Pintér Antal: Hiszek a felhatalmazás és az elismerés erejében

Pintér Antal szívesen foglalkozna jövőkutatással, mert úgy gondolja, hogy nagyon izgalmas fordulópontok és elágazások előtt áll az emberiség. Természetesen a Flinkit! szintén izgalmas feladat: nem akármilyen siker, hogy a Microsoft és az Uber is felfedezte magának a szoftvert a játékos csapatépítésre. Ha arra is kíváncsi, hogy Antal kitől tanulta a legtöbbet, olvassa el az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 293. interjúját!

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Több izgalmas „csúcspont” volt már az életemben, akár a sportban, akár az üzleti életben. Ami igazán izgat, az az alkotási fázis, amikor egy új vállalkozást indíthatok el, egy ötlet megvalósulását látom. Szerencsém volt, hogy eddig több ilyenben is részem lehetett. Bízom benne, hogy legalább egy csúcs a Flinkit!-tel még előttünk van –, én legalább is látom magam előtt –, és az út még felfelé vezet.

– Milyen távra tervez?

– Hosszú távra, de az utóbbi évek arra tanítottak, hogy a rövid távú terveket nagyon rugalmasan kezeljük.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nincs ilyen.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Legelső főnökömtől, aki az első „igazi” munkahelyemen, egy akkor induló nagy multinál szinte fiaként kezelt, és nagyon megbízott bennem. Bár a vezetői stílusunk más, ma is nagyon tisztelem őt.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Hiszek a felhatalmazás és az elismerés erejében. Képessé kell tenni a munkatársakat az önálló feladatmegoldásra, és elismerni a sikereiket.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Ha újrakezdhetném, jövőkutatással foglalkoznék. Úgy gondolom, nagyon izgalmas fordulópontok és elágazások előtt állunk az emberiség jövője tekintetében.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Személyes kapcsolatok és ajánlások révén. Az elvárt és elvállalt feladatokon túl igyekszünk többet nyújtani, hogy a partner tökéletesen elégedett legyen.

– Mire sajnálja az idejét?

– Ismétlődő és rutin feladatokra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Nem teljesített elvárásokkal és határidőkkel. Ezt nem tudom elfogadni, noha azt tapasztalom, ma egyre gyakoribb, hogy a vállalásokat utólag „rugalmasan” kezeli az egyik fél.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Hátrányos helyzetű gyerekeknek segítünk, minden lehetséges módon.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Élményekre.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Magas hegyek vagy a Balaton látványa – és persze a mozgás, a sport.