Simon Stella: Az ügyvédi szakma hosszútávfutás

Simon Stella: Az ügyvédi szakma hosszútávfutás
Szerdahelyi Csaba  |  2021. 09. 30., 09:30

Úgy tudok a legjobban teljesíteni, ha halomban állnak a feladatok és tudom pörgetni azokat – mondta az Üzletemnek Simon Stella, az AegisLegal Ügyvédi Iroda társalapítója.

Simon Stella a diploma megszerzését követően a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa mellett működő irodán kezdett el dolgozni vizsgálói munkakörben, ahol főként fogyasztóvédelmi és kartellügyekkel foglalkozott. Ezt követően egy nemzetközi, BIG4 ügyvédi iroda tőkepiaci jogi csoportját erősítette egészen a szakvizsga megszerzéséig. Az AegisLegal megalapítását megelőzően egy magyar tulajdonosi hátterű adótanácsadói és ügyvédi irodában dolgozott, ahol bizalmi vagyonkezelésre specializálódott. Az AegisLegal brand alatt működő ügyvédi társulást 2020 novemberében alapították meg, jelenlegi formáját 2021 februárjában nyerte el.

Az AegisLegal niche jogterületekkel foglalkozik, alapvetően az ügyfelek nem átlagos cégalapítással, munkaszerződésekkel keresik meg őket, hanem kifejezetten akkor, amikor fontos üzleti döntés, tranzakció előtt állnak. Céljuk, hogy nagymértékben specializált jogi szolgáltatásokat és ezekhez kapcsolódóan stratégiai tanácsadást kínáljanak a cégtulajdonosoknak és a vállalatvezetőknek olyan komplex helyzetekben, amelyek megkövetelik ezt a fajta strukturált jogi gondolkodást: az üzleti tranzakciók, a tőkepiacok és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók területén.

Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 326. interjúja!

Mit tart karrierje csúcsának?

– Megjártam a közigazgatást, az egyik BIG4 multinacionális céget, majd egy kis magyar ügyvédi irodát, amikor megérett bennem a gondolat, hogy elkezdjem a saját ügyvédi irodámat, az AegisLegal-t építeni. Az ügyvédi szakma hosszútávfutás, ezért így, a harmincas éveim elején a karrierem még csak valahol az első kilométereknél tart. A csúcson emiatt még nem járok, járhatok, de remélem, hogy azzal, amit most csinálok, megalapozom, hogy felérjek oda.

Milyen távra tervez?

– Régebben mindig a jövőben éltem, mindenre voltak terveim, precízen meghatározva. Ma már egy kicsit engedékenyebb vagyok magammal szemben, mert azt is látom, hogy jó, ha vannak tervek, de a legritkább esetben alakulnak pontosan úgy a dolgok, ahogy elterveztük. De be kell vallanom, ez a fajta attitűd a mai napig nem megy könnyen, így egyszerre tervezek rövid -, közép -, és hosszútávra, de 6-8 évnél nem előbbre, mert nincs sok értelme.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Tekintve, hogy különböző munkahelyeken próbáltam ki magam, sokféle tapasztalatot gyűjtöttem. Volt szerencsém dolgozni tőzsdére lépések jogi megvalósításán, milliárdos kötvénykibocsátásokon, több millió eurós befektetési szerződések előkészítésében segíthettem az ügyfeleket, de top magyar vállalkozó bizalmi vagyonkezelésének felállításán, örökléstervezésében is részt vehettem. A bakancslistámon az szerepel, hogy az AegisLegal Ügyvédi Iroda tovább bővüljön mind létszámban, mind szakterületekben, és Budapest egyik meghatározó, magyar tulajdonú boutique irodájává nője ki magát tőkepiaci jogra, bizalmi vagyonkezelésre és versenyjogra specializálódva. Emellett szeretném, hogy az AegisLegal továbbra is hasonló vagy nagyobb volumenű ügyekben segíthesse az ügyfeleit. Korábban elkezdtem Phd. tanulmányokat is, amiket a munka miatt abba kellett hagynom, viszont a fokozatszerzésről nem tettem le véglegesen. 

