Oltvai Márton: Folyamatosan alakítanunk kell a jövővel kapcsolatos terveket

Oltvai Márton: Folyamatosan alakítanunk kell a jövővel kapcsolatos terveket
Szerdahelyi Csaba  |  2022. 02. 25., 09:02

Karrierem jelentős részét szervezetfejlesztéssel, -átalakítással, folyamatfejlesztéssel és változásmenedzsmenttel töltöttem. Ezek a területek rendelkeznek azzal a változatossággal, szakterülettől függetlenül, amelyek érdekelnek – mondta az Üzletemnek Oltvai Márton, a Schneider Electric regionális beszerzési központjának beszerzési igazgatója.

Oltvai Márton 2005-ben diplomázott a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen vállalati közgazdaságtan szakirányon, ezt megelőzően pedig villamosmérnöki diplomát szerzett a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán. Már a felsőfokú tanulmányai alatt munkát vállalt: 1998-tól 2004-ig az Alstomnál töltött be különböző mérnöki pozíciókat, majd 3 évig az AREVA Hungária Kft. Exportértékesítési, majd a Minőségügyi és fenntarthatósági fejlesztési menedzsere. 2007-től 2017-ig a Schneider Electric Energy Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, a 18 fős budapesti értékesítési iroda és két gyártóüzem (Kunszentmiklós, Kecskemét) teljes körű vezetője. 2019 óta a Schneider Electric Budapesten működő regionális beszerzési központjának beszerzési igazgatója. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 386. interjúja!

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Számos érdekes feladatban volt részem az elmúlt években mind informatikai rendszerekkel kapcsolatos projekt menedzsment terén, nagy-, és középfeszültégű alállomások üzembe helyezésénél, valamint export értékesítési munkám során egyaránt. Ezek együttesen nagyon sok tapasztalattal vérteztek fel és alkalmassá tettek arra, hogy egy meglévő gyár teljes átalakításáért és annak új, 3200 négyzetméteres gyáregységgel való bővítéséért legyek felelős. Ez a munka volt eddigi karrierem legkomplexebb és egyben legizgalmasabb kihívása, amelynek során az új technológiák bevezetése mellett egy gyökeresen új szemléletmódot is meg kellett honosítanunk mind a gyártás, mind a gyártástervezés során, mindezt egy új vállalatirányítási rendszer implementálásával megkoronázva.

Milyen távra tervez?

– Ez különösen érdekes kérdés. A világ működése sztochasztikusabb, mint valaha. Ennek megfelelően kell a tervezés folyamatát is alakítani. Azt gondolom, hogy a vízió és az abból alkotott stratégia még mindig nagyon fontos mérföldkő az elképzelt jövő szemléltetésére, azonban a folyamatos változás következtében sokkal jobban igaz a Darwinnak tulajdonított kinyilatkoztatás, amely szerint nem a legerősebb vagy legnagyobb marad fent, hanem az, amely a legjobban képes alkalmazkodni. Ennek megfelelően folyamatosan alakítanunk kell a jövővel kapcsolatos terveket. Vállalati szinten az AGILE metódus adja erre az egyik lehetséges választ, mely esszenciája a folyamatos fejlesztés és piacra bocsátás, a megfelelő fedezet elérése mellett. Személyes szinten is nyilván fontos a terveink folyamatos újragondolása, alakítása, azonban számomra sokkal fontosabb a folyamatos tanulás és az ismereteink bővítése, melyek lehetővé teszik az alkalmazkodást az új helyzetekhez.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Karrierem jelentős részét szervezetfejlesztéssel, -átalakítással, folyamatfejlesztéssel és változásmenedzsmenttel töltöttem. Ezek a területek rendelkeznek azzal a változatossággal, szakterülettől függetlenül, amelyek érdekelnek. Így a jövőmet is elsősorban olyan feladatok megoldásában látom, amelyek valami újat és érdekeset nyújtanak számomra.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Mint említettem a folyamatos tanulás nagyon fontos az élet minden területén. Az elmúlt években számos vállalati kultúrát és ezekhez kapcsolódóan nagy tapasztalatú, kiváló szakmai ismeretekkel rendelkező, és mindemellett jó embereket volt módom megismerni, akiktől sokat tanultam és akik folyamatosan támogattak utam során.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Ha egy új szervezetbe kerülök, vagy új szervezetet építek, van egy úgynevezett „User’s guide”-om, amelyet első találkozásunkkor mindenkivel megosztok. Ez az első szint a motiváció megalapozásában: tiszta játékszabályok. Az egyik alapvetés, hogy nem mikromenedzselek, valamint jelentős szabadságot adok a    munkaidő és a munkavégzés lokációja szempontjából mind magyarországi, mind külföldi kollégáimnak egészen addig, ameddig az eredmények a tervek szerint jönnek. Nagyon fontosnak tartom továbbá, hogy amikor egy kollégával beszélek, figyeljek arra, amit mond, és a véleményét, ötletét figyelembe vegyem döntéseimnél– tehát érezze, hogy a szava, ötletei sokat számítanak. A harmadik pont a „Biztonságos környezet” a következő aspektusokban:

Minden gondolatot megoszthatnak és a legrosszabb, ami bekövetkezhet, hogy – nyilván megfelelő érvekkel alátámasztva- az ötletet vagy a javaslatot nem valósítjuk meg.

Lehet kísérletezni, új módszereket, utakat kipróbálni, hibázni, azonban minden esetben a megfelelő következtetést le kell vonni, és törekedni, hogy még egyszer ne következzen be.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Gyakorlatilag minden terület érdekel, de ami a legjobban foglalkoztat mostanában, az a jövőkutatás. Ez olyan szakterület, amely a világ folyamatainak komplexitásából, attól eltávolodva, a múlt történéseit is figyelembevéve igyekszik a jövő irányait, trendjeit előre jelezni. Ezen belül is a jövő energiaellátó és -elosztó rendszerei, azok gazdasági modellje érdekel leginkább.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Arra, hogy milyen rendezvényeken, eseményeken, vagy akár a hétköznapokban milyen formában, arra most nem térnék ki, ez azt gondolom, mindenki számára más és más. Azonban a legfontosabb a kapcsolatok kiépítésénél, hogy megtaláljuk a kapcsolódási pontokat, az együttműködési lehetőségeket, ami akkor lehetséges, ha figyelmesen meghallgatjuk egymást és fenntartjuk az információcserét legalább a következtetésig. Ezután pedig igény és/vagy érdek szerint történik az újrakapcsolódás.

Mire sajnálja az idejét?

– Elsősorban olyan tevékenységekre, amelyek repetitívek, nem adnak új tudást, információt, felüdülést vagy sikerélményt. Eklatáns példa az a megbeszélés, amelynek keretei nem világosak és a végén nincs konklúzió.

Mivel lehet felbosszantani?

– Rosszindulat, rövidlátás, értelmetlen bürokrácia.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindenképpen olyat, amely a közösség javát szolgálja. Ilyen lehet például a környezetvédelem, melynek kapcsán egy egyesületnek is elnöke vagyok.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Talán a hátteremből fakad, hogy szeretek barkácsolni, így nagyon sokféle szerszám található meg a garázsomban a villáskulcstól kezdve a míg-MAG és TIG hegesztőgépen keresztül az esztergáig, ezekre egyáltalán nem sajnálom a pénzt. A másik terület az utazás.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A legjobb kikapcsolódás, amikor barátaimmal találkozhatok, olvashatok vagy barkácsolhatok. Vezetés közben szívesen hallgatok mostanában podcastokat, de jó kikapcsolódás számomra a sport is, ezen belül a futás, a könnyűbúvárkodás, a síelés és a vitorlázás a kedvencem.

(Fotó: Schneider Electric)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 03. 05., 13:10
Cégcsoportunk már 35 éve van a HR piacon, ahol sokoldalú szolgáltatóként igyekszünk helytállni. Szeretném, ha legalább még ennyi ideig sikeresen tudna működni a cég – mondta az Üzletem.hu-nak Ifj. Vida Péter, a Viapan Group Managing Directora.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.
2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS