Langár Bence: Lenyűgöz a vállalkozók alkotóvágya

Langár Bence az egyetemi tanulmányait francia köztársasági ösztöndíjasként az Université de Rouen-en kezdte , ahol bachelor diplomát szerzett közgazdasági területen – az ösztöndíj keretében egy évet az isztambuli Bahçeşehir Egyetemen is eltöltött. Tanulmányait Montrealban, Kanadában folytatta, majd a luxemburgi University of Luxembourg pénzügy szakán szerzett Msc diplomát.

Hat, külföldön, tanulással és tapasztalatszerzéssel töltött év után érkezett Magyarországra, hogy hozzálásson a munkához, igaz, a business és a befektetések mellett az iskoláknak korántsem intett búcsút: jelenleg a Miskolci Egyetem doktorandusza pénzügy és számvitel szakirányon. Rövid időn belül olvashatjuk a tőzsdei bevezetések és a részvénykibocsátások kapcsán írt tudományos doktori disszertációját is. Mielőtt belekezdett, hogy angyal befektetőként keresse a legjobb startup cégeket, egy ideig tanácsadóként is dolgozott a magyarországi KPMG-nél, a Grant Thorntonnál és a Raiffeisen Banknál.

Bence anyanyelvi szinten beszél angolul és franciául, részben ennek, illetve közgazdasági tanulmányainak és eddigi üzleti tapasztalatának köszönhetően kevés dolog korlátozza, hogy felismerje, az excel sorai és oszlopai mögött kivel és mikor kell a tőkéjét, az idejét a tudását megosztania.

Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 346. interjúja!

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– A TLF Capital megalapítását fontos mérföldkőnek tartom – egy egyetemista korom óta dédelgetett és azóta épített tervem valósult meg a holding megalapításával.  Az elmúlt több mint tíz évben folyamatosan arra törekedtem, hogy a befektetési és tőkepiaci világ vonatkozásában átfogó elméleti és gyakorlati tudást szerezzek – ez volt a fő motivációm akár a különféle franciaországi és luxemburgi corporate finance és portfolio management tanórákon, akár a nemzetközi tanácsadó cégekben, a hazai bankszektorban vagy éppen a részben családi tulajdonú Cafe Frei kávézóhálózatban szerzett tapasztalatok révén. A 100 százalékban saját tulajdonú family office-unk megalapítását nagy lépésnek tartom – nevezhetném az eddigi karrierem csúcsának is, de ez valójában csak egy újabb kihívásokkal teli út kezdete.

– Milyen távra tervez?

– Mindenképpen hosszú távra! Már csak a koromból fakadóan is, hiszen az embernek mindig van hova fejlődnie és mit tanulnia, főleg ha 31 éves. A TLF Capital tekintetében a 3-5 éves cél, hogy nagyságrendileg 15 befektetésünk legyen, amelyek a smart money és a közösen kialakított stratégiai irányvonalak révén képesek piaci pozíciójukat növelni, ennek következtében pedig 3 éven belül a portfóliócégek összárbevétele meghaladja az 1 milliárd forintot.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Jelenleg a PhD képzésem utolsó évében járok, már az abszolutóriumot is megszereztem. A doktori disszertációm védését követően szeretnék tovább maradni az akadémiai pályán, mert fontos, hogy a folyamatos gyakorlati kihívások és piaci tapasztalatok mellett tovább fejlesszem elméleti tudásomat. Ahogy jelenleg is, igyekszem minél több szakmai egyetemi projektben óraadóként részt venni, és a befektetések világa iránt érdeklődő hallgatók fejlődését támogatni, azokon a területeken, ahol a legnagyobb kompetenciával rendelkezem.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Egyértelműen az édesapámtól. Gyerekkorom óta igen kompetitív és vállalkozói környezetben nevelkedtem, ahol az üzleti stratégiai kérdések minden „vasárnapi ebédnél” terítéken voltak. Az egész gyerekkoromban már az üzleti gondolkozás és vállalkozási szemlélet vett körül, hiszen édesapám a rendszerváltást követően egyből meg is alapította saját sütő- és élelemiszeripari vállalkozását, amely az 1990-es évek végére az Észak-magyarországi régió egyik meghatározó vállalatává nőtte ki magát, amely több milliárd forintos árbevételt termelt és közel 13 sütőipari üzemben folytatott gyártást. Családilag mindig is célunk volt egy több lábon álló, diverzifikáltabb tevékenységet folytató üzleti portfóliót kiépíteni, ebből kifolyólag pedig az elmúlt 20 évben számos szektorban fektettünk be és indítottunk el vállalkozásokat, úgymint az élelmiszeripar, a vendéglátás, az ingatlan- és infrastruktúra fejlesztés vagy éppen a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák terén. Ezen vállalkozások közül mára a legismertebb a Cafe Frei kávézóhálózat, amelyet 2007-ben alapítottunk közösen Frei Tamással.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– A cégcsoport eredményességéhez kötött javadalmazások vonzó motivációs eszközként szolgálhatnak, viszont mi úgy próbáljuk ezeket a javadalmazási rendszereket kialakítani, hogy a kollégák tulajdonosi szemléletét erősítsük. Rendszeresen szervezünk one-to-one és csoportos egyeztetéseket, hogy jobban megismerjük az egyéni motivációikat, és ezáltal is egy rugalmasabb és számukra is mind csapatilag, mind egyénileg motiváló karrierutat és javadalmazási rendszert tudjunk kínálni.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Munkám során számtalan szakmával kerülök kapcsolatba. Mindig lenyűgöz a más iparágakban, az addig számomra ismeretlen szakemberekben, vállalkozókban rejlő kreativitás és alkotóvágy. Úgy érzem, hogy inkább maradok abban, amiben a legjobbnak érzem magam: a közgazdasági pályán és üzleti mentorként, befektetőként keresem más szakmák legjobbjait.  

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Igyekszem bizalmi és szakmai alapon nyugvó üzleti kapcsolatokat és együttműködéseket kialakítani. A közös munka során nagyra értékelem az elhivatottságot és az alkotóvágyat, ugyanakkor szeretem a kiszámítható és korrekt együttműködéseket.

– Mire sajnálja az idejét?

– Többször is előfordult már, hogy egy olyan beszélgetés, tárgyalás vagy egyeztetés, amelyről előzőleg azt gondoltam, hogy ezzel valószínűleg el fog menni az időm, olyan tanulsággal vagy gondolattal szolgált, amelyet a későbbiekben hasznosítani tudtam. Az mindenképpen elmondható, hogy az időbeosztás és time management tekintetében próbálok elég tudatos lenni.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Természetesen arra törekszem, hogy a mindennapokban a stresszes helyzetek mellett ne okozzak plusz kihívásokat munkatársaimnak és partnereimnek. Azonban nem minden esetben könnyű szemet hunyni egy kevésbé jól átgondolt vagy strukturált előterjesztés felett, amelynek újra neki kell futni.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindig az értékteremtés a legfontosabb számomra. Az önkéntesség, a közösségi munkában való részvétel nálam szorosan összekapcsolódik a környezeti és társadalmi fenntarthatósággal.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Minden olyan tevékenységre, mely akár az én egyéni, akár a kollégáink személyes fejlődését szolgálja, hiszen igyekszem olyan vezetők közé sorolni magam, akik arra törekszenek, hogy olyan munkatársakkal vegyék körbe magukat, akik pont azokon a területeken erősek, amelyeken például én nem. A hitvallásunk: nem az a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha sok pénzt, időt és energiát invesztálunk egy kolléga fejlődésébe, hanem az, ha nem invesztálunk és nálunk marad.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az egyéni szabadidős programok a családdal és barátokkal, valamint a sportok. Az egyik kedvenc kikapcsolódásom a tenisz, páros versenyeken is el szoktunk indulni barátokkal, az utóbbi időben pedig igyekszem a squash pályán is több időt tölteni.

(Fotók: TLF Capital)