Osvárt Judit: Folyamatosan kutatom az új tehetségeket

Osvárt Judit Budapesten született, olasz bölcsész szakon szerzett diplomát. Újságíróként majd szerkesztőként kezdett dolgozni, 2006-ban pedig az ELLE Dekor magazin alapító főszerkesztője volt. 2013 óta a Budapest Design Week projektvezetője és kurátora (az idei BDW-t október 8. és 17. között rendezik meg), a Magyar Formatervezési Tanács tagja. Feladatai mellett saját családi vállalkozásuk, a David Barath Design tevékenységében is aktív. Ha érdekli, hogy Judit milyen önkéntes munkát vállalna, a választ megtalálja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 325. interjújában.

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Két dolgot: az egyik, hogy Magyarország legrangosabb designeseménye, a Budapest Design Week kurátora lehetek, és immár 8 éve betölthetem ezt a posztot. A másik, hogy 2006-ban alapító főszerkesztője lehettem az ELLE Dekor magazinnak, ami jelenleg is a világ legnépszerűbb lakberendezési magazinja és ami 2021-ben újra megjelenik Magyarországon – ezúttal is az én főszerkesztésemmel.

– Milyen távra tervez?

– Általában 2-3 hónapra tervezek. A világjárvány előtt lehetett látni a 3-6 hónapos időtávot, de az elmúlt időszakban minden annyira bizonytalanná vált, hogy ez az időszak a felére, harmadára rövidült.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Mindig érdekelnek az új kihívások. Szeretnék nemzetközi kiállításokat szervezni, kiegészítő programokkal, kiadványokkal együtt. Szeretném tovább folytatni a designerek és a nagyközönség közötti hidak építését, különböző platformokon.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Rengeteget tanultam első főnökömtől: Horvát Éva fotóművésztől, aki akkoriban egy fotó- és reklámügynökség tulajdonosa és a Tér és Rend folyóirat művészeti vezetője volt. Szinte mindent tőle tanultam, amit ma képekről és kép-szöveg viszonyáról tudok. Szintén sokat köszönhetek a partneremnek, Baráth Dávidnak, akinél tehetségesebb, alaposabb, átgondoltabb, képző- és iparművészet területén tájékozottabb és elmélyültebb embert nem ismerek.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Igyekszem nekik sok szabadságot, önállóságot és kreatív feladatokat biztosítani, olyanokat, amiket örömmel végeznek – ezáltal tulajdonképpen saját magukat motiválják a feladat pontos és mielőbbi elvégzésében.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen lennék író vagy forgatókönyvíró – úgy gondolom, hogy ennek a szakmának is megvannak a titkai, bevált fogásai, és nagyon érdekel, hogy hol van a szabályok betartása és az egyéni hang között az a határ, amitől egy alkotás egyedi lesz.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Igyekszem minél több olyan eseményen részt venni, ahol ápolhatom és építhetem a kapcsolataimat, de nagyon aktív vagyok a social mediában is, elsősorban az Instagramon, hiszen az én területem erősen vizuális jellegű. Folyamatosan kutatom az új tehetségeket, ápolom a kapcsolataimat, egy-egy sikerhez gratulálok, és így tovább.

– Mire sajnálja az idejét?

– Az olyan találkozókra, amelyeket egy emailváltással vagy telefonon is el lehetett volna intézni, és amelyért ráadásul még utaztam is. Sok találkozót csak személyesen lehet lebonyolítani, mert úgy hatékonyabb, és mert egy bizonyos szintű bizalmi viszonyban, amilyen a munka is, elengedhetetlen, hogy meglegyen a résztvevők közötti kémia – és ezt csak személyesen lehet tesztelni. De az értelmetlen meetingek nagyon untatnak.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki késik a megbeszélt találkozóról. Azt gondolom, Budapesten 5-10 perc késés teljesen elfogadott és általános jelenség, ebbe a hibába gyakran én is beleesem, de 20-30 percet késni egy megbeszélésről szerintem óriási illetlenség.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Gyerekek tanításához kapcsolódót, például segíteni nekik az olvasástanulásban, az olvasás vagy a művészet, az alkotás megszerettetésében. Azt gondolom, hogy ezt nem lehet elég korán kezdeni, és hogy aki olvas és alkot, az teljesebb ember.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Könyvekre, utazásra és élményekre, például egy jó éttermi vacsorára vagy más programra. És ajándékra sem sajnálom, ha tudom, hogy ezzel nagy örömet szerzek valakinek.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Egy jó nagy séta a kutyánkkal hármasban, természetben, felhők, fák és illatok jelenlétében, utána pedig egy finom ebéd valahol.

(Fotó: Zsolyomi Norbert)