Süle Katalin: Egy napba 25 óra is belefér

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 06. 04., 10:00

Bár a világ egyre inkább digitalizálódik, sokakban tudatosult: a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a vidék a jövőben még kiemeltebb szerepet kell kapjon – mondta az Üzletemnek Süle Katalin a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) általános agrárgazdasági ügyekért felelős alelnöke, elismert húshasznúmarha-tenyésztő.

Süle Katalin családja generációk óta foglalkozik állattenyésztéssel, munkáját hivatásnak tartja, ahogy választott társadalmi tisztségviselőként végzett tevékenységét is. 2004-ben szerzett okleveles agrármérnöki, majd 2011-ben közgazdász diplomát. Egy évtizede vállalkozó, kiérdemelte a törzstenyésztői címet, a Zala megyei Kiscsehiben üzemelteti Cinke Úti Törzstenyészetét. Tíz éve – választott tisztségviselőként – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Zala megyei elnöke, nyolc évig volt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, 2019-ben a köztestület országos alelnökévé választották. Tagja többek közt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak. Gazdálkodóként a maximumra törekszik, ahogy a magyar gazdák képviselete terén is. Az egyetemen megismert, szintén az agráriumban dolgozó férjével modern szellemben, de tradicionális értékrend mentén nevelik két gyermeküket, Kincsőt és Nimródot.

Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 294. interjúja!

Mit tart karrierje csúcsának?

– Húshasznú marhákat tenyésztve azt, hogy elnyertem és évek óta sikeresen fenntartom a törzstenyésztői címet, hogy a saját gazdaságunkból kikerülő állatok rendre sikeresen szerepelnek a szemléken, kiállításokon. Folyamatos, magas színvonalú, koncentrált munka nélkül ez nem lehetne így. Társadalmi tevékenységem terén pedig a kamarai, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségében (Magosz) választott tisztviselői megbízatásaimat, illetve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban, valamint Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban végzett munkát. 

Milyen távra tervez?

– A húsmarhatenyésztésben csakis hosszabb távra lehet tervezni, minimum öt-tíz évre előre, akkor láthatóak a genetikailag elért eredmények. Számomra a mezőgazdaság, a gazdálkodói lét, ahogy az ezzel kapcsolatos társadalmi tevékenység is, életre szóló munka. Nem hirtelen ötlet, hanem hivatás, addig fogok foglalkozni ezzel, amíg tudok. A Magosznál illetve a NAK-nál betöltött társadalmi tisztségekre gazdatársaim választottak meg, a tíz éve megkezdett érdekképviseleti tevékenységet folytatni kívánom, bízva abban, hogy értékelik a munkámat, és újra bizalmat szavaznak számomra.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Tenyésztőként egy-egy vérvonal továbbvitele, minőségi fennmaradása a célom. Az, hogy a magas minőségű egyedek ivadékai is megjelenjenek, és hogy hosszú időkre beivódjon az általam vezetett Cinke Úti Törzstenyészet neve a szakmai köztudatba. A társadalmi tevékenység terén pedig eredményesen, a magyar agráriumban tevékenykedők érdekeit képviselve folytatni a megkezdett munkát.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szakmailag és emberileg is a szüleimtől, a családomtól; az élethez, az emberekhez való hozzáállást, az elhivatottságot. Az utóbbi években pedig a gyermekeimtől, ahogyan próbálom egyfajta generációs hídként átadni nekik ezeket az értékeket, kicsit talán a magaiméval is bővítve. Úgy gondolom, számomra ez egy életfogytig tartó tanulási folyamat is.

Mivel motiválja a kollégáit?

– A munkám során vallom, hogy egy napba 25 óra is beleférhet, a saját példámmal mutatok irányt, és ilyen gondolkodású emberekkel szeretek együtt dolgozni. Mindemellett hiszek abban, hogy a munkatársi kapcsolat relatív közeli emberi kapcsolat is kell legyen. 

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szakácsként. Sportolóként, illetve édesanyám mellett nem volt erre szükségem, ő féltett is, hogy mi lesz majd, ha férjhez megyek. Ám amióta nekem kell letennem a vacsorát az asztalra, megtanultam főzni, és imádok is, valamint egy ilyen irányú képzést is elvégeztem. Lenyűgöz a séfek munkája, háziasszonyként pedig kikapcsol a főzés.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– A személyes kapcsolatokban hiszek, az állattenyésztés terén is hagyományosan nagy szerepe van ennek. Nem elég egy fotó, a papír, el kell menni személyesen megnézni egy-egy egyedet. Használom a közösségi médiát is, de szerintem nem szabad csak arra koncentrálni. A személyes kontaktust is fontosnak tartom, valamint az új kapcsolatok kialakítása mellett a régiek megtartását. Egy-egy eladott állat gazdáival is tartom a kapcsolatot, onnan értékes visszacsatolásokat kapok.

Mire sajnálja az idejét?

– Imádom az életemet, a munkámat, nincs felesleges időm, nem szoktam unatkozni. Elvesztegetett időnek – habár sokat telefonálok közben – talán az autópályán vezetéssel eltöltött órákat tartom. Azokat az órákat inkább a családra és a munkára fordítanám.

Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki úgy kezd egy mondatot, hogy miért és hogyan nem lehet megcsinálni valamit, ha tíz percig azt magyarázza, miért nem – s közben három perc alatt megoldható lenne.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Minden olyat, ami a településünk, Kiscsehi közösségét építi, a falut szépíti, előre viszi. Aktív is vagyok e téren, gondolok itt akár a virágültetésre vagy a község vendégházának népszerűsítésére.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A gyermekeink jövőjének építésére és arra, hogy minél több élményt szerezzenek. A taníttatásukra, a sportolásukra, a hobbijukra, utazásukra igyekszünk maximálisan biztosítani a hátteret.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A főzést már említettem, de az utazás, új helyek felfedezése, a vadászat, illetve a lovaglás is ilyen – hiszen előbb ültem lovon, minthogy járni tudtam volna. Szerencsés vagyok, a munkám a hobbim, a hivatásom is, valamint igyekszem a – szintén az agráriumban dolgozó – férjemmel és a gyermekeinkkel is sok élményt együtt megélni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS