Metykó Tibor: Akik feladják, sosem lesznek győztesek

Szerdahelyi Csaba  |  2021. 03. 22., 10:00

Szeretem a szakmámat: minden nap találok valamit, ami miatt újra marketinges lennék pályakezdőként – mondta az Üzletemnek Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing és vállalati kommunikációs igazgatója.

Metykó Tibor a pályafutását kommunikációs stratégiáért felelős marketing specialistaként az E.ON-nál kezdte 2006-ban, majd az elmúlt 15 évben olyan multinacionális nagyvállalatoknál dolgozott regionális és globális stratégiai és marketingkommunikációs területeken, mint a UPC, a Vodafone, a Samsung és a Nokia. 2020 januárjától a régió egyik legnagyobb és legsokoldalúbb építőipari portfóliójával rendelkező, a technológia irányába is egyre inkább nyitó magyar óriás, a KÉSZ Csoport marketing és vállalati kommunikációs igazgatója.Mint mondja: nem szereti a felesleges udvariassági köröket, annál inkább kedveli a kihívásokat. Ha az is érdekli, hogy Tibor mire nem sajnálja a pénzt, azt is megtudhatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 269. interjújából.

Mit tart karrierje csúcsának?

– 2018-ban még Nokiásként arra a társadalmi szempontból is fontos témára hívtuk fel a figyelmet egy globális kampány során, hogy mennyi előnnyel járhat a dedikált 4G mobilhálózatok kiépítése és használata a védelmi szervek (tűzoltók, rendőrség, katasztrófavédelem, mentőszolgálat stb.) mindennapi munkájában szerte a világon. Ezt a kampányt az Amerikai Marketing Szövetség (American Marketing Association) az év legjobb kampányának ítélte (Marketer of the Year 2017-18) - talán ez a legnagyobb szakmai elismerésem eddig. A legjelentősebb sikernek mégis azt tartom, hogy a KÉSZ Csoportnál a marketing szervezet és gondolkodás teljes átalakításával egy olyan iparágban támaszkodnak jelentősen a szakmai és üzleti véleményemre mind a vezetőm, mind pedig a kollégáim, ahol a marketing  ezelőtt inkább kiszolgáló, mint véleményvezér vagy stratégiai funkciót töltött be.

Milyen távra tervez?

– Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben ember legyen a talpán, aki a távolba lát. A marketing és üzleti szemléletem alapja viszont az, hogy a rövidtávú sikereket is biztosítani kell a motiváltság fenntartása miatt. Azonban kizárólag úgy, hogy azok egymásra épülve hosszútávon is szolgálják egy vállalat és az egyén biztonságát, érdekét és élményeit is – legyen szó akár a magánéletről, akár a karrierről.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Kisgyerekként, úgy 4-5 évesen az OTP vezérigazgatója szerettem volna lenni. Ma már ez nem feltétlenül igaz, szeretem a szakmámat: minden nap találok valamit, ami miatt újra marketinges lennék pályakezdőként. Emellett szeretem a kihívásokat is, és élvezem, ha új területeket ismerhetek meg. Nem szeretnék elszakadni a marketingtől a jövőben sem, de szívesen kipróbálnám magam több területre kiterjedő felelősségi körben is.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Mindenekelőtt édesapám hitvallását követem: „A győztesek sohasem adják fel. Akik feladják, sosem lesznek győztesek.” Szakmailag szerencsés vagyok, mert a pályám során rengeteg sikeres és tapasztalt vezetővel dolgoztam együtt, akiktől mindig elleshettem valamit, amit kamatoztatni tudtam később. A legtöbbet viszont egyértelműen Törökné Nagy Moninak köszönhetek, aki jelentősen formálta a marketingről és az érdekérvényesítésről alkotott képemet. Manapság pedig a kisfiam a legnagyobb tanítóm.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Nagyon tudok rajongani dolgokért, témákért, projektekért. Élsportolónak készültem gyerekkorom óta, az elhivatottságomat és eredményfókuszomat jól át tudom adni a környezetemnek. Hiszek a csapatban, én is így nőttem fel. Mindig van olyan, aki a győztes gólt rúgja, de nem hiszek a dedikált, „góllövő csatár” mítoszban. Az én feladatom az, hogy megtaláljam, az adott meccsen kit hozok helyzetbe, ki nyerheti meg azt a meccset a csapatnak. Hiszek és feltétel nélkül bízom a kollégáimban, akikért mindig kiállok. Sokszor nem vagyok egyszerű eset, de a csapatért mindent – ezt tudják rólam, és ez biztonságot ad.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Minden vágyam egy saját bisztró vagy borászat. Imádok főzni. Bort készíteni ugyan nem tudok, de nagyon vonz a gondolat, hogy valamit adjak magamból az embereknek, mert nagyon szeretem látni a vendégeim (és stakeholdereim) arcán az elégedett, jóízű mosolyt, miután megkóstolták a „főztömet”.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Alapvetően  egyáltalán nem vagyok érdekből barátkozó fajta. Kell, hogy érdekeljen a másik fél ahhoz, hogy nyissak felé – egy üzleti lehetőség vagy érdek ehhez nekem kicsit kevés. Valószínűleg rossz direct saleses lennék. Az én „taktikám” az érvelés. Általában én vagyok a „másként gondolkodó” ember a szobában, ami nem mindenkinek szimpatikus, de semmiképpen nem semleges. Lehet, hogy ezt néha tudatosan is alkalmazom – igyekszem érdekessé válni. A kimondott és adott szó erejéről határozottan konzervatív módon gondolkodom – tartom magam a megbeszéltekhez, de jó eséllyel emlékszem is minden apró részletre, ami egy tárgyaláson elhangzik. Az egyenesség számomra nem erény egy üzleti kapcsolatban, hanem alapvető tényező, amit minden körülmények között elvárok.

Mire sajnálja az idejét?

– Ha a türelemnek egyszer szobrot állítanak a szülővárosomban, Székesfehérváron, azt valószínűleg nem rólam fogják elnevezni. Nagyon nem szeretem a felesleges udvariassági köröket és azt, ha olyannal töltöm az időm, aminek nincs effektív haszna. Egyenes ember vagyok, ha valamit mondok, akkor azt úgy is gondolom. A családom néha nehezen viseli, hogy hétvégén is legkésőbb 6 órakor felkelek, mert, ha tovább feküdnék, úgy érezném, hogy elvesztegetem a napot.

Mivel lehet felbosszantani?

– A teszetoszasággal, a tötymörgéssel és azzal, ha valaki nem vállalja a véleményét. Emellett nehezen viselem, ha nem nyer a kedvenc csapatom, a Videoton.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Sokszor végeztem már önkéntes munkát vállalati és magánúton is. A baráti körömmel pedig rendszeresen jótékonykodunk, de ezt mindig tudatosan, a háttérből tesszük. Egy ilyen akció szerintem azokról szól, akinek adunk és segítünk, nem pedig arról, aki ad és segít. Ha kicsit hazabeszélve önkéntes álommunkát kellene választanom, az most valószínűleg a közelgő labdarúgó Európa Bajnoksághoz lenne köthető, szinte bármilyen munkát elvégeznék a meccsek idején, hogy a helyszínen szurkolhassak a magyar válogatottnak, ugyanis eddig nem sikerült jegyhez jutnom. Remélhetőleg a járványhelyzet addig csillapodik és beengednek nézőket a stadionokba.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A családommal imádunk utazni, én pedig vállaltan cipőőrült vagyok. A kosaras kártyákat gyerekkorom óta gyűjtöm, de ez kétirányú akció, hiszen ezeket befektetési céllal is vásárlom.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Egy jó hangulatú baráti grillezés, vagy beszélgetés mindenképpen, de a legnagyobb hobbim a családom.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS