Marcin László: Első szóra összefogtak az ország vezető gépértékelői

Marcin László: Első szóra összefogtak az ország vezető gépértékelői
2022. 11. 11., 09:19

A vállalati szegmens, ahol mi mozgunk, meglehetősen szűk kör, amely kiveti magából a hozzá nem értőket és az etikátlan szereplőket – mondta az Üzletemnek Marcin László, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég valuation üzletágának menedzsere.

Marcin László célul tűzte ki maga és csapata elé, hogy olyan know-how-kat valósítsanak meg hazai terepen, amelyek még kiaknázatlanok a magyar gyakorlatban. Várja az önvezető autók megjelenését, hiszen akkor 4-5 órás utazásokat is hasznosan tölthetne el. Mint mondja: szívesen tanítana, mert csodálatos lehet érthető, élvezhető formában átadni a tudást. Ha az is érdekli, hogy László kitől tanulta a legtöbbet, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 441. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egyértelműen a Gép- és berendezésértékelők Egyesületének (GBE) megalapítását. 20 éve dolgozom ezen a területen anélkül, hogy lett volna akkreditált képzés, érdekképviselet, szabványosított gépértékelés. Azt kell mondjam, hogy az ország vezető gépértékelői az első hívó szóra összefogtak, és most egy közösségként dolgozunk azon, hogy Magyarországon a vevők szakmailag garantáltan korrekt, a modern előírásoknak megfelelő értékbecsléseket kapjanak kézhez az ingatlanon túli területeken is.

Milyen távra tervez?

– Mindig 1-1 évet tervezek meg előre. Az értékbecslői szakmában megvan a pénzügyi évből fakadó ciklikusság, így ősztől tavaszig sokszor hetekre-hónapok a sorakozó projektek kerülnek a középpontba. Tavasztól őszig nagyobb szerepet kapnak a képzések, illetve az újabb projektek elindítása.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Célom, hogy folyamatosan fejlesszük a Grant Thornton vagyonértékelés szolgáltatásait, és olyan know-how-kat valósítsunk meg hazai terepen, amelyek még nem kiaknázottak a magyar gyakorlatban. Ezen kívül az egyesület (GBE) hazai stabilizálása és regionális kiterjesztése – első lépésként a közép-kelet-európai régióban, ahol talán még a hazainál is nagyobb szükség van az oktatásra, standardizációra.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Aki egy kicsit is belegondol abba, hogy hányféle vagyontárgyat takarhat a „gép” vagy „berendezés”, amit értékelünk, az átérzi, hogy itt tényleg élethosszig tartó tanulásra van szükség. Ha egy embert kell kiemelnem, akkor Török Józsi bácsitól tanultam a legtöbbet a 2000-es években, aki a Ganz-MÁVAG műszaki igazgatója volt, majd amerikai kollégák útmutatása alapján egyike volt azon keveseknek, akik megalapozták Magyaroroszágon a gépértékelő szakmát. Nem volt olyan erőmű, vonat, gyártósor vagy egyéb gépészet, aminek ne ismerte volna a működését a legapróbb részletekig. Ha megkérdeztem valamiről, sokszor órákig magyarázott, rajzolt. Már elmúlt 90 éves, így ritkán mozdul ki, de időként felhívom és beszélgetünk.

Mivel motiválja a kollégáit?

– A Grant Thorntonnál azt gondoljuk, hogy a soft skillek és a motiváltság kiemelkedően fontos. Igyekszünk eleve motivált kollégákat választani, és akkor a szakmai alkalmasság is meglesz előbb-utóbb. Cégen belül a mi csapatunk egy kisebb közösség, ahol a motivációt fenntartani a bizalom és saját mozgástér egyre növekvő mértékű megadásával, fejlődési lehetőség biztosításával, illetve az egyéni igényekre való odafigyeléssel lehet.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen tanítanék. Csodálatos lehet érthető, élvezhető, sőt, akár látványos formában átadni a tudást az új nemzedéknek. Persze ehhez is kell pár év rutin, hogy az ember jól csinálja. Így inkább azt mondanám, hogy szívesen tanítanék, ha már 10 éves gyakorlatom lenne benne, és az derülne ki menet közben, hogy jól is csinálom.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Úgy tűnik, hogy ahogyan a jó bornak, úgy a jó értékbecslő cégnek és szakembernek sem kell cégér. És azt gondolom, hogy a Grant Thornton neve sok mindenre szakmai garancia. A vállalati szegmens, ahol mi mozgunk, meglehetősen szűk kör, amely kiveti magából a hozzá nem értőket és az etikátlan szereplőket. Aki pedig minőségi szolgáltatást nyújt, az jellemzően széleskörű ügyfélkört tudhat magáénak.

Mire sajnálja az idejét?

– Utazásra. Jöhetnének már az önvezető autók, hogy hasznosan lehessen eltölteni egy 4-5 órás oda-vissza utat Szombathelyre vagy Pécsre.

Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki „felfelé” túlontúl kedves, oldalra könyököl, vagy lefelé tapos a vállalati hierarchiában.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Bármit, csak jöjjön a lányom is! A feleségemmel igyekszünk nem elkényeztetni, de néha így sem árt tudatosítani, hogy mennyire jó dolgunk van, mennyire burokban élünk.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Élményekre szívesen költök. Mindegy, hogy egy tátrai campingbe megyünk, a Balatonhoz vagy Tenerifére, de ha már ott vagyunk, nem szeretek kuporgatni.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Versenyszerűen bridzsezem, ott nem lehet másra gondolni. Folyamatosan gyűjteni, elemezni kell az információkat, és statisztikai alapon dönteni a következő lap kijátszásáról. Ráadásul igazi csapatmunka, hiszen harmonikusan együtt kell működni a partnerrel hogy jó eredmény szülessen.

(Fotó: Grant Thornton)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS