Ladics Viktória: A tudásommal együtt adnám majd át valamelyik lányomnak a céget

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 04. 05., 10:00

Egyszer egy ismerősöm kapcsolati szövőszéknek nevezett. Ezt azóta is nagyon találónak érzem – árulja el az Üzletemnek Ladics Viktória, a HR Partner Consulting ügyvezetője.

Ladics Viktória, a HR Partner Consulting ügyvezetője 13 évet töltött el HR-esként a vállalati oldalon, volt vezető tanácsadó, toborzási menedzser és toborzási vezető, majd HR igazgatóként dolgozott. 2011-ben indította saját vállalkozását, amelyben komplex HR szolgáltatásokat kínálnak partnereiknek, a toborzástól a képzéseken át a szervezetfejlesztési kérdésekig. Viktóriáról a cége honlapján azt olvasom, hogy fáradhatatlanságára a magánéletben is szüksége van, hiszen legfontosabb ügyfelei, három kislánya várja el, hogy az anyaszerepre is maradjon humán erőforrása. És szerencsére maradt energiája arra is, hogy válaszoljon az Üzletem 12 kérdésére.

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Erre van egy objektív és egy szubjektív válaszom is. Objektív szemszögből nézve azokat az éveket, amikor az ING Magyarország HR Igazgatója voltam, 800 munkavállalóért és 5 tagvállalatért felelős HR vezető. Személyesen viszont sokkal inkább azt, amikor cégvezetőként (saját cég alapítása után néhány évvel, kb. 20 munkatárssal) el tudtam menni úgy GYES-re a harmadik lányommal, hogy az addig felépített kisvállalkozást a kollégáim fél évig nélkülem vezették, és üzletileg is nagy sikereket értünk el. Akkor éreztem, hogy létrehoztam valami maradandót.

Milyen távra tervez?

– 1 és 3 éves konkrét terveim vannak. Hosszabb távra csak nagy vonalakban határozzuk meg az irányokat, és tudjuk, hogy azokban nagyon rugalmasnak kell lennünk. A mi szakmánkban (HR szolgáltatások, tanácsadás) az elmúlt években nagyon felgyorsultak a változások. Több piaci körülmény alakítja a szolgáltatási igényeket, amikre nekünk is gyorsan kell reagálnunk. Sőt! Keressük az innovatív irányokat, ahol a piac és a trendek elé tudunk menni. Ezért legalább félévente alakítanunk kell a terveinken is.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Az elmúlt években jöttem rá, hogy engem két dolog izgat a legjobban. Az egyik a csoportokkal való fejlesztői munka, a team coaching irányzatok. A másik: azok a fejlesztési formák, amelyektől egy szervezet örömtelibbé, egészségesebbé és emberibbé válhat. Ezeken a szakmai utakon keresem az újabb megoldásokat és fejlesztem magam, fejlesztjük a céget is. Ehhez kapcsolódik a bakancslistám legfontosabb tétele is. Szeretném, ha a cégem ezekben a témákban megkerülhetetlen szereplővé válna a hazai HR szolgáltatói piacon a szaktudásával és az eredményeivel. És egy hosszabb távú vágyam is van, hogy valamelyik lányomnak átadjam majd a céget, a tudásommal és a tapasztalataimmal együtt. De ez azért még messze van, 15-20 éves távlatban.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Ha csak egy személyt mondhatok, akkor a coaching tanáromtól, Horváth Tündétől, akivel az elején tanár-diák kapcsolatban voltunk, de később a cégeink megalakulása után már szakmailag is stratégiai partnerek lettünk. Szerencsés vagyok, mert az elmúlt 8 évben lehetőségem volt olyan kollégákkal dolgozni, akiktől a közös munkák során mindig tanultam valami újat. A mai napig fontosnak tartom, hogy maradjanak szakmai projektjeim is a cégvezetés mellett. Ez éltet és inspirál, része a szakmai és személyes identitásomnak is.

A szakmájában hol lát nagyobb fejlődési lehetőséget: Magyarországon vagy külföldön?

– Sosem tanultam külföldön, de dolgoztam nagy, nemzetközi cégeknél itthon, például a Citibank ál, az Ernst & Youngnál, az ING-nél. Ez a nemzetközi közeg fontos alapokat jelentett számomra. A szakmai továbbképzéseimet is itthon végeztem, de mindig nemzetközi tudással, külföldről hozott know-how-val ismerkedtem meg. Ezek alapján mondom, hogy itthon is nagyszerű szakmai közeg érhető el, de egészen biztos, hogy a fiataloknak a külföldi tapasztalatszerzés felgyorsíthatja a tanulásukat. Ha most járnék egyetemre, akkor egészen biztosan eltöltenék 1-2 évet külföldön is hallgatóként vagy munkavállalóként. És ha azt nézem, hogy a HR, mint iparág hol fejlődik gyorsabban, akkor a külföldi fejlődését látom előremutatóbbnak. Bár meg kell jegyezzem, hogy a humán erőforrás fejlesztésének témája örökzöld, és sok olyan aspektusa van, ami úgy itthon, mint külföldön ugyanakkora fejtörést jelent. Ilyen témák például a generációváltásban rejlő kihívások, a női munkaerő összetett témaköre, a motivált, szakmailag felkészült és lojális munkaerő megtartásának kérdése, a fizikai munkaerőhiány, és még sorolhatnám. Ezek folyamatos kihívások itt Európában.

Mibe fektetne? Gondolkodik új vállalkozáson?

– Új vállalkozást egyelőre nem tervezek alapítani, de ha olyan ötlettel találkoznék, ami inspirál, nem zárnám ki a lehetőséget. Ami a befektetéseket illeti, évről-évre folyamatosan invesztálunk a kollégáink tudásának fejlesztésébe. Ezt tartom a legjobb befektetésnek, és nemcsak, mint humánfejlesztő-szakember mondom, aki a szakmám alapján is erre tettem fel az életem, hanem, mint cégvezető is, aki a megtérülést és a profitot is komolyan figyeli. Vannak belső képzéseink, rendszeresen küldjük továbbképzésekre a kollégákat. Számomra nagyon fontos, hogy a kollégák szaktudása maximálisan versenyképes legyen, ismerjék a piaci trendeket, és nyitottak maradjanak az önfejlesztésre, tanulásra.

Milyen módszerekkel fejleszti üzleti kapcsolatait?

– A személyes kapcsolattartás híve vagyok. Ebbe beleértem a telefonálásokat is. Sokat vagyok autóban, jövök-megyek napközben, így ilyenkor is ki tudom használni az időt. Szenvedélyesen kötöm össze az ismerőseimet, akik között szintén hasznos kapcsolatok jönnek létre. Egyszer egy ismerősöm kapcsolati szövőszéknek nevezett. Ezt azóta is nagyon találónak érzem a saját működésemre. Évente háromszor tartunk olyan szakmai HR találkozókat, ahol a hozzánk már kapcsolódó és az érdeklődő, új ügyfeleink számára tudásmegosztó és kapcsolatépítési céllal színvonalas és trendteremtő témákban tartunk előadásokat. Erre alkalmanként 100-120 ember jön el. Az üzleti kapcsolatokat három értékesítő kollégám segítségével fejlesztjük a cégben, közösen érjük el, hogy minél többen halljanak, tudjanak rólunk. A cégben az üzletágvezető munkatársaim is hozzám hasonlóan építik saját szakmai és üzleti networkjüket, így tudtunk viszonylag rövid idő alatt nagyra nőni (öten indultunk és 8 év alatt 46 fősre nőtt a szervezet).

Mire sajnálja az idejét?

– Olyan szakmai projektekre, ahol az ügyfél nem akar tanulni, változni, önmagát megismerni, de várja a csodát a HR tanácsadótól. Illetve nem vagyok jó a technikai eszközök használatában, ezért könnyen elvesztem a türelmemet, ha valami új kütyüt kell megtanulnom kezelni.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– Ha van pénz, akkor nagyvonalúan bánok vele. Ha nincs (elég), akkor jól meggondolom, hogy mire érdemes fordítani. Nem vagyok, a legjobb gazdálkodó, de az üzleti megérzéseim pénzügyi szempontból is jók, így azokra hallgatok.

Mivel lehet felbosszantani?

– Azzal, ha valaki nem hallgat végig. Ezzel egyébként nekem is volt dolgom, meg kellett tanulnom jobban, mélyebben meghallgatni, meghallani másokat. Előfordult, hogy valaki mondatának a közepén már azt hittem, tudom is a választ a kérdésére. De ez nem eredményezett igazi dialógusokat. Ma már sokkal többet kérdezek és kevesebbet beszélek.

Milyen területen vállalna önkéntes munkát?

– Szívesen dolgozom, és dolgozunk a kollégáimmal együtt is pro bono alapon olyan szervezeteknek, amelyek valamilyen jó ügy mellett kötelezték el magukat. Így kerültünk kapcsolatba a Bátor Táborral, a Peter Cerny Alapítvánnyal és a Gyökerek és Szárnyak Alapítvánnyal. Évről-évre vannak önkéntes projektjeink, ahol a tudásunkkal segítünk.

Mivel töltődik fel? Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Ezzel a kérdéssel megfogott, mert mostanában ez a téma izgat a leginkább. Hogyan tudom magam minél jobban feltölteni vagy olyan programokat találni, ahol kikapcsolódom? Három gyerek és a cégvezetés mellett egyre jobban vágyom a saját magamnak adott minőségi időre. Ezt csak tudatosan lehet megteremteni, mert mindig van olyan feladat, ami az időmre pályázik. Szeretek futni; színházba járni az édesanyámmal, vásárolgatni a lányaimmal, és csak úgy ücsörögni a kertben, ha szép az idő.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 05. 24., 11:10
Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. A legfontosabb tudnivalókat dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője foglalta össze.
2024-05-25 16:44:25
13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  Rovathírek: GUSTO

13 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a vendéglátóhelyek, elsőként az egész évben nyitva tartó, vidéki éttermeknek nyílik meg a lehetőség május 27-től.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS