Leitner Zoltán: Keményen dolgozik és nem haszonleső a vállalkozó

2018. 12. 12., 09:00

A jó gyakorlatokra és a félresikerült kísérletekre egyaránt érdemes figyelni – mondja az Üzletemnek adott interjúban Leitner Zoltán. Nem sajnálja a pénzt a fejlesztésekre, adatelemzéssel foglalkozó vállalkozását például a dróntechnológia irányába kívánja bővíteni.

Több lábon álló vállalkozóként tevékenykedik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkár-helyettese. Szívügye az érdekképviseleti munka fejlesztése, s ugyanilyen fontosnak tartja, hogy saját cégében is kibontakozzon, és az így szerzett tapasztalatokat felhasználva részt vegyen a vállalkozói közösség formálásában. Leitner Zoltán a magyar érdekképviseletek múltjának kutatása mellett a jövő iparágágában rejlő lehetőségeket is keresi. Ezúttal ő osztotta meg gondolatait az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatában.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában végzett munkám során nem egyszer előfordult, hogy azok az egyszemélyes vagy néhány alkalmazottal dolgozó kisvállalkozások, amelyek kérdésükkel, problémájukkal hozzánk fordultak, a sikeres együttműködésünket azzal köszönték meg, hogy saját termékeikkel ajándékoztak meg engem és munkatársaimat. Így esett meg, hogy egyszer egy fa sámlival, máskor egy-egy új könyvvel vagy éppen decemberben 5 kiló meggyel indultam haza a napi munkából. Ezek a találkozások, beszélgetések feltöltenek és motiválnak.

Milyen távra tervez?

– A kamarai főtitkár-helyettesi munka viszonylag rövid időtávú tervezést tesz lehetővé számomra, hiszen kollégáimmal együtt folyamatosan változó környezetben tevékenykedünk. Ugyanakkor saját vállalkozásomban a napi feladatok mellett fontosnak tartom a hosszabb, 5, akár 8 éves távlatokra történő tervezést, egyfajta stratégia lefektetését és követését is.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Célom az, hogy a vállalkozói érdekképviseleti munka további fejlesztésén dolgozhassak, emellett pedig a saját vállalkozásomat is aktívan működtessem. Mindkettőt fontosnak tartom a boldogulásom szempontjából.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Nem tudok egy személyt megnevezni, mindenki, akivel együtt éltem és dolgoztam, hozzátett a személyiségemhez.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Úgy hiszem, ha sikeresek akarunk lenni, nem zárkózhatunk be, folyamatosan figyelnünk kell a körülöttünk zajló nemzetközi fejlesztéseket, példákat. A jó gyakorlatokat és a félresikerült kísérleteket is. Fontosnak tartom ezt az érdekképviseleti munkában és saját vállalkozásom fejlesztésében is. Ugyanakkor a jövőmet biztosan itthon képzelem el, a hazai „terepet” ismerem, itt szeretnék kibontakozni.

Mibe fektetne be? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Jelenleg a saját, adatelemzéssel foglalkozó vállalkozásomat bővítem a dróntechnológia irányában. Érdekel ez a terület és úgy vélem, hogy bár Magyarországon még kezdeti szakaszban van, és a legtöbb ezzel foglalkozó cég még keresi a helyét a piacon, hatalmas potenciál van benne. Az ágazat felívelő jövője véleményem szerint megkérdőjelezhetetlen.

Mivel lehet Magyarországon „őrületbe kergetni” a vállalkozót?

– Sok negatív inger éri a vállalkozókat, mind az állam által támasztott adminisztrációs terhek, mind a társadalom oldaláról. Én ezek közül azt a – sajnos még mindig élő – szemléletet emelném ki, amely szerint a vállalkozó „ügyeskedő”, „haszonleső”, másokból él. Én általában ennek az ellentétét látom, keményen dolgozó, leleményes embereket, akik másokat is megélhetéshez juttatnak.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti partneri kapcsolatait?

– Elsőrendű szempontnak tartom a megbízhatóságot, az adott szó erejét. Ezért a legnagyobb hangsúlyt a személyes találkozásokra fektetem, szívesen veszek részt szakmai konferenciákon, üzleti eseményeken, de informális találkozókon is.

Mire sajnálja az idejét?

– Szeretem a közvetlenséget, a team-munkát, az olyan feladat-végzést, ahol minden résztvevő tudja és teszi a dolgát, amit ha jól végez, személyes sikereket érhet el. A hosszú, sok résztvevővel tartott meetingeket lehetőség szerint kerülöm, mert tapasztalatom szerint kevéssé hatékonyak.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Szívesen fektetek a tudás és az értékes gyakorlati tapasztalatok megszerzésébe, valamint a jól képzett, motivált munkatársakba. Magánéletemben szeretem a jó borokat és a könyveket.

Milyen célra, kiknek adakozna?

– Inkább azt tartom fontosnak, hogy az adománygyűjtő személy vagy szervezet hiteles, átlátható legyen. Ha ezt megvalósulni látom, akkor örömmel részt veszek a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű csoportoknak szervezett gyűjtésekben.

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az otthoni barkácsolás, a kamara- és ipartörténeti gyűjteményem gyarapítása, és a családommal töltött idő – beleértve a puli kutyánkkal való foglalkozást is.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS