Mózes István: Szeretném, ha a nemzetközi piac ismert és elismert szereplői lennénk

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 06. 10., 10:10

Igyekszem világos és konkrét célokat megfogalmazni kollégáimnak, és hozzá erkölcsi, anyagi motivációt kötni – mondta az Üzletemnek Mózes István, az ügyfélélmény menedzsmenttel foglalkozó ClientFirst Consulting Kft. ügyvezető partnere.

Mózes István a próbavásárlásokkal foglalkozó cégeket tömörítő nemzetközi szervezet igazgatósági tagja, de azért dolgozik, hogy szakmai karrierjének ezt a csúcsát is überelje. Évekig dolgozott nemzetközi hírű japán szakértőkkel, akikkel kölcsönösen sokat tanultak egymástól. István azt mondja, hogy könnyű dolga van, mert remek csapatot irányíthat. Terveiről is olvashatnak most az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 181. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egyetlen csúcsról nem tudok beszámolni, hiszen ez idővel mindig változik. Amikor 2002-ben megalapítottuk a ClientFirst Consulting Kft.-t, úgy éreztem, hogy csúcson vagyok. Egyrészt azért, mert azzal tudok foglalkozni, amit szeretek, ami érdekel, vagyis az ügyfélélmény fejlesztéssel, próbavásárlással, másrészt pedig úgy éreztem, hogy enyém a világ, hiszen saját cégben dolgozhatok. Később, 2008-ban megalapítottuk a Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Díjat, amivel akkor egy újabb régi vágyam vált valóra. 2013-ban beválasztottak az Mystery Shopping Professionals Association (MSPA) Europe/Africa igazgatóságába. Az MSPA a próbavásárlásokkal foglalkozó cégek nemzetközi szakmai szervezete, amelynek világviszonylatban több mint 450 vállalat a tagja. Ezt akkor szakmai pályafutásom csúcsának éreztem. Hiszem, hogy ezzel nincs vége, és újabb csúcsok várnak rám, ami jó érzéssel tölt el, és energiát ad a további terveim megvalósításához.

Milyen távra tervez?

– Mindenképpen hosszú távra, de a terveket igyekszem kisebb, könnyebben megvalósítható feladatokra lebontani. Így a rövid távú terveim megvalósítása mindig közelebb visz a hosszú távú célok eléréséhez.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Szakmai bakancslistámon két jól elkülöníthető tétel szerepel. Egyrészt szeretném, ha a nemzetközi piac ismert és elismert szereplői lennénk. Másrészt, amikor már a cég önjáró lesz, az ügyfélélmény fejlesztés területén szerzett tapasztalatomat szeretném átadni a fiatalabb generációnak.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– A kitartást és a munka becsületét egyértelműen a szüleimtől kaptam. Az egyetem elvégzése után volt szerencsém részt venni egy öt éves japán-magyar termelékenység-fejlesztési programban. Ezalatt nemzetközi hírű japán szakértőkkel dolgoztam együtt, akik a világhírű japán hatékonyság- és termelékenység-fejlesztési, humán erőforrás management módszereiket és szemléletüket adták át nekünk. Sikerült Japánban és Szingapúrban két, egy-egy hónapos Business Management, illetve Advanced Management Consultancy programot is abszolválnom. Ezek a tapasztalatok a teljes későbbi életemet meghatározták.

Mivel motiválja a kollégáit, társait?

– Próbálom a kollégákkal megértetni, hogy a feladatokban és a napi munkában annak hasznát és célját lássák. Hogy tudják, mivel segíthetjük legjobban az ügyfeleink fejlődését. Igyekszem világos és konkrét célokat megfogalmazni nekik, és hozzá erkölcsi, anyagi motivációt kötni. Ugyanakkor hasznosnak tartom a közös, kötetlen programokat is. Könnyű dolgom van, hiszen nagyon jó kis csapattal dolgozhatok együtt.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Mindenképpen olyan szakmát választanék, ahol emberek tanításával és fejlesztésével foglalkozhatok.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Üzleti kapcsolataimban hosszú távra tervezek, és inkább a kapcsolatok mélyítésére, mint számosságára törekszem. Partneri és nem beszállítói viszonyt igyekszem kialakítani az ügyfeleinkkel, akik tudják, hogy számíthatnak ránk. Ezen kapcsolatok ápolására akár szabadidőmből is szívesen áldozok.

–  Mire sajnálja az idejét?

– Az olyan parttalan megbeszélésekre, amelyek nem visznek előre.

Mivel lehet felbosszantani?

– Ha valaki a problémákat keresi, és azokat ecseteli, ahelyett, hogy a megoldásokon gondolkodna. A megoldási javaslatok elhangzása után azokat destruktív módon kritizálja, a „miért nem lehet” szemlélet vezérli a „hogyan tovább?” szemlélet helyett.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Ha önkéntes munkáról van szó, szívesen veszek részt olyan kezdeményezésekben, ahol közösségek életét tudjuk jobbá és szebbé tenni.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A tanulásra, egy jó könyvre és a cég fejlesztésére. Egy izgalmas kulturális eseményt se szívesen hagynék ki.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– A családdal vagy barátokkal eltöltött idő mindig kikapcsol, lehetőleg egy napsütötte vízparton, de egy jó úszás vagy bringázás is fel tud tölteni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS