Osvárt Judit: Folyamatosan kutatom az új tehetségeket

Osvárt Judit: Folyamatosan kutatom az új tehetségeket
Szerdahelyi Csaba  |  2021. 09. 29., 13:45

Egy bizonyos szintű bizalmi viszonyban, amilyen a munka is, elengedhetetlen, hogy meglegyen a résztvevők közötti kémia, és ezt csak személyesen lehet tesztelni – mondta az Üzletemnek Osvárt Judit, a Budapest Design Week projektvezető-kurátora.

Osvárt Judit Budapesten született, olasz bölcsész szakon szerzett diplomát. Újságíróként majd szerkesztőként kezdett dolgozni, 2006-ban pedig az ELLE Dekor magazin alapító főszerkesztője volt. 2013 óta a Budapest Design Week projektvezetője és kurátora (az idei BDW-t október 8. és 17. között rendezik meg), a Magyar Formatervezési Tanács tagja. Feladatai mellett saját családi vállalkozásuk, a David Barath Design tevékenységében is aktív. Ha érdekli, hogy Judit milyen önkéntes munkát vállalna, a választ megtalálja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 325. interjújában.

Mit tart karrierje csúcsának?

– Két dolgot: az egyik, hogy Magyarország legrangosabb designeseménye, a Budapest Design Week kurátora lehetek, és immár 8 éve betölthetem ezt a posztot. A másik, hogy 2006-ban alapító főszerkesztője lehettem az ELLE Dekor magazinnak, ami jelenleg is a világ legnépszerűbb lakberendezési magazinja és ami 2021-ben újra megjelenik Magyarországon – ezúttal is az én főszerkesztésemmel.

Milyen távra tervez?

– Általában 2-3 hónapra tervezek. A világjárvány előtt lehetett látni a 3-6 hónapos időtávot, de az elmúlt időszakban minden annyira bizonytalanná vált, hogy ez az időszak a felére, harmadára rövidült.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Mindig érdekelnek az új kihívások. Szeretnék nemzetközi kiállításokat szervezni, kiegészítő programokkal, kiadványokkal együtt. Szeretném tovább folytatni a designerek és a nagyközönség közötti hidak építését, különböző platformokon.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Rengeteget tanultam első főnökömtől: Horvát Éva fotóművésztől, aki akkoriban egy fotó- és reklámügynökség tulajdonosa és a Tér és Rend folyóirat művészeti vezetője volt. Szinte mindent tőle tanultam, amit ma képekről és kép-szöveg viszonyáról tudok. Szintén sokat köszönhetek a partneremnek, Baráth Dávidnak, akinél tehetségesebb, alaposabb, átgondoltabb, képző- és iparművészet területén tájékozottabb és elmélyültebb embert nem ismerek.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Igyekszem nekik sok szabadságot, önállóságot és kreatív feladatokat biztosítani, olyanokat, amiket örömmel végeznek – ezáltal tulajdonképpen saját magukat motiválják a feladat pontos és mielőbbi elvégzésében.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen lennék író vagy forgatókönyvíró – úgy gondolom, hogy ennek a szakmának is megvannak a titkai, bevált fogásai, és nagyon érdekel, hogy hol van a szabályok betartása és az egyéni hang között az a határ, amitől egy alkotás egyedi lesz.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Igyekszem minél több olyan eseményen részt venni, ahol ápolhatom és építhetem a kapcsolataimat, de nagyon aktív vagyok a social mediában is, elsősorban az Instagramon, hiszen az én területem erősen vizuális jellegű. Folyamatosan kutatom az új tehetségeket, ápolom a kapcsolataimat, egy-egy sikerhez gratulálok, és így tovább.

Mire sajnálja az idejét?

– Az olyan találkozókra, amelyeket egy emailváltással vagy telefonon is el lehetett volna intézni, és amelyért ráadásul még utaztam is. Sok találkozót csak személyesen lehet lebonyolítani, mert úgy hatékonyabb, és mert egy bizonyos szintű bizalmi viszonyban, amilyen a munka is, elengedhetetlen, hogy meglegyen a résztvevők közötti kémia – és ezt csak személyesen lehet tesztelni. De az értelmetlen meetingek nagyon untatnak.

Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki késik a megbeszélt találkozóról. Azt gondolom, Budapesten 5-10 perc késés teljesen elfogadott és általános jelenség, ebbe a hibába gyakran én is beleesem, de 20-30 percet késni egy megbeszélésről szerintem óriási illetlenség.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Gyerekek tanításához kapcsolódót, például segíteni nekik az olvasástanulásban, az olvasás vagy a művészet, az alkotás megszerettetésében. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet elég korán kezdeni, és hogy aki olvas és alkot, az teljesebb ember.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Könyvekre, utazásra és élményekre, például egy jó éttermi vacsorára vagy más programra. És ajándékra sem sajnálom, ha tudom, hogy ezzel nagy örömet szerzek valakinek.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Egy jó nagy séta a kutyánkkal hármasban, természetben, felhők, fák és illatok jelenlétében, utána pedig egy finom ebéd valahol.

(Fotó: Zsolyomi Norbert)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS