Azonnal reagálok minden olyan megkeresésre, aminél az a benyomásom, hogy valaminek épp ideje van – mondta az Üzletemnek Simon Erika szervezetfejlesztő, mentálhigiénés szakember, jogi szakokleveles közgazdász.
Simon Erika minden kollégájáról feltételezi, hogy a lehető legjobbat akarja nyújtani. Hisz abban, hogy pusztán támogató jelenléttel is lehet erősíteni a fiatalokat – nem véletlen, hogy szívesen dolgozna tanárként. Az üzleti kapcsolatok építésében gyakran hallgat a megérzéseire. És hogy ne csak a szakmáról essen szó: imádja a tiramisut és a csocsózást. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 491. interjúja!
– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?
– Mivel a multinacionális vállalati munka, a közigazgatási munka és a vállalkozói lét is ismerős számomra, ezért többféle csúcs volt már eddig. Az egyik ilyen, amikor projektvezetőként egy 1 Mrd-os közigazgatási projektet sikerült határidőre, a tervezett költségkerettel lezárni. Mindannyian tudjuk, hogy ez kevésbé jellemző az ilyen projekteknél. De ugyanígy nagyon szívesen emlékszem vissza arra is, amikor egy hatnapos női vállalkozásindítási tréning után azt mondta egy résztvevő, hogy az egész életét változtattam meg. Ez is egyértelműen csúcspont. És máig emlékszem arra is, pedig már lassan huszonöt éve volt, amikor a Figyelő hetilap egy általam meghatározott fogalommal hirdetett egy új szakmai területet bemutató rendezvényt. Szórakoztató volt, hogy a szó nélküli felhasználást egy ingyenes részvételi lehetőséggel igyekeztek kompenzálni, de egyben megtisztelő is a „lenyúlás”.
– Milyen távra tervez?
– Mindig mindent egyszerre „örökre”, és egyszerre csak az adott pillanatra fókuszálva.
– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?
– Olaszul előadást tartani arról, hogyan befolyásolja a vezetők világképe azt, hogy milyen elkötelezettek lesznek a munkatársaik, milyen teljesítményt tudnak majd nyújtani.
– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?
– A kiégett informatikus kollégák motiválásához az informatikai projekt vezetésekor pontosan ugyanazok a képességek kellettek, amelyekre akkor tettem szert, amikor el kellett érnem, hogy a három évesem ne menjen ki papucsban télen. A lányaim, a gyereknevelés nagyon sokat tanított, nagyon sokat adott hozzá az egyetemen a vezetés-szervezés szakirányon kapott tudáshoz, ami viszont kőkemény alap volt, és máig hálás vagyok érte a tanáraimnak.
– Mivel motiválja a kollégáit?
– Azzal a feltételezéssel dolgozom, hogy alapvetően a lehető legjobbat akarják nyújtani, csak nem kell akadályoznom őket ebben, és építeni kell arra, hogy mindenkinek máshol vannak az erősségei. Egy sokszínű csapattal csodákat lehet megvalósítani.
– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?
– Tanárként. Azt gondolom, hogy az egyik olyan szakma, ahol a legerősebben lehet segíteni emberek, közösségek fejlődését, ezáltal befolyásolni egy egész ország jövőjét.
– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?
– Hallgatok a megérzéseimre, és azonnal reagálok minden olyan megkeresésre, aminél az a benyomásom, hogy valaminek épp ideje van, ezért többen fogunk most épp kapcsolódni, hogy valóra váltsuk. Ugyanígy, én is felveszem azokkal a kapcsolatot, akár régi ismerős, akár szinte vadidegen, akiknél az az érzésem van, hogy kellene beszélnünk, mi foglalkoztatja éppen és mi foglalkoztat engem.
– Mire sajnálja az idejét?
– Egyértelműen a parkolóhely keresésre.
– Mivel lehet felbosszantani?
– Amikor rosszul van kialakítva egy folyamat, ezért például egy ügyintézés sokkal több időt, energiát igényel, mint okvetlenül szükséges lenne. De ez persze nem csak, mondjuk, banki ügyintézés lehet, hanem jellemzően rosszul működik a szülőkkel való együttműködés a közoktatásban, teljesen feleslegesen rakva plusz terheket a szülőkre, jellemzően az anyákra.
– Milyen önkéntes munkát vállalna?
– Táborokban kamaszokkal történetek eljátszatása (pszichodráma asszisztens végzettségem is van) hozta sokszor azt a megélést, ami miatt bármikor nagyon szívesen lennék részese olyan projektnek, ahol már egy támogató jelenléttel is lehet erősíteni kamaszokat, fiatalokat.
– Mire nem sajnálja a pénzt?
– Tiramisura! És most abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Rómában élve nagyon könnyű igazán jó tiramisut ennem, amikor csak akarok.
– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?
– Egyrészt katasztrófafilmek nézése, de visszasírom azt az időszakot, amikor otthon a teraszon hetvenkét tő muskátli volt, mert a muskátliról a száraz levelek és virágok leszedegetése tudott legjobban visszahozni a pörgésből, amikor folyamatos volt a munka. Abból az időszakból még azt hoztam el magammal, hogy ha van lehetőségem, akkor a csocsózást soha nem szabad kihagynom, tökéletes kikapcsolódás.
(Fotó: JOUCA portraits – Csató Zsuzsi)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