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Mindenekelőtt szüleimet és a családomat emelném ki, akiktől a munkamorálomat és munkabírásomat „örököltem”. Céljaink mindig vannak, és ilyenkor mindannyian 200 százalékot teszünk bele, és addig csináljuk, amíg el nem érjük, amit kitűztünk magunk elé.

Minden munkahelyemen sokat köszönhetek a főnökeimnek és a munkatársaimnak. Igyekeztem mindenkitől azt megtanulni, amiben az illető a legjobb volt. Volt olyan főnököm, aki kiemelkedő szakmaisága mellett kiválóan teremtett kapcsolatot bárkivel, mástól pedig azt tanultam meg, hogy hogyan lehet komplikált jogi helyzeteket egyszerűen, hétköznapi nyelvre lefordítani.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Igyekszem pozitívan hozzáállni minden feladathoz, élethelyzethez, vannak céljaim és ezekért mindent megteszek, rendkívül sok energiát beleölve. Többször és többen mondták már, hogy ez motiváló tud lenni.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Sok mindent kipróbálnék, de azért is, mert hajlamos vagyok romantizálni az egyes szakmákat. Szeretek embereknek segíteni, ezért orvos lennék, ezen belül is mentőorvos vagy a sürgősségin dolgoznék. Imádom azt, ha gyorsan zajlanak az események; én úgy tudok a legjobban teljesíteni, ha halomban állnak a feladatok és tudom pörgetni azokat. Emellett a kommunikációs/marketing szakmában próbálnám ki magam, mert látom ennek a jelentőségét és mindig is érdekelt ez a terület.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– A LinkedInen aktívan és gyakran osztok meg jogi érdekességeket, és rendszeresen járok konferenciákra, képzésekre, így amellett, hogy megismerek új embereket, tudást is szerzek vagy épp adok át. De önmagában csak azért nem csinálok semmit, hogy új kapcsolatokat szerezzek. Az öncélú networkinget – vagyis, hogy minél több névjegykártyát megszerezzünk – nem érzem szerencsésnek.

Mire sajnálja az idejét?

– Takarításra és csúcsidőben való autózásra. Rosszul vagyok, ha 1 órát állok a dugóban, így igyekszem elkerülni ezeket a helyzeteket. A takarítás nagyobb részét pedig a profikra bízom.

Mivel lehet felbosszantani?

– Szakmai igénytelenséggel, lustasággal és a „jól van az úgy hozzáállással”, megspékelve magas elvárásokkal. Az emberek általában a szerencsére fogják, ha valaki sikeres lesz, pedig az esetek többségében a kemény munka az, ami meghozza a gyümölcsét. Az biztosan nem fog hozni semmit, ha egész nap csak a plafont bámuljuk.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Gimnáziumban a Vöröskeresztnek segítettem, egyetemen pedig a Pázmány Caritas (karitatív tevékenységet végző szervezet) egyik alapítója voltam még 2013-ban. Többször szerveztünk gyűjtéseket hátrányos helyzetű, állami otthonban nevelkedő gyerekeknek. Biztos, hogy a nehéz életkörülmények között élő gyerekeknek szívesen segítenék a jövőben is.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Amire egyértelműen nem sajnálom, az minden olyan termék, szolgáltatás, ami időt takarít meg nekem, vagy ami jobb, mintha én saját kezűleg csinálnám. A pénz olyan eszköz, ami lehetővé teszi, hogy megvalósítsuk az elképzeléseinket, így inkább megfordítanám: valójában kevés dologra sajnálom költeni a pénzt.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Ha egyedül főzök vagy sütök, mert ilyenkor rendezem a gondolataimat és jókat beszélgetek magammal. Emellett imádok snorkelezni, megnyugtat a csend és a tengeri élővilág látványa.

(Fotó: Tóth Balázs, tb-photo.hu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS