technológia adta lehetőségek, változnak a felhasználói szokások és igények és ennek minden pillanatban meg kell felelni. Ezért a célok is folyamatosan változnak. Keresem az új tapasztalatokat, mert ha szükségszerűvé válik, tudnom kell kezelni a változásokat.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Szeretnék továbbra is minél több meglepetést okozni, maradandó élményt nyújtani embereknek a tanulás terén. Hiszem azt, hogy az élethosszig tartó tanulás megújult erőt és ötleteket ad a haladáshoz. Másrészt 3000-es csúcsot még nem másztam meg. Hát nagyon szeretném!...
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– Szerencsésnek tartom magam. Még az általános iskolában volt nekem egy matematika tanárnőm, aki megszerettette velem a tantárgyat. Ő volt az, aki megmutatta nekem az irányt, és nem tévedett. Később, de még a karrierem elején, volt egy nagyon elszánt, sokoldalú, karizmatikus főnököm. Nem volt egy egyszerű eset, de nagy nyomot hagyott bennem. Talán tőle tanultam a legtöbbet és utólag hálás is vagyok érte. Megtanultam tőle fókuszálni a célra, majd jól szervezett munkával és csapattal elérni azt. Úgy felkészülni a tárgylásokra, hogy annak eredménye legyen. Érezni az üzleti élet pulzusát és nem csak szeleteket kóstolgatni.
– Mivel motiválja a kollégáit, társait?
– A tudomány világa végtelenül izgalmas. Sok benne az innováció. Kis és nagy vállalkozások folyamatosan megújulnak és ez a megújulás biztosítja számukra a fenntarthatóságot. Így van ez a mindennapokban a munkahelyen, kollégákkal is. Ha hozzáadunk egy csipetnyi ötletet, a munka sokkal izgalmasabbá válik. Én ezt a szemléletet próbálom vonzóvá tenni leginkább azzal a céllal, hogy átadjam a folyamatos tanulás és a megújulás lehetőségének az élményét. Ha a mindennapi munkához hozzáadunk egy csipetnyi ötletet, máris sokkal szívesebben tesszük a dolgunkat, hatékonyabban, eredményesebbek vagyunk.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Furcsán hangzik, de valamilyen elit gimnáziumban vagy egyetemen tanítanék gyakorlati és elméleti fizikát. Mai napig izgatnak a fizikai jelenségek, amelyek minket körülvesznek, és ezt az élményt szívesen átadnám érdeklődő diákoknak. Az űrkutatás is izgalmas terület, főleg azért, mert ha innovációról beszélünk, akkor itt bőven van benne.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Az üzleti kapcsolatépítésnek minden válfaját kipróbáltam. Leginkább az emberközpontúság és a szakmaiság híve vagyok. Csak így alakulhat ki egy kölcsönös és hosszútávú bizalom, amely megalapozza a jó együttműködést. Az ügyfelet ápolni kell, meg kell érteni igényeit, de tudni kell tanácsot is adni neki jó gyakorlatok példáin keresztül. Ha ebben hiteles tudsz lenni, nyert ügyed van.
– Mire sajnálja az idejét?
– Vásárlásra. Nagy a választék. Most éppen mit próbáljak ki? Vajon le van járva? Mi az összetétele? Apró betűs. Nem látom. Önkiszolgáló kassza. Újból kézbe kell venni mindent. Hol a vonalkód? Tolom a nehéz kosarat. Hová is parkoltam? Bepakolni. Kipakolni…
– Mivel lehet felbosszantani?
– Ha egy vezető nem tudja a csapatát motiválni, ha nem tud magyarázatot adni tetteire, nem tud a csapatának célokat kitűzni, ha nem kezeli embereit egyenlő módon és én vagyok a csapatban, akkor az nagyon tud bosszantani.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Voltam már Vöröskereszt önkéntes. Most szívesen segítenék a hegyimentőknek. Persze, komoly edzés kell hozzá, de behoznám.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– A minőségi bőrcipőt megfizetem. Mert elegáns vagy sportos, mert kényelmes és szellőző, mert tartós, mert jól érzem benne magam. Ha pedig meguntam, akkor más is hordhatja…
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– A hegymászás és a kerékpározás. Hetente többször is letekerek napi egy órát, hétvégén pedig szinte biztos a budai hegyekben lehet velem találkozni.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.