Nikl Ferenc: Én vagyok saját magam legnagyobb versenytársa

Nikl Ferenc tiszteletben tartja a határidőket és szeret csapatban dolgozni, teamet építeni. Megtanulta, hogy az ügyfélszerzésnél már „csak” az ügyfél megtartása a fontosabb, s ezt most már ő tanítja a kollégáinak. Régóta imádja a focit, el tudná magát képzelni egy klub játékos-megfigyelőjeként. Minden másról az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 173. interjújában olvashat.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A jelenlegi pozíciómat. Szerencsésnek mondhatom magam, mert szeretem, amit csinálok, folyamatosan tudok fejlődni, amihez maximális támogatást kapok mind a cég, mind pedig a kollégáim részéről. Eddig mindegyik korábbi munkahelyemből, úgy érzem, kihoztam a maximumot, de az évek azt mutatják, mindig van még feljebb, éppen ezért úgy érzem, az igazi csúcs még nem érkezett el számomra.

– Milyen távra tervez?

– Mindig hosszútávra tervezek, legyen szó munkáról vagy magánéletről. Azt vallom, hogy nem elég egy célt elérni, akkor mondhatjuk azt, hogy sikeresek voltunk, ha azt hosszútávon meg is tudjuk tartani.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Bakancslistám nincs, viszont mindig kitűzök saját magam elé célokat, és addig nem nyugszom, amíg azokat el nem érem. Én vagyok saját magam legnagyobb versenytársa, ami folyamatos bizonyítási vágyra ösztönöz.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Minden munkahelyemen figyeltem a nálam magasabb pozícióban lévőket, úgy érzem, ők mind formáltak rajtam egy keveset. Az első főnökömtől például hamar megtanultam tisztelni a határidőket, egy másiktól pedig azt, hogy eredményeket csak igazi csapatjátékosokkal lehet elérni. Ez a Jean Monnet idézet akár a mottóm is lehetne: „Ahol szervezettség van, ott van valódi teljesítmény.” Nagy igazságot látok abban is, ha azt gondolod, hogy te vagy a legokosabb ember a teremben, akkor rossz helyen vagy, tovább kell állnod és újabb tudást magadba szívnod.

– Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Gyakran osztok meg saját, személyes tapasztalatokat a kollégáimmal, hogy abból esetleg ők is tudjanak építkezni. Nem vagyok híve a teljesítményértékeléseknek, sokkal motiválóbbnak tartom azt, ha valakivel szemben az adott pillanatot megragadva tudok kritikát megfogalmazni, legyen ez építő jellegű vagy teljesen pozitív.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Kiskorom óta a labdarúgás szerelmese vagyok. Egy labdarúgó klub gazdasági részlegén el tudnám képzelni magam, de játékos-megfigyelőként is szívesen beutaznám a világot. Mindig is érdekelt és vonzott ez a miliő.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Az ügyfélszerzésnél már csak az ügyfélmegtartás fontosabb. A hosszútávú együttműködés alapja a kölcsönös bizalom, amit a legelső tárgyalás alkalmával szükséges megalapozni. Ahhoz, hogy egy üzlet mindkét fél számára előnyös legyen, tisztázni kell, kinek mik az igényei, azokat milyen minőségben tudjuk kiszolgálni. Fontos, hogy a hátrányokat is megemlítsük, az őszinteséget mindenki nagyra értékeli. Minden a kommunikáción múlik, arra törekszem, hogy a tárgyalás emlékezetes maradjon a feleknek.

– Mire sajnálja az idejét?

– Minden olyan dologra, ami nem építő jellegű. Legyen szó egy megbeszélésről, amit egy pár soros e-mail is kiválthatott volna, de a sorban állás és a dugóban ülés is a lista elején áll.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Csak az nem követ el hibát, aki nem dolgozik – tartja a mondás. Mindenki hibázik időnként, de ha valaki nem vállalja érte a felelősséget, az elég bosszantó tud lenni. A másik, ha valaki ragaszkodik az „eddig jól bevált” módszerekhez, és az innovációt még csak hírből sem ismeri. Szinte minden munkahelyen találkozhatunk ezzel a jelenséggel.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Nagy állatbarátnak és környezetvédőnek tartom magam, így az ezekhez kapcsolódó törekvéseket szívesen támogatom.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Nagyon szeretek főzni, és ehhez a legjobb minőségű vagy akár nem hétköznapi alapanyagokkal dolgozom. Ahogy a kedvenc olívásom mondja: „Olcsóbb van, jobb nincs”.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Nem kérdés: a sport! Rendszeresen kerékpározom a hegyekben, focizom a kollégáimmal, de hetente egyszer asztaliteniszezek is. Utazásaim során is az aktív pihenést részesítem előnyben.