Marcin László: Első szóra összefogtak az ország vezető gépértékelői

Marcin László: Első szóra összefogtak az ország vezető gépértékelői
2022. 11. 11., 09:19

A vállalati szegmens, ahol mi mozgunk, meglehetősen szűk kör, amely kiveti magából a hozzá nem értőket és az etikátlan szereplőket – mondta az Üzletemnek Marcin László, a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég valuation üzletágának menedzsere.

Marcin László célul tűzte ki maga és csapata elé, hogy olyan know-how-kat valósítsanak meg hazai terepen, amelyek még kiaknázatlanok a magyar gyakorlatban. Várja az önvezető autók megjelenését, hiszen akkor 4-5 órás utazásokat is hasznosan tölthetne el. Mint mondja: szívesen tanítana, mert csodálatos lehet érthető, élvezhető formában átadni a tudást. Ha az is érdekli, hogy László kitől tanulta a legtöbbet, a választ elolvashatja az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 441. interjújában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Egyértelműen a Gép- és berendezésértékelők Egyesületének (GBE) megalapítását. 20 éve dolgozom ezen a területen anélkül, hogy lett volna akkreditált képzés, érdekképviselet, szabványosított gépértékelés. Azt kell mondjam, hogy az ország vezető gépértékelői az első hívó szóra összefogtak, és most egy közösségként dolgozunk azon, hogy Magyarországon a vevők szakmailag garantáltan korrekt, a modern előírásoknak megfelelő értékbecsléseket kapjanak kézhez az ingatlanon túli területeken is.

Milyen távra tervez?

– Mindig 1-1 évet tervezek meg előre. Az értékbecslői szakmában megvan a pénzügyi évből fakadó ciklikusság, így ősztől tavaszig sokszor hetekre-hónapok a sorakozó projektek kerülnek a középpontba. Tavasztól őszig nagyobb szerepet kapnak a képzések, illetve az újabb projektek elindítása.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Célom, hogy folyamatosan fejlesszük a Grant Thornton vagyonértékelés szolgáltatásait, és olyan know-how-kat valósítsunk meg hazai terepen, amelyek még nem kiaknázottak a magyar gyakorlatban. Ezen kívül az egyesület (GBE) hazai stabilizálása és regionális kiterjesztése – első lépésként a közép-kelet-európai régióban, ahol talán még a hazainál is nagyobb szükség van az oktatásra, standardizációra.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Aki egy kicsit is belegondol abba, hogy hányféle vagyontárgyat takarhat a „gép” vagy „berendezés”, amit értékelünk, az átérzi, hogy itt tényleg élethosszig tartó tanulásra van szükség. Ha egy embert kell kiemelnem, akkor Török Józsi bácsitól tanultam a legtöbbet a 2000-es években, aki a Ganz-MÁVAG műszaki igazgatója volt, majd amerikai kollégák útmutatása alapján egyike volt azon keveseknek, akik megalapozták Magyaroroszágon a gépértékelő szakmát. Nem volt olyan erőmű, vonat, gyártósor vagy egyéb gépészet, aminek ne ismerte volna a működését a legapróbb részletekig. Ha megkérdeztem valamiről, sokszor órákig magyarázott, rajzolt. Már elmúlt 90 éves, így ritkán mozdul ki, de időként felhívom és beszélgetünk.

Mivel motiválja a kollégáit?

– A Grant Thorntonnál azt gondoljuk, hogy a soft skillek és a motiváltság kiemelkedően fontos. Igyekszünk eleve motivált kollégákat választani, és akkor a szakmai alkalmasság is meglesz előbb-utóbb. Cégen belül a mi csapatunk egy kisebb közösség, ahol a motivációt fenntartani a bizalom és saját mozgástér egyre növekvő mértékű megadásával, fejlődési lehetőség biztosításával, illetve az egyéni igényekre való odafigyeléssel lehet.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen tanítanék. Csodálatos lehet érthető, élvezhető, sőt, akár látványos formában átadni a tudást az új nemzedéknek. Persze ehhez is kell pár év rutin, hogy az ember jól csinálja. Így inkább azt mondanám, hogy szívesen tanítanék, ha már 10 éves gyakorlatom lenne benne, és az derülne ki menet közben, hogy jól is csinálom.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Úgy tűnik, hogy ahogyan a jó bornak, úgy a jó értékbecslő cégnek és szakembernek sem kell cégér. És azt gondolom, hogy a Grant Thornton neve sok mindenre szakmai garancia. A vállalati szegmens, ahol mi mozgunk, meglehetősen szűk kör, amely kiveti magából a hozzá nem értőket és az etikátlan szereplőket. Aki pedig minőségi szolgáltatást nyújt, az jellemzően széleskörű ügyfélkört tudhat magáénak.

Mire sajnálja az idejét?

– Utazásra. Jöhetnének már az önvezető autók, hogy hasznosan lehessen eltölteni egy 4-5 órás oda-vissza utat Szombathelyre vagy Pécsre.

Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki „felfelé” túlontúl kedves, oldalra könyököl, vagy lefelé tapos a vállalati hierarchiában.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Bármit, csak jöjjön a lányom is! A feleségemmel igyekszünk nem elkényeztetni, de néha így sem árt tudatosítani, hogy mennyire jó dolgunk van, mennyire burokban élünk.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Élményekre szívesen költök. Mindegy, hogy egy tátrai campingbe megyünk, a Balatonhoz vagy Tenerifére, de ha már ott vagyunk, nem szeretek kuporgatni.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Versenyszerűen bridzsezem, ott nem lehet másra gondolni. Folyamatosan gyűjteni, elemezni kell az információkat, és statisztikai alapon dönteni a következő lap kijátszásáról. Ráadásul igazi csapatmunka, hiszen harmonikusan együtt kell működni a partnerrel hogy jó eredmény szülessen.

(Fotó: Grant Thornton)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS