Pók Enikő: Hiszem, hogy a minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások minden válságot kibírnak

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 05. 22., 10:00

A vállalkozók megküzdési stratégiájában ott van a „jég hátán is megélni” attitűd. Ezért maradnak talpon, nemcsak „béke időkben”, hanem válsághelyzetben is – mondta az Üzletemnek Pók Enikő belsőépítész. A Környezettervezés.hu alapító-ügyvezetőjével arról beszélgettem, hogyan tud egy belsőépítész segíteni a vállalkozásoknak a brandépítésben a koronavírus-járvány idején.

Akár egy film vagy regény címe is lehetne: „Brandépítés koronavírus-járvány idején”. Honnan jött az ötlet, hogy a brandépítésre most különösen nagy szükség van? Mikor alakult az Interior Branding Stúdió, ki lehet a célközönség?

– Biztos Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején című művére gondolsz, de most lehet, hogy a koronavírus miatt előállt helyzetben más megküzdések érdeklik jobban az olvasókat, mégpedig esetünkben az, hogy ne csődöljön be a cégük a pandémia alatt. Cégünk, a Környezettervezés.hu már 5 éve segíti a kis- és középvállalkozásokat és nagyobb multikat a cégjük brandéhez illő iroda, közületi környezet kialakításában. Azaz a vállalkozásunk nem a semmiből nőtt ide, hanem van múltja, jómagam 7-8 éves szakmai tapasztalattal rendelkezem közületek tervezésében.

A vállalkozás már az alapításánál megkapta az Interior Branding Studio kis alnevet, ugyanis ez jelenti számomra az igazi kihívást, megismerni egy cég hitvallását, céljait, szolgáltatásainak rendszerét, működési struktúráját, napi üzletmenetét – és ennek megfelelő környezetet kialakítani nekik. A kezdeti feltáró munka során sokszor olyan kérdésekkel találkoznak, amelyeket nem is tettek fel nekik, így biztos vagyok abban, hogy ez őket is segíti a tudatosításban, önmaguk és szervezetük mélyebb megismerésében. Ennek köszönhetően lehet fejleszteni a vállalkozásokat, belsőépítészeti oldalról. Igen, ha eddig nem is gondoltak így a kreatív tevékenységünkre, fejleszteni a vállalkozásukat a belsőépítészet segítségével. Egy korábbi interjúban fogalmaztam azt meg, hogy „a belsőépítészet, helyesen használva, nemcsak design, hanem megtérülő befektetés”, előbbi okokból.

Általában igaz, hogy válság idején kell erősíteni, akár újba kezdeni. De tudják ezt a magyar vállalkozók?

– A legutóbbi, 2008-as gazdasági világválságot a nagyobb múltra visszatekintő cégek megélték, így nekik volt már tapasztaltuk válságkezelésben. Biztos vagyok benne, az igazán tudatos és mindenre előzetesen felkészülő cégvezetőknek volt válságstratégiájuk a fiókban. De nekünk, a legtöbb vállalkozásnak egyik napról a másikra kellett összeszednünk magunkat, és alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Mert már az evolúció is bebizonyította azt, hogy nem feltétlen a legokosabb, hanem a leginkább alkalmazkodni képes marad életben. Vállalkozóként folyamatosan kapjuk a pofonokat, amikből elég hamar fel kell tudnunk állni, ha felelősen akarjuk vezetni a céget vagy csődbe megy az üzlet. Azaz biztos vagyok benne, és ezt látom a környezetemben is, hogy a vállalkozók megküzdési stratégiájában ott van a „jég hátán is megélni” attitűd. Ezért maradnak talpon, nemcsak „béke időkben”, hanem válság helyzetben is.

A Covid-19 miatt nekünk is mondtak vissza több, szerződéskötés előtt álló magán megbízást, és fagyasztottak be Q2 végéig-Q3 elejéig nemzetközi cégek hazai beruházásokat, felújításokat. Azaz, azonnal éreztük a bőrünkön, hogy változás jön. A kijárási korlátozások bevezetése utáni első sokk után, az ember felmérte az új utak lehetőségét, és jobb esetben elindult az új, eddig ismeretlen úton. Szerintem egyfelől nagyon jót tett a cégek online jelenlétének a válság: kötelezővé vált a social media megjelenés, a weboldalfejlesztés, a virtuális kommunikáció erősítése. A válság által legjobban sújtott vendéglátóipar és szállásipar is alkalmazkodott a helyzethez: az éttermek kiszállításba kezdtek, az airbnb-k közép-hosszútávú kiadásra ajánlják fel az ingatlanjaikat a rövid táv helyett.

Jó volt ez az időszak a felújításokra is – annak az étteremnek, amelyiknek a nagy forgalma miatt eddig nem volt ideje felújítani a leütött sarkokat, kifesteni a vendégteret, most bepótolhatta. Azaz, egyfelől az emberek rákényszerültek az állagmegóvásra, felújításra, fejlesztésre, ha nem akartak tétlenek maradni. Ezzel párhuzamosan volt idő átgondolni a stratégiát – helyesen lőttem-e be a célközönségem, nekik kommunikálok-e mind vizuálisan, mind írásban, és ha nem, akkor lehetett finomítani az irányokon. Nem véletlen, hogy erősödött a marketing ügynökségek hirdetési aktivitása, mert ekkor kell igazán látszódni, amikor az ember nem tud személyesen kapcsolatot építeni, kapcsolatot tartani a meglévő ügyfelekkel.

Új folyamatok indultak el, a fodrászatok e-mailben segítették az otthon rekedteket, hogyan ápolhatják a hajukat, azaz ha a szolgáltatói szektor nem akarta elveszteni az ügyfeleit, tartotta velük a kapcsolatot – segítségnyújtással. A nyugaton már oly népszerű podcast beszélgetések is elterjedtek itthon, ahogy a rövidebb videók készítése is. Pofon egyszerű dolgok ezek, tárgyi eszköz feltétele is kevés, inkább az akarat szükséges hozzá, hogy az ember fejlődni akar és haladni a korral. Ha ez a veszélyhelyzet nem volt motiváló az embereknek, akkor nem tudom, mi kell az ébredéshez. Persze az is előfordulhatott, hogy az embert annyira sokkolta a helyzet, hogy nem tudott cselekedni. Megbénult. Most unszimpatikus kijelentésem lesz, de aki így járt, annak érdemes elgondolkoznia azon, hogy való -e neki a vállalkozói lét. Aki lemarad, kimarad. Hiszem, hogy a minőségi szolgáltatást nyújtó vállalkozások minden válságot kibírnak, és ez az időszak a „kóklerek” tisztulását is magával hozza.

Hogyan lehetséges a brandépítés arculati és belsőépítészeti eszközökkel?

– Le kell szögeznem a legelején, hogy a brandépítés egy komplex, mély elemzéssel kezdődő stratégiai folyamat, ami a konkurencia elemzéstől kezdve a saját hitvallás, értékek megfogalmazását, üzleti célok meghatározását is magában foglalja. A teljes üzleti- és kommunikációs stratégiának egy része a vizuális arculattervezés és a belsőépítészet. Nem állítom azt, hogy nincs szükség marketing, PR és kommunikációs szakértőkre, üzletfejlesztési szakemberekre, sőt, pont arról van szó, hogy ez nagy összefogás, egy együttműködés a kreatív ipar különböző ágát képviselő szakemberek és cégek között.

Egy jól átgondolt, a célcsoportra irányzott, a cég vízióját közvetítő, jól felépített üzenettel lehet helyesen irányított bevezetési marketing-PR-kommunikációs hadjáratot indítani. Aminek szerves része – a „2D vizuális pillére” – kell, hogy legyen az arculat, és „3D pillére” a belsőépítészet. Mert a helyesen kitalált céglogó, kis – és nagyarculati anyag, brandbook, névjegykártya, weboldal, social tartalmak, és még sorolhatnám, mivel találkozunk az online térben – vizuálisan is megjelennek a 3D környezetben. Az e-mail aláírásban és névjegykártyán szereplő céglogó világító szövegdobozként jelenhet meg a recepciós asztal mögött, a tárgyi környezetben, modulszőnyegre nyomtatva, egyedi falmatricára nyomtatva, és még folytathatnám a sort, hogyan lehet a szolgáltatásokat a belső környezetbe integrálni.

És mikor van lehetőség ezt átgondolni? Mert mindannyian tapasztaljuk, hogy a mindennapos, sokszor "favágás és tűzoltás” nem kedvez a kreatív gondolatoknak. Kis személyes megjegyzés, de nagyon érdekes, mivel hónapok óta leterhelt az agyam és figyelmem nap közben határidős munkavégzéssel, ezért este, miután elengedem a munkát, jönnek a cégfejlesztő gondolatok, vagy jellemzően hajnal fél kettő és négy óra között, amit azonnal fel is jegyzek a telefonomba. Vagy, ha nem akarunk álmatlan éjszakákat vagy cégfejlesztéssel töltött hétvégéket, megbízunk ezzel mást, aki a munkaidejében ezzel tud hatékonyan foglalkozni.

Mennyire kreatívak az itthoni vállalkozások? Branderősítésben mi az, amiben jók, és mi az, amiben a legnagyobb segítségre szorulnak?

– A magyar nép az egyik legkreatívabb és legtalpraesettebb, ahogy számos példa mutatja, az országunkat elhagyó, majd külföldön világhírt szerző magyarok tekintetében is. Lehet logót terveztetni grafikussal (általában sajnos csak eddig a pontig jutnak el a vállalkozások), arculattervező céggel, big picturben gondolkodva kommunikációs ügynökséggel, és lehet „sufni tuning” módszerrel, otthon, egyedül. Nem mondom, hogy gond lenne utóbbival, mert van, akinek örömet okoz saját kezűleg fejleszteni az arculatát és kommunikációját, mert így lesz büszke a végtermékre. Ma már vannak ingyenes, online elérhető képszerkesztő programok, amik ezt támogatják is. Ha ez örömmel és elégedettséggel tölti el az embert, csinálja csak. A szenvedéllyel végzett munkának előbb-utóbb meg lesz a gyümölcse.

A másik eset, hogy nem akar marketingre költeni, mert az ablakon kidobott pénznek látja, aminek nem látni azonnal megtérülő hasznát. Mert a brandépítés egy folyamat. Ne várjuk, hogy az első Instagram poszt vagy hirdetés után tele lesz megbízásokkal az e-mail fiókunk. Először bizalmat kell építeni, hogy minket válasszanak, és ne az olcsóbb konkurenciát. Így akár magasabb árat is kérhet el az ember a termékéért. Természetesen, csak ha mögötte van a minőségi termék és/vagy szolgáltatás.

Aki türelmetlen és hamarabb akar eredményeket látni, valamint nem sajnálja rá a pénzt, mert tudja, hogy ez egy busásan megtérülő befektetés, annak jobb, ha profikra bízza a munkát. Megjegyzem, belsőépítészeti praxisomban is tapasztalom, hogy sokszor, ha az ember magának tervez például konyhát: lesznek benne hibás elemek, nem helyes főzési- és előkészítési sorrendben kerülnek egymás mellé a szekrények a beépített eszközökkel, így azt újra kell gyártani az asztalossal, azaz pluszköltséget okozott magának. De égetik sokan a pénzt a marketing hirdetésekre is, rossz üzenettel, rossz célzással. Épp ezért én azt javaslom, keressenek fel elismert szakértőket, akik tudásukkal, tapasztalatukkal és szakértelmükkel már elég sok céget felvirágoztattak ahhoz, hogy a következő se okozzon problémát, és sikerrel záruljon a végeredmény. Egy felelős vezetőnek éreznie kell és tudnia kell, milyen színvonalat akar képviselnie a cége, és ennek megfelelően kell befektetni ahhoz, hogy kifizetődő eredményeket érjen el. 

Valószínűleg egy induló brandet a legszebb feladat az első sikerekhez segíteni. Van pénzük az új vállalkozásoknak ebbe fektetni?

– Előítélet alapján, sokan gondolhatják azt, hogy egy még nem prosperáló cég milyen tőkét fektetne brandépítésbe vagy bármilyen fejlesztésbe. De a tapasztalat azt mutatja, hogy vannak azok az álmok és célok, amikért hajlandóak áldozni a kezdetekkor. Nem mondom, hogy olyan szélsőségesen kell eljárni, mint ahogy azt egy világhírű sörgyártó üzem tulajdonosa is tette (annyira hitt a sör receptjében, hogy mindent feltett egy lapra, azaz eladta mindenét, vásárolt egy sörfőzdét, és azt sikerre vitte), sőt, az is lehet, hogy nem ez az ember első vállalkozása, hanem rendelkezik már egy bizonyos befektetési alappal, amelyet egy új vállalkozásba kíván fektetni. Volt erre tapasztalat a belsőépítészeti praxisom során, de arra is, hogy egy pályázatot nyert el a tulajdonos, és így alapított egy céget és hozta létre a hozzá szükséges ipari egységeket. Vagy a cég megalapít egy leányvállalatot, például úgy termék és/vagy szolgáltatás bevezetése okán. Vagy egy esernyőmárka vezet be egy újabb márkát a piacon. És folytathatnám a sort, azaz úgy gondolom, a lehetőségek tárháza végtelen.

Természetesen nem csak új márkáknak lehet brandet építeni, ne feledkezzünk meg azokról a vállalkozásokról sem, amelyek felmérték a Covid alatt, hogy a cégük nem elég nyereséges, és több profitot szeretnének termelni. Ők most talán felismerték, hogy tudatos márkaépítésbe kell kezdeni azért, hogy rentábilisak legyenek és ne legyen gond 2 havi megállás, hanem legyen fél – egy – több év tartalék és nyereség a zsebükben. Egy régi márka frissítését nevezzük rebranding tevékenységnek.

A brandépítésnek melyek a legfontosabb állomásai, mennyi időt vesz igénybe a piacra berobbanni és ott is maradni?

– A cél az, hogy ki kell tűnni, valamiben korszalkató újdonságot kell a piacra dobni, vagy a már meglévő szegmensben kell új szolgáltatást bevezetni, esetleg egy telített piacon valami extrával kitűnni.

Korábban felsoroltam a brandépítés elemeit, a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy cég másfél-két éves időszakában derül ki, hogy életképes-e, és fenn tudja-e tartani magát rentábilisan vagy sem. Sokan itt adják fel és nem teszik meg a további lépéseket a cég életben tartása érdekében, hacsak nem egyértelműen prosperáló a cég.

Felelőtlenség lenne azt ígérni, hogy: „Fordulj hozzánk, és mi fél év alatt felvirágoztatjuk a céged!” Nem. Aki ilyet ígér, hazudik. Egyrészt, ez egy hosszú, komplex, összetett folyamat. Másrészt. Nem lehet tudni, most direkt túlzok, hogy jön-e újabb világválság, ami elsöpör mindent és újraírja a gazdasági helyzetet. Illetve. Tisztázni kell magunkban: neked mit jelent a siker? Nekem mit jelent a siker? Mindenkinek mást jelent a siker. Mi a cél, mit akarunk elérni? Több megrendelést? Több ügyfelet? Visszajáró vásárlókat? Nagyobb ismertséget? A vállalkozással szembeni bizalmat? Hűséges kollégákat? Mindezeket együtt? Először is el kell dönteni, mi a cél, és arra felépíteni egy stratégiát.

Normál körülmények között, tudok mutatni egy példát arra, hogyan is működik ez a gyakorlatban, egy általam belsőépítészetileg tervezett brand, a Roar példáján keresztül szemléltetve. Jöjjenek a tények.

A márka fiatal kreatívok bevonásával, ügynökségi segítséggel készült. Az ötletelés és a közös munka 2016 decemberében kezdődött, a cég pedig 2017 tavaszán alakult.

Mi 2017. áprilisában léptünk kapcsolatba egymással, kezdtük el a belsőépítészeti megbeszéléseket. Ezt megelőzően, több hónapos intenzív folyamatban az ügyfél a marketing ügynökséggel már megalkotott egy komplex, mindenre kiterjedő stratégiát, amit tovább fűztünk a belső terekre úgy, hogy az tükrözze a cég hitvallását, jelen esetben: „Dolgozz szabadon, a világ a tiéd!” 2017. szeptembertől zajlott a kivitelezés, október végén adtuk át az irodát.

Az intenzív és hiteles social media jelenlétnek köszönhetően a formabontó márka egyre több fiatalt vonzott és egyre többen csatlakoztak a Roar csapatához. 2017 májusában startolt a Roar, és még egy éve sem alakult meg, a munkáltatói márkaépítés stratégiáját a szakmai zsűri két díjjal is jutalmazta az Employer Branding Awardon 2018 márciusában. Elhozták az arany minősítést KKV kategóriában, valamint a kategóriák feletti díjat, a Példaértékű Munkáltatói Márkaépítés Díját is.

Ez a dátum azért fontos, mert nekünk most a példához egy jó adat. Kb. másfél éve történt ehhez képest a stratégiaalkotás kezdete. Egy évvel később a Roar munkáltatói márkaépítését és kommunikációját ítélte a szakmai zsűri Az Év HR Megoldásának a 2018-as HR KOMM Awardon. Ezeket a díjakat további 6 díj követte employer branding kategóriában az eltelt időszak alatt. 2018 márciusában az előző évi indulást követően már 62-en dolgoztak a cégnél, a mai legfrisseb adatok szerint most 144 fő.

Ettől mérhető sikeresnek egy márka?  A nyereségessége okán? Vagy ha fenn tudja tartani magát? 2020. májusában már a harmadik születésnapját ünnepli a cég, és a koronavírus miatt kialakult helyzet sem állította meg üzleti sikerességüket, teljesítményüket.

Már nemcsak budapesti, hanem 6 vidéki kirendeltségük is van. Azóta is egyre többen csatlakoznak hozzájuk roarerként (fiatal vállalkozó partner), az új belépőket pedig tréningekkel és mentor programmal segítik, hogy minél hamarabb a szakma csúcsán lehessenek. Nem elég berobbanni a piacra, ott is kell maradni! Jó példa erre a Roar.

A Generali megbízásából végzett kutatásból kiderült, hogy az üzletkötői hivatás nem igazán vonzó az Y és Z generációs fiatalok számára. Trendi alapokra akarták helyezni a biztosítási tanácsadói munkát, erre pedig a legmerészebb megoldást választották, egy új vállalatot, egy új kultúrát és egy lázadó márkát hoztak létre. Így született meg 2017-ben a Roar, amely a Generali legfiatalabb leányvállalata, és ami messze több mint egy munkáltatói márka.

Ehhez kellett nekik egy, a stratégiai célokat támogató irodai környezetet létrehozni, ahol hitvallásuknak megfelelően öröm a munka, és szabadnak érezhetik magukat. Tágas terek, poligon oroszlán matricák a falon, izgalmas modulszőnyeg, kávéházi bútorok, rikító neon fények – minden van abban a nyitott irodában, ami nem átlagos! – és a márkához hű megjelenéssel (is) sikerre vezeti és nyereségessé teszi a céget. 

Az a hitvallásod, hogy „Az új brandek felvirágoztatása a mi sikerünk”. Milyen eredménnyel lennél elégedett egy év múlva?

– Aki ismer, tudja, hogy én kevéssel is beérem… Ha a jelenleg bevezetés alatt álló Bimbó5 Oktató Központ és Coworking Center olyan kihasználtsággal fog üzemelni, hogy hétről hétre igényesebbnél igényesebb előadásokat tartanak és rendezvényeket szerveznek benne budai célközönsége részére, valamint teljes kihasználtsággal fog üzemelni digitális nomádok, tréningek, coaching tanfolyamok részére, és ezzel Balláné Imolának nemcsak pénzügyileg megtérülő, sőt, nyereséges lesz a magas minőségű anyagokba és kialakítási formákba történő invesztálása, illetve lelkesen tartja őt évekig a brand építése, minimum annyira, mint engem a közös munka vele, akkor hálás leszek. Ez a projekt azért különleges számomra, mert nemcsak a belsőépítészeti tervezés, hanem az arculattervezés megálmodása is a nevemhez fűződik, grafikus csapattal együttműködve. Hálás vagyok Imolának azért, hogy bizalmat szavazott nekem, és üzletfejlesztés, marketing és egyéb területekről is elfogadja a tanácsom. Mert bár utóbbiak nem szakterületeim, de a saját, 2020-ban 5 éves cégem fejlesztése csak hozzám kötődik. Illetve az ember beszélget más vállalkozókkal, tanul, fejleszti magát, nem csak a saját szakterületén. Csak így lehet haladni, fejlődni, egy lépéssel mások előtt járni.

Illetve, ha a jelenleg tervezés alatt álló vidéki hotelnek sikerül olyan különleges miliőt kialakítani, hogy mindenki a hírére járjon, és a helyi vendégéjszakák száma az adott szállodában lesz a legmagasabb a városban, akkor szintén elégedett leszek. Itt szintén túlmutat a belsőépítészeten a munkásságom, túl vagyunk már komoly stratégiai megbeszéléseken a befektetőkkel. De amíg mindkettő nincs így, addig van min dolgoznom…

Varga Dóra junior tervezővel ketten dolgoztok, elég lesz a feladatokhoz ez a mini csapat?

– Adná magát a közhely, hogy „Kicsi a bors, de erős!” és „Mar, mint a wasabi”… De igyekszem másképp megfogalmazni. Hiszem azt, hogy a leghatékonyabb társulási forma az, ha sok egyéni vállalkozó vagy vállalkozások vezetője összefog, és a saját belső lelkesedéstől fűtve, közösen, energiájukat egy irányba terelve hoznak létre valami náluk sokkal nagyobbat. Mindenki a maga szakterületéről adja hozzá tudása maximumát. Azaz, grafikus tervező, márkaépítő, marketing ügynökség, grafikus kivitelező, generál kivitelező, belsőépítész, és egyéb szakterületek – mindezek együttműködésével jöhetnek létre sikeres brandek. Mit sem ér egyik a másik nélkül, egymást karöltve, mindenki a saját feladatára és szakterületére fókuszálva, és abban maximumot nyújtva lehet egy kezdő vagy fejlődni vágyó vállalkozást sikerre vinni. Azaz cégünk bár kettő főből áll, de így működünk együtt a felsorolt stratégiai partnerekkel. És szeretnék ezen dolgozni akár több fővel is, saját csapatomon belül.

Várjuk azon cégek jelentkezését, amelyeknek szakmai támogatást nyújthatunk, üzletük fejlesztésében Covid idején és azután, amikor készen áll az ötlet arra, hogy formát öltsön egy márkában és végre bevételt termeljen, az álmodozás és ötletgyűjtés helyett.

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 10., 11:53
Elindult a megújult Széchenyi Kártya MAX program, a konkrét hitelkérelmek benyújtására is megnyílt a lehetőség. A hiteleket a köztartozásmentes, legalább egy teljes lezárt éves működési múlttal rendelkező kis- és középvállalkozások igényelhetik – hívja fel a figyelmet az RSM Hungary.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS