Nem számítanak globális válságra a cégvezetők

2019. 11. 05., 17:45

A világgazdaság további növekedésére számítanak a vállalatvezetők, de hosszabb távon aggasztó jeleket is látnak – állapítja meg a 45 országban több mint 2900 döntéshozó megkérdezésével összeállított EY Tőkebizalmi Felmérés.

A válaszadók szerint a jelenleg kedvező üzleti környezet a cégek felvásárlási kedvét is ösztönzi, a vezetők ráadásul a képzett szakemberek hiányát is elsősorban a feltörekvő cégek akvizíciójával oldanák meg – így új technológiák mellett tehetséges munkatársakat is integrálni tudnak a szervezetbe.

Az elmúlt hónapokban tapasztalt nemzetközi politikai feszültség ellenére a döntéshozók több mint fele (54 százalék) rövid- és középtávon is a világgazdaság bővülésével számol, és valószínűtlennek tartják, hogy a közeljövőben bekövetkezik egy 2008-ashoz hasonló erejű válság. A cégvezetők 46 százaléka ugyanakkor arra készül, hogy legkésőbb 2022-ig visszaesik a gazdasági növekedés.

Különösen a német vállalatvezetők pesszimisták, 80 százalékuk rövidtávon is visszaesést vár. Ez Magyarországra is komoly hatással lehet, hiszen többek között az autóiparban, de a szolgáltató szektorban – az info- és telekommunikációban, a kereskedelemben és az energiaellátásban – is erős a függésünk a német gazdaságtól. A legoptimistábbak az Egyesült Államok cégvezetői, mivel az ország válaszadóinak 78 százaléka nem számít recesszióra.

Technológia és tehetség: a felvásárlások elsődleges célpontjai

A jelenleg még kedvező üzleti környezet ösztönzi a társaságok felvásárlási és összeolvadási (M&A) tevékenységét. Ennek megfelelően a globális vállalatok 52 százaléka tervez akvizíciókat a következő évben. A legvonzóbb befektetési célpont az Egyesült Államok. A Brexittel kapcsolatos bizonytalanság ellenére az Egyesült Királyság áll a második helyen, megelőzve a harmadik Németországot, a negyedik Kínát és az ötödik Kanadát.

„A kereskedelmi és geopolitikai aggodalmak nem gátolják a cégvezetőket akvizíciós terveikben, mert az átalakítás iránti igény erősebb, mint a bizonytalanság miatt érzett kockázat” – emelte ki Vaszari Péter, az EY Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatásokért felelős vezetője. A szakember szerint a munkaerőpiaci helyzet világszerte kihívások elé állítja a cégeket, és ez különösen igaz Magyarországra és azon belül az IT területére, ahol a tehetségek hiánya a vállalatok növekedésének egyik legfőbb gátló tényezője. „A megfelelő technológia és szakértelem megszerzésének hatékony eszköze a feltörekvő cégek felvásárlása.”

A válaszadók kétharmada (63 százalék) tervezi, hogy befektetéseinek legalább negyedét digitalizációs fejlesztésekre fordítja. A vezetők többsége (56 százalék) felvásárlásokon, közös vállalaton vagy külső kockázatitőke-alapokon keresztül fektetne be technológiai újításokba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 03., 15:35
„Ahhoz, hogy zökkenőmentesen beépülhessen a cég működési gyakorlatába az elektronikus számlabefogadás és -kibocsátás, rendszerszinten kell átgondolni a folyamatokat: az elektronikus számla beérkezésétől kezdve a jóváhagyási, könyvelési teendőkön át a szabályos archiválásig” – hangsúlyozza Nyári Zsolt a K-X Consulting ügyvezetője.
2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS